Mi a rák? Az első jelektől az áttétig, kezelésig, túlélésig – ezeket érdemes tudni róla

A rák olyan betegségek csoportja, amelyekben a kóros sejtek kontrollálatlanul növekednek, és kiszorítják az egészséges sejteket.

Mi a rák?

A rák valójában nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom több mint százféle kórképre, amelyek közös jellemzője, hogy a szervezet sejtjei kontroll nélkül kezdenek osztódni és növekedni.

Egészséges állapotban a sejtek életciklusa szigorúan szabályozott: keletkeznek, elvégzik feladatukat, majd elöregszenek és elpusztulnak. Rák esetén ez a szabályozás felborul, a sejtek nem pusztulnak el időben, hanem tovább osztódnak, és egy daganatot alkotnak.

Mitől lesz valaki rákos?

Sokféle rák létezik, de mindegyikben rendellenes sejtek alakulnak ki. A rákos megbetegedéseknek gyakran a következő jellemzőik vannak:

• Génváltozások (mutációk): a rákos sejtek génjeiben olyan változások következnek be, amelyek abnormálissá teszik őket. Ezen génváltozások némelyike ​​öröklődhet a szülőtől (öröklött mutációk), míg mások később, az életben történhetnek (szerzett mutációk).
• Kontrollálatlan sejtszaporodás: a legtöbb rendellenes sejt elpusztul, vagy nem képes szaporodni. A rákos sejtek azonban folyamatosan növekedhetnek és osztódhatnak, így több rendellenes sejtet hoznak létre. A rákos sejtek kiszoríthatják a normál sejteket.
• Daganatképződés: nem minden rákos sejt képez daganatot, és nem minden daganat rákos. De sok típusú rákos sejt összecsomósodik, daganatot képezve.
• Rák terjedése (metasztázis): a rákos sejtek behatolhatnak a közeli szövetekbe, és sokuk akár a test más részeire is átterjedhet.

Sokféle rendellenes sejtnövekedés rendelkezik ezekkel a jellemzőkkel, de nem mindegyik rákos. Például:

• A tumorok rendellenes sejtekből (neoplazmákból) álló csomók vagy tömegek,amelyek lehetnek rosszindulatúak (rákosak) vagy jóindulatúak (nem rákosak).
• A rákmegelőző állapotok olyan rendellenes sejtek, amelyek nem rákosak, de idővel rákká válhatnak.
• A ciszták rendellenes, zsákszerű képződmények, amelyek levegővel, folyadékkal, gennyel vagy szövettel vannak tele. A legtöbb cisztában nincsenek rendellenes sejtek, és nem rákos megbetegedések.

Mi okozza a rákot?

A rák akkor kezdődik, amikor valami rosszul megy a sejtek növekedésének és osztódásának normális folyamatában, amely új sejteket hoz létre. A sejt génjei (a DNS-darabok, amelyek megmondják a sejtnek, hogyan működjön) megváltoznak, és abnormálissá teszik a sejtet. A legtöbb sejt elpusztul, ha abnormálissá válik, de egyes génváltozások lehetővé teszik a sejtek túlélését, növekedését és osztódását, hogy több abnormális sejtet hozzanak létre.

A rákhoz vezető génváltozásoknak számos lehetséges oka lehet. Az életmódbeli szokások, a szülőktől örökölt gének, valamint bizonyos vegyi anyagoknak vagy sugárzásnak való kitettség mind szerepet játszhat. Sokszor nincs egyértelmű ok.

Hogyan alakulhat ki?

A rák kialakulásához rendszerint genetikai mutációk vezetnek, amelyek a sejt DNS-ét károsítják. Ezek a változások lehetnek öröklöttek, de jóval gyakoribb, hogy életünk során szerzünk ilyen mutációkat. Okozhatják:

• a dohányzás,
• a túlzott alkoholfogyasztás,
• a helytelen táplálkozás és elhízás,
• a fertőzések (pl. HPV, hepatitis vírus),
• a környezeti ártalmak (pl. azbeszt, sugárzás),
• valamint az öregedés természetes folyamata.

A mutációk hatására a sejtek "kikapcsolják" a normális ellenőrző mechanizmusokat, és korlátlanul szaporodni kezdenek.

A rák nem egyetlen betegség

Sokféle rák létezik. A legtöbb típusnak vannak altípusai is, amelyek olyan jellemzőkön alapulnak, mint például hogy a sejtek hogyan néznek ki mikroszkóp alatt.

A rák a test bármely részén kialakulhat. Általában arról a testrészről kapta a nevét, ahol kialakult, még akkor is, ha átterjedt. Például, ha a rák a mellben kezdődik és átterjed a tüdőre, akkor is mellráknak, emlőráknak nevezik. Nem tüdőráknak, hanem áttétes mellráknak tekintik. Az áttétes azt jelenti, hogy a test egy másik részére is átterjedt.

Néhány rákot a sejtek típusáról is elneveznek, amelyekben kialakulnak. Például a karcinómák a bőrben vagy a szervek belsejében kezdődnek, míg a szarkómák a csontokban, az izomban vagy a kötőszövetben.

Miért veszélyes a rák?

A rák azáltal válik életveszélyessé, hogy:

• elpusztítja a normális szöveteket,
• gátolja a létfontosságú szervek működését,
• és a testben szétszóródva újabb gócokat alakít ki.

Éppen ezért a rákot ma a világ egyik vezető halálokaként tartjuk számon.

A rák alattomos betegség: sokáig észrevétlen maradhat, mert a kezdeti panaszok gyakran általánosak és könnyen félreérthetők. Mégis vannak olyan jelek, amelyekre érdemes különösen figyelni, mert korai stádiumban felfedezve a rák sokkal jobban kezelhető.

A rák első és legfontosabb jelei - általános, gyanút keltő jelek

1. 1 Megmagyarázhatatlan fogyás. Ha valaki fél év alatt 5–10 kilót veszít anélkül, hogy diétázna vagy többet mozogna, az komoly figyelmeztető jel lehet, különösen vastagbél-, hasnyálmirigy- vagy gyomorrák esetén.
2. 2 Tartós fáradtság. Az állandó, pihenéssel sem enyhülő kimerültség gyakran a vérképzőszervi daganatok, például leukémia vagy limfóma korai tünete.
3. 3 Ismeretlen eredetű fájdalom. A hosszan fennálló, szokatlan fájdalom – legyen az fejfájás, hát- vagy hasi panasz – jelezhet daganatot.
4. 4 Bőrön megjelenő változások. Újonnan kialakuló vagy megváltozó anyajegyek, nem gyógyuló sebek, elszíneződések a bőrön mind a bőrrák, leggyakrabban a melanoma első jelei lehetnek.
5. 5 Véres széklet vagy vizelet. Akár látható, akár szabad szemmel nem érzékelhető vér jelenik meg a székletben vagy a vizeletben, az mindig kivizsgálást igényel. Vastagbél-, végbél-, hólyag- vagy veserák jele is lehet.
6. 6 Köhögés, rekedtség, légzési panaszok. A hetek óta fennálló, nem múló köhögés, mellkasi fájdalom vagy tartós rekedtség tüdőrák vagy gégerák első tünete lehet.
7. 7 Nyelési nehézség, torokfájás. A tartós nyelési zavar, torokban érzett idegentest-érzés, vagy a visszatérő torokfájás jelezheti a nyelőcső- vagy gégerák kialakulását.
8. 8 Szokatlan csomók, duzzanatok. A nyakon, hónaljban vagy lágyékban tapintható csomó nyirokrendszeri daganat (limfóma), de akár áttét is lehet. A mellben érzett csomó pedig az emlőrák leggyakoribb korai jele.

Miért fontos a gyors reagálás?

Sok rákféleség tünetmentesen fejlődik, ezért a szűrővizsgálatok (mammográfia, vastagbélszűrés, méhnyakrák-szűrés) létfontosságúak. A gyanús jelek esetén pedig nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot, mert a korán felfedezett daganatok jelentős része gyógyítható.

A rák két fő típusa

A rákos megbetegedéseket gyakran két fő kategóriába sorolják:

1. 1 A vérképző (hematológiai) rákok a vérsejtekben vagy a vérképző szövetekben kezdődnek. Ilyenek például a leukémia, a limfóma és a mielóma multiplex.
2. 2 A szilárd daganatok szervekben vagy szövetekben alakulnak ki. A leggyakoribb szilárd daganatok az emlőrák, a prosztatarák, a tüdő- és a vastagbélrák.

Miért fontosak a ráktípusok?

Bár minden rákos megbetegedés kontrollálatlan sejtszaporodással jár, a különböző típusok eltérő módon viselkedhetnek. Például:

• Vannak, melyek gyorsan nőnek és terjednek, míg mások lassabban
• Vannak, melyek hormonoktól függenek a növekedésükhöz
• Vannak, melyek hajlamosabbak egy helyen maradni, míg mások könnyebben terjednek.

Néhányat műtéttel kezelnek; mások jobban reagálnak a sugárterápiára vagy gyógyszerekre, például kemoterápiára, célzott terápiára vagy immunterápiára. Sok rák esetében gyakran egynél több kezelést alkalmaznak a legjobb kezelési eredmény elérése érdekében.

Nagyon fontos ismerni a rák típusát (és altípusát) a kezelés megkezdése előtt, ha lehetséges. A pontos típus ismerete segít az orvosoknak abban, hogy melyik kezelés lesz a leghatékonyabb.

Mi a rákos megbetegedés stádiuma?

Amikor rákot találnak, vizsgálatokat végeznek annak méretének és áttéteinek megállapítására. Ezt nevezik a rák stádiumbeosztásának .

• Az alacsonyabb stádium (mint az 1. vagy 2. stádium) azt jelenti, hogy a rák vagy nem terjedt át, vagy a nyirokcsomókra, vagy csak az elsődleges helyen (ahol elkezdődött) kívülre terjedt.
• A magasabb stádium (mint a 3. vagy 4. stádium) azt jelenti, hogy messzebbre terjedt.

Nagyon fontos tudni a rák stádiumát. A daganat egyéb vizsgálatai mellett az orvosok ezt a stádiumot használják fel a páciens számára legjobb kezelési lehetőségek meghatározására.

Hogyan terjed (metasztatizálódik) a rák?

A rákos sejtek egyedülálló képességgel rendelkeznek:

• Gyorsan és kontrollálatlanul nő
• Terjed a test más részeire
• Behatol más szervekbe és szövetekbe

Amikor a rákos sejtek leválnak az eredeti daganatról, a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül a test más részeire juthatnak. Ezen sejtek többsége elpusztul. De néhányuk túlélheti, új területen telepedhet le, és új daganatokat képezhet.

Mik azok a daganatok és tumorok?

A neoplazma a sejtek rendellenes növekedése a szervezetben. Akkor alakul ki, amikor a szervezet normális sejttermelő és -pótló folyamata nem működik megfelelően.

Amikor a neoplazma rendellenes növekedéssé, tömeggé vagy elváltozássá alakul, azt tumornek nevezzük. A cisztákkal ellentétben a tumorok általában szilárdak és kemények, mert rendellenes sejtek csoportjaival vannak tele. A neoplazmák nem mindig alakulnak tumorokká, de sokuk igen, és a két kifejezést gyakran szinonimaként használják.

Nem minden tumor vagy neoplazma rákos – lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak).

Daganat vagy új képződmény jelei

A daganatok méretük, elhelyezkedésük és típusuk függvényében eltérő tapintásúak lehetnek. Néhányuk kézzel is tapintható, míg mások túl mélyen helyezkednek el a testben ahhoz, hogy képalkotó vizsgálatok nélkül megtalálhatók legyenek.

A daganat lehet:

• kemény, szilárd, puha, sima vagy dudoros
• néha fájdalmat vagy kellemetlen érzést okozhat
• gyakran csak röntgennel vagy más képalkotó vizsgálattal látható

Mivel az új képződmények és a daganatok súlyosak lehetnek, minden olyan csomót, kinövést, tömeget vagy elváltozást, amelyet észlel vagy tapint, orvosnak kell megvizsgálnia.

Jóindulatú és rosszindulatú daganatok és tumorok

Nem minden tumor rákos. A tumorok és daganatok akkor tekinthetők rosszindulatúnak, ha abnormális sejtjeik behatolnak a környező szövetekbe és átterjednek a test más részeire. A rákos sejteknek a test más részeibe való behatolási és átterjedési képességét metasztázisnak nevezzük.

Ha az abnormális sejtek nem képesek erre, a tumor jóindulatú (nem rákos).

Jóindulatú daganatok és tumorok

A jóindulatú daganat vagy tumor nem rákos elváltozás. Ez azt jelenti, hogy:

• Nem tartalmaz rákos sejteket.
• Lassan növekszik.
• Általában nem súlyos.
• Általában egy területre korlátozódik.
• Nem terjed át a test más részeire.

A jóindulatú tumorok azonban néha meglehetősen nagyra nőhetnek, vagy nyomást gyakorolhatnak a szervekre, idegekre vagy erekre. Ezekben az esetekben súlyosak lehetnek, és eltávolításukra lehet szükség.

Példák jóindulatú daganatokra vagy tumorokra:

• Lipoma: Jóindulatú, zsírsejtekkel teli daganat. Általában a bőr alatt növekszik, például a mellkasán.
• Fibroma: Jóindulatú, rostos szövetekkel, például hegszövetekkel teli daganat. Leggyakrabban a bőrön vagy a tüdőben fordul elő.
• Adenoma: Jóindulatú daganat a mirigyekben vagy mirigyszövetben, általában a pajzsmirigyben vagy a vastagbélben található. Ezeket csomóknak is nevezik, például pajzsmirigy-csomó. Polipoknak is nevezik őket, például adenomatózus polip, amely gyakori típus a vastagbélben vagy a végbélben.
• Hemangioma: Jóindulatú erek csoportja, amely vöröses vagy lilás csomót képez. Ezek általában a bőrön találhatók.
• Meningioma: Jóindulatú daganat az agy és a gerincvelő rétegeiben. Ezeket gyakran eltávolítják, mert problémákat okozhatnak, ha nyomást gyakorolnak az agyra vagy a gerincvelőre.

Rosszindulatú daganatok és tumorok

A rosszindulatú daganat vagy tumor rákos megbetegedés. A „rosszindulatú” kifejezés azt jelenti, hogy rákos sejtek vannak jelen, és a tumor rákosnak minősül. Vizsgálatokat végeznek a rákos sejtek pontos típusának és a rák stádiumának megállapítására.

Rosszindulatú daganatok:

• Gyorsan növekednek
• Behatolhatnak a közeli szövetekbe
• Átterjedhetnek a test más részeire
• Súlyosak és gyakran életveszélyesek

A rosszindulatú daganat vagy tumor súlyossága a következőktől függ:

• A benne található rákos sejtek típusa
• Elhelyezkedése
• Mérete
• Átterjedt-e
• Hogyan befolyásolja az érintett személy egészségét

A rosszindulatú daganatok vagy tumorok példái közé tartoznak az összes rákos megbetegedés:

• Hematológiai (vér) rákok: ezek a vérsejtek rákos megbetegedései, beleértve a leukémiát, a limfómát és a multiplex mielómát. Ezek a rákok nem mindig képeznek daganatokat, de mégis daganatos megbetegedésnek számítanak.
• Szilárd tumoros rákok: a test egyéb szerveinek vagy szöveteinek rákos megbetegedései. A leggyakoribb szilárd tumorok a mell-, prosztata-, tüdő- és vastagbélrákok.

Minden daganatot és tumorot el kell távolítani?

A daganat vagy tumor eltávolításáról szóló döntés annak méretétől, helyétől, típusától és attól függ, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e.

A jóindulatú daganatokat és tumorokat el kell távolítani, vagy a beteg dönthet úgy, hogy eltávolíttatja őket. Bizonyos esetekben meg lehet hagyni őket, vagy megfigyelni és újra ellenőrizni, hogy változnak-e vagy növekednek-e.

A rosszindulatú daganatok és tumorok, vagyis a rákos megbetegedések kezelése másképp történik. Ideális esetben az orvosok szeretnék teljesen megszabadulni a rosszindulatú daganattól. Bizonyos esetekben a daganat teljes egészében eltávolítható műtéttel. Más esetekben csak a daganat egy része távolítható el. Néhány esetben a daganat nem távolítható el, és műtéti beavatkozásra alkalmatlannak minősül.

A daganat vagy neoplazma nem távolítható el, ha:

• Nagyon nagy
• Nehéz elérhető helyen van
• Érzékeny helyen van, fontos szervek, erek vagy idegek közelében, és a rák eltávolítása károsíthatja a környező szöveteket és struktúrákat
• Saját vérellátással rendelkezik, és eltávolítása túlzott vérzést okozhat
• Nagyon agresszív típusú rák, vagy a rák már áttétet képezett
• Másik kezelés hatékonyabb lenne

Gyógyítható a rák?

A rák ma már sok esetben gyógyítható vagy hosszú időre kezelhető, különösen akkor, ha korán felismerik. Az orvostudomány fejlődése – például az immunterápia, a célzott kezelések és a precíziós onkológia – forradalmi változásokat hozott.

Az, hogy egy adott beteg rákja gyógyítható-e, a rák típusától és stádiumától, a rendelkezésre álló kezelés típusától és egyéb tényezőktől függ. Egyes rákfajták nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, mint mások. De minden rákot másképp kell kezelni. Nincs egyetlen gyógymód a rák ellen.

Ma már több rákfajta teljesen gyógyítható (például a hererák vagy a Hodgkin-limfóma), mások hosszú ideig szinten tarthatók, krónikus betegséggé szelídítve őket. A jövő pedig a személyre szabott terápiáké, amelyek célja, hogy minél több beteg éljen hosszabb, teljesebb életet. Az elmúlt évtizedekben a tudomány hatalmas lépéseket tett, és ma már sokféle terápiás lehetőség áll rendelkezésre.

Hagyományos kezelések

• Sebészi beavatkozás: a rákgyógyítás egyik alappillére a műtét, amikor az orvosok eltávolítják a daganatot és a környező érintett szöveteket. Korai stádiumban, például bizonyos bőrrákoknál vagy mellráknál, ez önmagában is teljes gyógyulást hozhat.
• Sugárterápia: a nagy energiájú sugárzás célzottan pusztítja a daganatos sejteket. Olykor önállóan, máskor műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva alkalmazzák.
• Kemoterápia: olyan gyógyszerek kombinációja, amelyek a gyorsan osztódó sejteket támadják. Bár mellékhatásai jelentősek lehetnek, sok esetben ez biztosítja, hogy a szervezetben szétszóródott tumorsejteket is elérjék.

Korszerű, célzott módszerek

• Célzott terápia: olyan gyógyszerek, amelyek a daganatsejtekben található meghatározott molekuláris hibákat támadják. Például a HER2-pozitív emlőrákban vagy bizonyos tüdőrák-típusokban forradalmi eredményeket hoztak.
• Immunterápia: a szervezet saját immunrendszerét segíti a ráksejtek felismerésében és elpusztításában. Ilyen például a PD-1/PD-L1 gátlás, amely áttörést jelentett a melanoma, tüdőrák vagy veserák kezelésében.
• Hormonkezelés: azoknál a daganatoknál, amelyek növekedése hormonfüggő (például bizonyos emlőráknál vagy prosztataráknál), a hormontermelés csökkentése vagy a hormonhatás blokkolása jelentős javulást hozhat.

Innovatív, kísérleti lehetőségek

• Sejtterápia (CAR-T): a beteg saját immunsejtjeit módosítják genetikailag, majd visszajuttatják a szervezetébe, hogy célzottan támadják a tumort. Egyes leukémiáknál már rutinszerűen alkalmazzák.
• Vakcinák és génterápia: kutatás alatt állnak olyan vakcinák, amelyek a daganat saját fehérjéi ellen tanítják meg az immunrendszert küzdeni. A génterápiák pedig a sejtek hibás genetikai programját próbálják korrigálni.
• Precíziós onkológia: az egyén genetikai állománya és a tumor mutációi alapján személyre szabott kezelést kínál, amely sokkal célzottabb és hatékonyabb lehet, mint a hagyományos módszerek.

Kiegészítő és támogató kezelések

A rákterápiák mellékhatásai gyakran jelentősek, ezért a fájdalomcsillapítás, pszichológiai támogatás, dietetikai tanácsadás és rehabilitáció is részei a gyógyításnak.

Gyógyulás kontra remisszió

A gyógyulás azt jelenti, hogy a rák a kezeléssel elmúlt, nincs szükség további kezelésre, és a rák várhatóan nem tér ki. Ritkán fordul elő, hogy egy orvos biztos legyen abban, hogy a rák soha nem tér ki. A legtöbb esetben időbe telik, mire kiderül, hogy a rák kiújulhat-e. De minél tovább él valaki rákmentesen, annál nagyobb az esélye annak, hogy a rák nem tér ki. Gyakrabban, amikor a kezelés sikeresnek tűnik, az orvosok azt mondják, hogy a rák „remisszióban” van, ahelyett, hogy „gyógyultnak” mondanák.

A remisszió egy olyan időszak, amikor a rák reagál a kezelésre, vagy kontroll alatt van. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a remisszió azt jelenti, hogy a rák meggyógyult, de ez nem feltétlenül van így.

• Teljes remisszió esetén a rák minden jele és tünete elmúlik, és a rákos sejteket semmilyen vizsgálattal nem lehet kimutatni.
• Részleges remisszió esetén a rák mérete csökken, de nem tűnik el teljesen.

A remissziók hetektől évekig is eltarthatnak. A kezelés a remisszió alatt folytatódhat vagy nem folytatódhat, a rák típusától függően. A teljes remisszió évekig is eltarthat, és idővel a rák gyógyultnak tekinthető. Ha a rák kiújul, további kezeléssel újabb remisszió lehetséges.

Mit jelentenek a túlélési statisztikák?

Amikor kiderül, hogy rákos, sokan megkérdezik orvosuktól, hogy mekkora az esélyük a túlélésre. Bár számos tényező játszik szerepet a válaszban, vannak statisztikák, amelyek segíthetnek. A statisztikák olyan számok, amelyek leírják, hogy mi történik nagyszámú, azonos diagnózissal rendelkező emberrel. A statisztikák nem alkalmazhatók egy adott személyre, de adhatnak némi képet arról, hogy mire számíthatnak.

Íme néhány statisztika, amelyet a rák esetében használnak:

• Túlélési arány: azon emberek százalékos aránya, akik a diagnózis után egy bizonyos időpontban életben vannak. 
• Teljes túlélési arány: azon betegek százalékos aránya, akik egy bizonyos típusú és stádiumú rákban szenvednek, és a diagnózis felállítását követő időszakban semmilyen okból nem haltak meg.
• Rákra (vagy betegségre) jellemző túlélési arány: azon emberek százalékos aránya, akik egy bizonyos típusú és stádiumú rákban szenvednek, és a diagnózis felállítását követő meghatározott időszakban nem halnak meg a rákbetegségben.
• 5 éves relatív túlélési arány: azon emberek százalékos aránya, akik a diagnózis felállítása után 5 évvel életben maradnak. Nem tartalmazza azokat, akik más betegségekben haltak meg.

A túlélési arányok bármilyen időtartamot leírhatnak. A kutatók azonban általában az 5 éves relatív túlélési arányokat vizsgálják.

Mit jelent rákos túlélőnek lenni?

A rákkal küzdő túlélő kifejezésnek több definíciója is létezik . Vannak, akik ezt a kifejezést használják bárkire, akinél valaha diagnosztizáltak rákot. Az Amerikai Rákellenes Társaság erre gondol, amikor túlélésről vagy rákkal küzdő túlélőként való életről beszélünk.

Vannak azonban, akik a „túlélő” kifejezést használják olyanokra, akik befejezték a rákkezelést. Mások pedig csak akkor nevezhetnek valakit túlélőnek, ha több évvel is túlélte a rákdiagnózist. Ne feledjük azonban, hogy a kezelés egyes embereknél tovább tart, és nem mindenki fejezi be a kezelést. Vannak, akik évekig élhetnek krónikus betegségként kezelt rákkal.

Más érintetteket, például a családtagokat és a barátokat, néha szintén ráktúlélőknek tekinthetnek.

A rák túlélőjének lenni mindenkinek mást jelent. Vannak, akik a kezelés után rákmentesek lesznek, de a kezelés késői és hosszú távú mellékhatásait tapasztalhatják. Mások a kezelés után rákmentesek lehetnek, de a rákjuk kiújul, és újra kell kezelni őket. Megint másoknak folytatniuk kell a rákkezelést, hogy a rákjukat kontroll alatt tartsák. De mindenkinek, akinél rákot diagnosztizáltak, olyan ellátásra van szüksége, amely az ő egyedi igényeire összpontosít.

Nem mindenki szereti, ha rákot túlélőnek nevezik. Mindenkinek joga van meghatározni a rákkal kapcsolatos tapasztalatait. Tehát bárkit, aki rákot túlélőnek vallja magát, annak is kell tekinteni.

Kapcsolódó cikk

Fontos rákjelző tünetek: ez a 8 elváltozás már korán jelezheti a tumort

Felhasznált irodalom:

• American Society of Clinical Oncology. Cancer Basics. Accessed at cancer.net.
• National Cancer Institute (NCI). Cell Biology of Cancer. Accessed at on March 21, 2025.
• National Cancer Institute (NCI). Cell Cycle. Accessed at on March 21, 2025.
• National Cancer Institute (NCI). Cancer Terms. Accessed at on March 21, 2025.
• National Cancer Institute (NCI). Categories of Cancer. Accessed at on March 21, 2025.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!