Felfedeztek egy genetikai mechanizmust, amelytől 200 évig élhetnénk rákbetegség kialakulása nélkül
Így segíthet egy bálnagén az embereknek legyőzni a rákot.
Az északi simabálna – vagy más néven bowhead bálna (Balaena mysticetus) – hosszú életének rejtélye évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Ez a sarkvidéki mamut méretű állat akár 200 évig is élhet, miközben alig fordul elő nála daganatos megbetegedés. Egy friss kutatás most egy olyan genetikai mechanizmust tárt fel, amely kulcsot adhat ahhoz, hogy megértsük, miként védi a természet ezt a lenyűgöző fajt – és hogyan lehetne ezt a tudást az emberi gyógyászatban is hasznosítani.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bálna hosszú élete nem pusztán szerencse kérdése. A titok a sejtekben rejlik: egy olyan genetikai rendszerben, amely folyamatosan megújítja a DNS-t, és még azelőtt kijavítja a hibákat, hogy azok daganatképződéshez vezetnének. A mechanizmus annyira hatékonynak bizonyult, hogy a tudósok gyümölcslegyekben és emberi sejtkultúrákban is sikerrel tesztelték.
Miért nem lesz rákos egy ekkora állat? A Peto-paradoxon nyomában
Az északi simabálna biológiai szempontból valódi különlegesség. Több mint 18 méter hosszú, súlya eléri a 80 tonnát, és a teste trilliónyi sejtből áll. Az elmélet szerint ekkora sejtszám mellett jelentős eséllyel alakulhatnának ki daganatos elváltozások – mégsem ez történik. Ezt a jelenséget nevezi a tudomány Peto-paradoxonnak, amely kimondja: egy faj mérete nem feltétlenül növeli a rák kialakulásának valószínűségét.
A grönlandi bálna élettartama és daganatmentessége mögött azonban most úgy tűnik, kézzelfogható genetikai magyarázat áll.
A CIRBP gén – a bálna biológiai pajzsa
A tanulmány szerint a bowhead bálnák szervezetében több mint 100 példány található a CIRBP nevű génből. Ez a gén a sejtekben zajló DNS-regeneráció egyik fő irányítója. Minél több példány működik belőle, annál hatékonyabban képes a szervezet kijavítani a spontán keletkező DNS-hibákat – így akadályozva meg a rosszindulatú sejtek kialakulását.
A kutatás vezetői, köztük Vera Gorbunova, úgy vélik: ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy az extrém hosszú élet és a daganatok elleni természetes védelem nem elérhetetlen biológiai kiváltság – hanem olyan mechanizmus, amely akár az emberben is aktiválható lehet.
A CIRBP túltermelése meghosszabbítja az élettartamot és fokozza a DNS-károsodással szembeni ellenállást a Drosophila organizmusában. Forrás: Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09694-5
Forrás: Nature
Legyeken tesztelt bálnagén – és működött
A tudósok elsőként egy jól ismert modellorganizmust, a Drosophila melanogaster gyümölcslegyet választották a kísérletekhez. Miután a CIRBP gént beültették a legyekbe, figyelemre méltó változásokat tapasztaltak:
- a legyek ellenállóbbá váltak a sugárzással szemben,
- élettartamuk jelentősen megnőtt,
- genomjuk jóval ritkábban mutatott olyan hibákat, amelyek daganatképződést indíthatnának el.
A kísérleteket ezután emberi sejtkultúrákon is elvégezték, és ott is hasonló jelenség történt: a CIRBP aktiválása stabilabb, ellenállóbb sejtműködéshez vezetett.
Ezek az eredmények különösen ígéretesek, hiszen azt jelzik, hogy a bálnák evolúciós védőmechanizmusa nem záródik be a fajhatárokon belül – laboratóriumi körülmények között más szervezetekben is működésbe léphet.
Mit jelent mindez az emberi rákkutatás számára?
A kutatók jelenleg arra keresik a választ, hogyan lehetne fokozni a CIRBP gén aktivitását az emberi szervezetben. Ha ez sikerülne, a rák megelőzése új irányt vehetne: a jelenlegi, sokszor agresszív kezelési módszerek mellett megjelenhetne egy prevenciós stratégia, amely arra épül, hogy a sejtek eleve ne változhassanak rosszindulatúvá.
A jövő rákterápiája így akár arról is szólhatna, hogy nem a kialakult daganatot pusztítjuk el, hanem megelőzzük a sejtek hibás átalakulását – hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a bowhead bálna teszi több mint két évszázadon át.
Befolyásolhatjuk-e ezt életmóddal? Jó kérdés – a kutatók óvatosan optimisták
A tanulmány szerzői felvetnek egy érdekes hipotézist: elképzelhető, hogy bizonyos környezeti hatások – például a hidegnek való kitettség vagy a hideg fürdők – hatással lehetnek a CIRBP gén működésére. Tudjuk, hogy ez a gén természetes módon is aktívabb alacsonyabb hőmérsékleten, így nem kizárt, hogy az életmód is modulálhatja a működését.
Fontos azonban hangsúlyozni: ez még csak kezdeti feltételezés, amelyet további kutatásoknak kell alátámasztaniuk.
Mindenesetre jól mutatja, hogy a bowhead bálna példája nem pusztán biológiai kuriózum – hanem olyan tudományos inspiráció, amely hosszú távon megváltoztathatja a rák megelőzésének szemléletét.
Mi a rák? Az első jelektől az áttétig, kezelésig, túlélésig – ezeket érdemes tudni róla
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
