Fontos szerepet kapnak a petefészkek a menopauza után.
- A legújabb kutatások szerint a menopauza utáni petefészkek nem veszítik el teljesen funkciójukat, hanem új, főként immunológiai szerepet kapnak.
- Egérkísérletek kimutatták, hogy a petefészkek génkifejeződése átalakul, és megnő az immunsejtek jelenléte a szövetekben.
- Emberi minták elemzése arra utal, hogy a menopauza után is folyamatos molekuláris változások zajlanak a petefészkekben.
- Ez a felismerés jelentős lehet a női egészség szempontjából, különösen azok számára, akiknél eltávolították a petefészket.
- A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatok szükségesek a pontos biológiai szerep és klinikai következmények megértéséhez.
A legtöbben úgy gondolnak a menopauzára, mint arra az életszakaszra, amikor a petefészkek végleg befejezik feladatukat. Mivel megszűnik a petesejtek érése és fokozatosan leáll a hormontermelés jelentős része, sokáig az volt az általános elképzelés, hogy ezek a szervek innentől kezdve már alig töltenek be szerepet a szervezet működésében.
Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a történet ennél jóval összetettebb. A tudósok szerint a petefészkek a menopauza után sem válnak teljesen inaktívvá – csupán egészen más feladatot kaphatnak.
Nem nyugdíjba vonulnak, hanem új szerepet kapnak
Francesca Duncan reprodukciós biológus, az amerikai Northwestern Egyetem kutatója évek óta azt vizsgálja, mi történik a petefészkekkel azt követően, hogy megszűnik a termékeny időszak. Kutatócsoportjával arra keresték a választ, vajon valóban elcsendesednek-e ezek a szervek, vagy továbbra is aktívan részt vesznek a szervezet működésében.
Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a menopauza után a petefészkek nem egyszerűen elveszítik funkciójukat, hanem működésük iránya megváltozik.
Ez azért is fontos kérdés, mert a nők várható élettartama az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. Egyre több nő él élete harmadát vagy akár felét is menopauza után, miközben erről az életszakaszról még mindig meglepően keveset tud a tudomány.
Egereken vizsgálták a változásokat
A Molecular Human Reproduction folyóiratban megjelent vizsgálat során különböző életkorú egerek petefészkeit elemezték. Az állatokat úgy választották ki, hogy a reproduktív élet különböző szakaszait képviseljék, egészen a szaporodási időszak végét követő állapotig.
A kutatók nemcsak mikroszkóppal vizsgálták meg a petefészkek szerkezetét, hanem modern génexpressziós elemzéseket is végeztek. Ez lehetővé tette annak feltérképezését, hogy az egyes gének közül melyek maradnak aktívak, illetve milyen fehérjék termelődnek a különböző életkorokban.
A reprodukció háttérbe szorul, de az aktivitás nem szűnik meg
Az eredmények alapján természetesen csökkent a termékenységhez kapcsolódó sejtek és folyamatok aktivitása. Az idősebb állatok petefészkeiben kevesebb tüszőt találtak, a szövetek szerkezete is jelentősen átalakult.
Ugyanakkor a kutatók meglepő változásokat figyeltek meg. A génműködés arra utalt, hogy a petefészkek egyre inkább az immunrendszerhez kapcsolódó folyamatokban vesznek részt. Megnőtt például bizonyos immunsejtek – köztük T-limfociták és makrofágok – jelenléte a szövetekben.
A kutatócsoport szerint mindez arra utalhat, hogy a menopauza utáni petefészek egyfajta gyulladásos, immunológiai szerepet kezd betölteni.
Emberi minták is hasonló képet mutatnak
A kutatás külön érdekessége, hogy Duncan egy másik – egyelőre szakmai bírálat előtt álló – vizsgálatában 28 posztmenopauzás nő petefészekszövetét is elemezte.
Az első eredmények azt mutatják, hogy a különböző életkorú nők petefészkei eltérő fehérjéket termelnek. Ez arra utal, hogy a menopauza után is folyamatos molekuláris változások zajlanak ezekben a szervekben.
Bár ez a vizsgálat még nem tekinthető végleges bizonyítéknak, jól illeszkedik az állatkísérlet eredményeihez.
Miért lehet ennek jelentősége?
Ha a jövőbeni kutatások is megerősítik ezeket az eredményeket, az alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a menopauza utáni női egészségre tekintünk.
A petefészkek ugyanis nem csupán a termékenységért felelősek, hanem elképzelhető, hogy az öregedés, az immunműködés, valamint bizonyos hormonális és gyulladásos folyamatok szabályozásában is részt vesznek még évekkel a menopauza után is.
Ez különösen fontos lehet azoknál a nőknél, akiknél valamilyen betegség vagy genetikai ok miatt a petefészkeket műtéttel eltávolították.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még korai lenne klinikai következtetéseket levonni. Az egérkísérletek értékes információkat adnak, de nem tükrözik teljes egészében az emberi szervezet működését.
Ennek ellenére az eredmények új kutatási irányokat nyithatnak meg. A jövőben jobban megérthetjük, milyen szerepet játszanak a petefészkek a menopauza utáni egészség, az immunrendszer működése és az öregedési folyamatok szabályozásában.
A tanulmány szerzői szerint a petefészkek a reproduktív életszakasz lezárulta után sem tekinthetők feleslegesnek. Inkább úgy tűnik, hogy működésük átalakul, és egy eddig kevéssé ismert biológiai feladatot vesznek át. Hogy ez pontosan milyen hatással van a szervezet egészére, azt a következő évek kutatásai tisztázhatják.
Miért öregszik gyorsabban a petefészek, mint a test többi része?
- A magyar nők csaknem fele marad magára a menopauzával – derül ki a Richter kutatásából
- A legtöbben rosszul tudják: íme az igazság a magas vérnyomás és a hormonok kapcsolatáról
- A perimenopauza dühös, őrült anyává változtatta – "Nem vicc, a gyerekeim kikerültek, és végül elváltam"
- Ezt a krémes finomságot sokan csak a hummusz miatt veszik – pedig meglepően egészséges
- Várta, hogy megjöjjön a menstruációja, ám hiába – majd 16 évesen közölték vele: menopauzája van
- Alvászavar és feszültség a negyvenes nőknél: ez állhat mögötte
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
