A doboz, amiből eszünk, mérgezhet? Kiderült, mi mindenben van ott az „örök életű méreg"
A mikrózott étel lehet az új egészségügyi bomba – az ilyen műanyagdobozt, papírcsomagolást, jobb, ha inkább kerüli. Szakértők figyelmeztetnek a veszélyekre.
Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”. A PFAS-vegyületek annyira lassan bomlanak le, hogy gyakorlatilag örökre velünk maradnak, felhalmozódnak a szervezetben, a felszíni vizekben. Mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu legfrissebb összeállításából kiderül.
A mikroműanyagok okozta problémák ma már sokak számára ismertek, azonban az ételrendeléshez használt műanyagdobozokból és papírcsomagolásokból a parányi plasztikok és egyéb káros anyagok (BPA, ftalátok) mellett, hanem a PFAS-nak nevezett vegyületcsoport is a szervezetünkbe juthat. A per- és polifluor-alkil anyagokat angolul gyakran csak „forever chemicals”-ként, azaz „örök életű vegyületekként” emlegetik – és nem véletlenül.
Magyarországon a Tiszában és más hazai vizekben is kimutattak ilyen anyagokat, amelyek épp azzal okoznak gondot, hogy nem bomlanak le, hanem hosszú évtizedekig megmaradnak, és beépülnek az élő rendszerekbe. Egy másik írás rámutat: a folyókból ezek az anyagok az ivóvízhálózatba is bekerülhetnek.
Miért terjedtek el ennyire a PFAS-ok? Miért veszélyesek?
A PFAS-ok a modern ipar „svájcibicskái”: hőállóak, emellett víz-, zsír- és szennyeződés-taszító tulajdonsággal is rendelkezenk, ezért találkozhatunk velük a teflonedények bevonatától kezdve a cipőkön és esőkabátokon át a tűzoltóhabokig vagy a kozmetikumokig, nem is beszélve az élelmiszer-csomagolásokról. Az ételek szállításához, tárolásához és csomagolásához használt műanyagdobozok, illetve és papírok bevonataként azért alkalmazzák ezt a sokoldalú vegyületcsoportot, hogy a csomagolás ne ázzon át, ne tapadjon rá a zsír, ne szivárogjon ki az étel.
Mivel ezek a vegyületek nagyon lassan bomlanak le, bekerülnek a környezetbe, az édesvizekbe, (még a vízibolhák hormonháztartását is megzavarhatják), s felborítja az egész ökoszisztémát. Az embereknél a kutatások összefüggésbe hozták ezkkel a vegyületeket a hormonális zavarokkal, pajzsmirigy-betegségekkel, csökkent immunválasszal, egyes daganattípusokkal és a termékenység csökkenésével. Sőt, egyéb kutatások szerint a PFAS-ok egy része már az emberi vérből, sőt az anyatejből is kimutatható, ami éppen arra utal, hogy a mindennapi expozíció kumulatív hatású.
Miért vannak mégis forgalomban?
Jogos a kérdés: ha ilyen veszélyesek, miért találkozunk még mindig ezekkel az anyagokkal a boltok polcain? A válasz összetett. Az EU ugyanis valóban betiltott több „régi” PFAS-t, mint például a PFOS-t vagy a PFOA-t. Ezeket 2020 körül kivonták a forgalomból. A gyártóknak haladékot adtak, hogy álljanak át más anyagokra – ám ez az idő akár öt év is lehet. Az ipar pedig közben újabb PFAS-vegyületeket fejlesztett ki (pl. GenX), amelyekről később kiderült, hogy szintén veszélyesek lehetnek. A teljes tiltás tehát még folyamatban van: a legutóbbi, 2024-es EU-bizottsági döntés szerint a PFHxA nevű vegyületcsoportot 2026-tól korlátozzák az élelmiszer-csomagolásban is.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a helyettesítő anyagok sem mindig ártalmatlanok. Több tanulmányban azt jelezték a tudósok, hogy az új generációs PFAS-ok hasonlóan tartósak és toxikusak lehetnek, csak kevesebbet tudunk még róluk. Így a probléma gyökerét nem oldják meg, legfeljebb eltolják a megoldást.
Mire számítsunk a konyhában, hogyan védekezzünk ellenük?
Az egyszer használatos műanyagdobozok és bevonatos papírcsomagolások nem csak kényelmi problémát jelentenek. A melegítéskor vagy a hosszabb tároláskor a PFAS-ok kis mennyiségben az ételbe juthatnak. A mindennapos fogyasztással a kockázat összeadódik – a szervezetben, a vízrendszerben, az egész ökoszisztémában.
Szabályozás szintjén az EU jelenleg széles körű PFAS-korlátozást készít elő, amely egyelőre még csak a nem létfontosságú felhasználásokat tiltaná be. Ez azonban csak fokozatosan lép életbe, és a gyártói nyomás is lassítja. A gyártók felé elvárás, hogy a címkézés egyértelmű legyen, illetve fontos feladatuk a PFAS-mentes alternatívák kutatása és bevezetése is.
Addig is nekünk, fogyasztóknak a legbiztosabb megoldás az, ha kerüljük az egyszer használatos műanyagedényeket, papírcsomagolásokat, különösen azok mikróban való használatát.
A Körkörös.hu felvetette: több problémára is alternatíva lehetne egy olyan éthordó-visszaváltó rendszer, amely fém edényekkel, a betétdíjas üvegek bevált módszeréhez hasonlóan működik: az étterem kiadja az ételt a tartós fém edényben, a fogyasztó pedig visszahozza vagy visszaváltja azt. Ez jelentősen csökkentené a műanyagfelhasználást, és egyéni szinten is valós, fenntartható megoldást kínálna.
Láthatatlan probléma: ez a baj a PFAS-vegyületekkel
A környezetkutatók és toxikológusok szerint a PFAS-probléma azért is különösen nehéz ügy, mert láthatatlan. Ezek a vegyületek nem színeznek, nem szagosak, és nincs közvetlen, azonnali tünet, ami figyelmeztetne a jelenlétükre. Mégis, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2020-ban már arra figyelmeztetett, hogy a lakosság jelentős része túllépi az egészségügyi határértéket a PFAS-ok tekintetében – anélkül, hogy erről tudna. A vizsgálatok szerint a fő kitettségi forrás az élelmiszer és az ivóvíz, különösen a halak, a tojás, valamint a zsíros, csomagolt készételek.
A probléma globális, de a hatásai helyiek is. Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) például már több mint 12 000 különböző PFAS-vegyületet azonosított világszerte, és ezek közül sok kimutatható a csapvízben vagy a talajban. Skandináv országokban, például Dániában és Svédországban már évekkel ezelőtt betiltották a PFAS-t az élelmiszer-csomagolóanyagokban, míg Finnországban a gyártókat kötelezték arra, hogy fokozatosan térjenek át lebomló, fluormentes bevonatokra.
A PFAS-ok eltávolítása azonban technikailag sem egyszerű
Mivel ezek az anyagok ellenállnak a lebomlásnak, a hagyományos víztisztítási eljárások – mint a szűrés, klórozás vagy az UV-fény – hatástalanok velük szemben. A legújabb kutatások szerint az aktív szénnel kombinált ioncserés szűrők, illetve a speciális membrános technológiák képesek csökkenteni a koncentrációjukat, de ezek költségesek, és a háztartások számára még nem elérhetők széles körben.
A kutatók jelenleg több innovatív módszeren dolgoznak. Az egyik legígéretesebb megoldás a termikus plazma alkalmazása, amely extrém magas hőmérsékleten bontja le a PFAS-molekulákat. Más irányzat a biológiai lebontás lehetőségét vizsgálja, különböző mikroorganizmusok segítségével. Ezek a kísérletek azonban még korai fázisban járnak, és hosszú távú hatásuk, illetve biztonságuk egyelőre nem teljesen ismert.
Hogyan kerülhetjük el a PFAS-t a mindennapokban?
A jó hír az, hogy néhány tudatos döntéssel jelentősen csökkenthetjük az expozíciót. Az első lépés, hogy amennyire lehet, kerüljük a vízlepergető, zsírálló bevonatú csomagolóanyagokat. Az elviteles kávéspoharak belső rétege, a pattogatott kukorica mikrós tasakja vagy a pizzás doboz mind tartalmazhat PFAS-t. Érdemes inkább üveg, fém vagy kerámia edényben tárolni és melegíteni az ételt, és otthonról vinni saját dobozt az elviteles rendeléshez.
A háztartási termékek terén is segít, ha kerüljük a „non-stick” vagy „easy clean” feliratú konyhai eszközöket, mivel ezek sok esetben teflon- vagy fluorbevonattal készülnek. Ha új edényt vásárol, válasszon rozsdamentes acél vagy öntöttvas serpenyőt – ezek tartósak, biztonságosak és teljesen PFAS-mentesek.
A textíliák és kozmetikumok sem kivételek. A vízlepergető kabátok, foltálló szőnyegek és tartós sminktermékek gyakran tartalmaznak PFAS-vegyületeket, amelyek a bőrön keresztül vagy a levegőből is felszívódhatnak. Ma már léteznek olyan zöld minősítések (például az EU Ecolabel), amelyek jelzik, ha egy termék PFAS-mentes, érdemes ezekre figyelni vásárláskor.
Egészségügyi kockázatok – mit mondanak a kutatások?
Az elmúlt években több száz tanulmány vizsgálta a PFAS-ok hatásait. Egy 2022-es, az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent tanulmány szerint a PFAS-expozíció már alacsony dózisban is befolyásolhatja a gyermekek immunválaszát, és csökkentheti a védőoltások hatékonyságát. Más kutatások a magas koleszterinszint, a májenzimek megváltozása, valamint a veserák és hererák fokozott kockázata felé mutattak összefüggéseket.
A Harvard Egyetem környezet-egészségügyi kutatói kimutatták, hogy a PFAS-ok a pajzsmirigy működését is megzavarhatják, mivel képesek kötődni a hormonreceptorokhoz. Ez különösen a nőket érintheti érzékenyen, mivel a hormonháztartás zavarai menstruációs ciklusproblémákat, meddőséget vagy a terhesség lefolyását befolyásoló változásokat is okozhatnak.
A magzatok és csecsemők különösen veszélyeztetettek. Egy 2023-as svéd vizsgálatban az anyatejből vett minták 97%-ában kimutattak valamilyen PFAS-vegyületet. Bár ezek a koncentrációk nem minden esetben érik el a toxikus szintet, a szakértők szerint az életre szóló felhalmozódás miatt a hosszú távú hatások aggodalomra adnak okot.
Mi történik most az EU-ban?
A PFAS-ok korlátozását célzó uniós szabályozás az egyik legnagyobb vegyianyag-ellenőrzési projekt az elmúlt évtizedekben. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2023-ban öt ország – Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország – javaslatára indította el a teljes PFAS-tilalom előkészítését. A cél az, hogy 2030-ra minden nem létfontosságú felhasználást kivezessünk, és a gyártók kizárólag biztonságos alternatívákat alkalmazhassanak.
A vállalatokat ugyanakkor hatalmas kihívás elé állítja a váltás, hiszen a PFAS-technológia olcsó, hatékony és nehezen helyettesíthető. Az átállás költségeit több milliárd euróra becsülik, de a szakértők szerint a halogatás ára – az egészségügyi és környezeti károk miatt – ennél jóval magasabb lehet.
Mit tehetünk egyénileg?
A tudatos vásárlás mellett érdemes figyelni az ivóvíz minőségére is. Ha olyan területen él, ahol korábban ipari tevékenység vagy tűzoltógyakorlat zajlott, érdemes laborban megvizsgáltatni a kútvizet. Házi víztisztító berendezések közül a granulált aktív szenes vagy fordított ozmózisos (RO) rendszerek hatékonyabbak a PFAS eltávolításában.
Emellett fontos a társadalmi tudatosság növelése. Több európai országban civil szervezetek – például a ChemSec vagy a Toxic-Free Future – aktívan dolgoznak azon, hogy a PFAS-tartalmú termékeket listázzák, és segítsék a fogyasztókat a biztonságos alternatívák megtalálásában.
Összességében a PFAS-probléma arra figyelmeztet bennünket, hogy a modern kényelem és az ipari innováció ára sokszor láthatatlan. Bár a teljes megoldás még várat magára, a mindennapi tudatosság, a szabályozás szigorítása és az ipari felelősségvállalás együtt képes lehet arra, hogy megállítsa az „örök életű” mérgek csendes terjedését.
Ezekkel az élelmiszerekkel esszük meg a legtöbb mikroműanyagot
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
