Növényi alapú főzés gyerekekkel: így lehet a kicsikkel megszerettetni a zöldségeket

Ha a gyerekek és szüleik közösen készítenek növényi alapú ételeket tartós változást indíthat el az otthoni étkezési szokásokban egy új kutatás szerint.

Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? A Climate Smart Elephant és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.

Hogyan lehet elérni, hogy kevesebb hús, és több zöldség kerüljön a családi asztalra?

A klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsszerepe van az étrendünknek: az élelmiszertermelés a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy negyedéért felel, ennek több mint a fele pedig az állattartásból származik. A növényi alapú étrendre való áttérés nemcsak a környezetet kíméli, de egészségi előnyökkel is jár. Mégis, a húsfogyasztás csökkentése a magyar lakosság számára az egyik legkevésbé elfogadott életmódváltás.

Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete és a Climate Smart Elephant szakemberei ezért egy új irányból közelítették meg a kérdést: készségfejlesztésen keresztül próbálták növelni a nyitottságot a fenntarthatóbb táplálkozás iránt. Kétalkalmas, online főzőtanfolyamot szerveztek 10–12 éves gyerekeknek és szüleiknek, ahol növényi alapú ételeket készítettek közösen, otthon, előre kiküldött alapanyagokból, egy tapasztalt séf irányításával.

A kutatásban összesen 389 fő vett részt, a hatásokat kérdőívekkel három időpontban mérték: a tanfolyam előtt, közvetlenül utána, majd hónapokkal később is.

Nyitott szülők, konzervatív gyerekek

Az eredmények szerint a résztvevők nagy része a tanfolyam után újra elkészítette a bemutatott ételeket. A szülők átlagosan 65, a diákok 60 pontot adtak egy 0–100-as skálán arra, mennyire hasznosították a recepteket. Mindkét csoport arról számolt be, hogy több zöldség került a tányérjukra, és általában is jobban odafigyeltek az étkezésükre. Ezek a hatások a nyári szünet után is fennmaradtak.

Különösen biztató, hogy a szülők a növényi alapú étrendet tartósan ízletesebbnek, biztonságosabbnak és környezetbarátabbnak értékelték a tanfolyam után. A gyerekeknél ez a pozitív attitűdváltozás csak rövid ideig tartott, ami valószínűleg az életkori sajátosságokkal – az ízekhez való ragaszkodással – is összefügg.

A húsról nem könnyű lemondani

A húsfogyasztással kapcsolatos attitűdök és szokások azonban nem változtak. A résztvevők továbbra is fontosnak tartották, hogy a hús része legyen a főétkezéseknek – hétköznapokon, hétvégéken és étteremben egyaránt. Ez arra utal, hogy a hús iránti kulturális kötődés mélyen gyökerezik, és két online alkalom nem elég a megváltoztatásához.

Tanulság: főzni kell, nem csak beszélni róla

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az ismeretterjesztés önmagában nem elég: ha valódi viselkedésváltozást szeretnénk elérni, akkor főzni is meg kell tanítani az embereket. A növényi alapú étrend nem csupán más alapanyagokat, hanem más főzési technikákat és ízvilágot is jelent, amit meg kell ismertetni és megszerettetni. Ha szélesebb rétegeket szeretnénk a fenntarthatóbb táplálkozás felé terelni, azt kis lépésekben, élvezetes élményekkel és finom ételekkel lehet csak megvalósítani.

Kapcsolódó cikk

Ezekkel az ételekkel akkor is pótolhatja a D-vitamint, ha a vegán étkezt választotta

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!