Végre kiderült, miért növelik meg bizonyos Covid vakcinák a vérrögképződés kockázatát
Végre kiderült, miért fokozza a Covid elleni oltás a vérrögök kialakulását.
A világjárvány első éveiben milliók kapták meg azokat a Covid elleni oltásokat, amelyek alapjaiban változtatták meg a betegség lefolyását és halálozását. Ugyanakkor hamar kiderült: az adenovírus-vektor technológián alapuló vakcinák esetében rendkívül ritkán, de súlyos véralvadási szövődmény jelentkezhet. Most, többéves nemzetközi kutatómunka után a tudósok részletesen feltárták ennek a különös reakciónak a biológiai mechanizmusát. Az eredmények a New England Journal of Medicine hasábjain jelentek meg, és új irányt mutathatnak a jövő vakcinafejlesztésében.
Nem az mRNS-technológia volt érintett
Fontos tisztázni, hogy a ma legszélesebb körben alkalmazott COVID-vakcinák mRNS-alapú technológiát használnak. A ritka véralvadási eseményeket nem ezekhez, hanem az úgynevezett adenovírus-vektor vakcinákhoz kötötték.
Ez a platform egy ártalmatlanított adenovírust használ „szállítóeszközként”: a vírus egy genetikai információt juttat be a sejtekbe, amely alapján a szervezet immunválaszt indít a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen. A technológia nem a pandémia idején született: az oxfordi kutatók már korábban is dolgoztak hasonló megoldáson a MERS koronavírus ellen. Ez a többéves előkészítő munka tette lehetővé, hogy a vakcinák rekordgyorsasággal elkészüljenek.
Ezek az oltások jelentős szerepet játszottak abban, hogy a fertőzési hullámok csillapodtak, a kórházi terhelés csökkent, és a társadalmak fokozatosan újranyithattak. Ugyanakkor a tömeges alkalmazás során egy rendkívül ritka, de súlyos mellékhatás is felszínre került.
Mi az a VITT?
Az állapot neve: vakcina által kiváltott immun trombocitopénia és trombózis (VITT). A kórkép lényege, hogy a szervezetben egyszerre alakul ki kóros vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám. Ez első látásra ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a vérlemezkék felelősek az alvadásért, mégis csökken a számuk, miközben veszélyes trombózisok keletkeznek.
A jelenség hátterében egy autoimmun folyamat áll. A betegek szervezetében olyan ellenanyagok jelentek meg, amelyek a vérlemezkék egyik fehérjéje, az úgynevezett PF4 (platelet factor 4) ellen irányultak. Hasonló mechanizmust ismerünk a heparin-indukálta trombocitopénia esetében is, amelyet a szakirodalom régóta leír.
A VITT előfordulása rendkívül alacsony volt – különböző országos adatok szerint nagyságrendileg 1 eset jutott 50–100 ezer oltásra –, ugyanakkor a súlyossága miatt komoly figyelmet kapott. A szabályozó hatóságok – például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – gyorsan reagáltak, és részletes kockázatértékelést publikáltak, miközben módosították az oltási ajánlásokat.
A genetikai hajlam nyomában
A most publikált kutatássorozat egyik kulcsszereplője a Flinders Egyetem nemzetközi kutatócsoportja volt. A vizsgálatok első szakaszában a kutatók genetikai hajlamosító tényezőket azonosítottak azoknál, akiknél PF4-ellenes autoantitest képződött.
Egy 2023-as tanulmány tovább bővítette a képet: kimutatta, hogy bizonyos genetikai háttérrel rendelkező embereknél természetes adenovírus-fertőzés – tehát egy hétköznapi, náthát okozó vírus – is kiválthat VITT-szerű állapotot. Ez arra utalt, hogy nem kizárólag a vakcina „egyedi összetevője” lehet felelős, hanem maga az adenovírus-fehérje is szerepet játszhat a folyamatban.
A mostani molekuláris vizsgálatok még mélyebbre ástak. Nagy felbontású szerkezeti elemzéssel igazolták, hogy az immunrendszer bizonyos esetekben összetévesztheti az adenovírus egyik fehérjéjét a szervezet saját PF4-fehérjéjével. Ez az úgynevezett molekuláris mimikri jelensége: a hasonlóság miatt az immunválasz „célt téveszt”, és autoantitesteket termel.
Tom Gordon professzor a publikáció kapcsán úgy fogalmazott, hogy ez egy hosszú, nemzetközi együttműködés eredménye volt, amely feltárta egy új típusú véralvadási rendellenesség genetikai és szerkezeti alapjait. A kutatás lényegében lezárta a rejtély utolsó fejezetét.
Hogyan lehet ezt a jövőben megelőzni?
A felfedezés legfontosabb üzenete nem csupán az, hogy megvan a magyarázat a rejtélyre, hanem az, hogy a technológia finomítható. A kutatók szerint, ha a problémás adenovírus-fehérje módosítható vagy eltávolítható, a jövőbeni vakcinák elkerülhetik ezt a rendkívül ritka autoimmun reakciót, miközben megtartják hatékonyságukat.
Ez különösen fontos lehet más betegségek – például új vírusfertőzések vagy akár onkológiai indikációk – elleni adenovírus-alapú vakcinák fejlesztése során. A platform ugyanis továbbra is értékes eszköz a vakcinológiában.
Itt vannak a covid-vakcina okozta mellékhatások – számokkal
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
