Ezt árulja el a nyakmérete az egészségéről

Mérte már meg a nyakának a méretét? Mi sem - egészen mostanáig.

Tudja, mekkora a nyaka körfogata? Ha nem, nincs egyedül – ám egyre több szakértő szerint érdemes tisztában lenni vele. Ugyanis előfordulhat, hogy ez az egyszerű mérőszám többet árul el az egészségi állapotáról, mint a jól ismert testtömegindex (BMI) vagy a derék-csípő arány.

Miért nem elég a BMI?

A BMI-t évtizedek óta az egészség egyik alapmérőszámaként tartják számon, mégis egyre többen kérdőjelezik meg a hasznosságát. Nem véletlen: maga a módszer megalkotója sem orvosi célokra szánta, ráadásul teljesen figyelmen kívül hagyja az egyéni sajátosságokat.

A számítás egyszerű: a testsúlyt elosztják a magasság négyzetével, majd az így kapott eredményt egy skálán helyezik el az „alultápláltól” az „elhízottig”. A probléma ott kezdődik, hogy az izomtömeg, a zsíreloszlás és számos egyéb tényező nem jelenik meg a képletben. Így fordulhat elő, hogy egy izmos sportoló a „túlsúlyos” kategóriába esik, miközben valójában kiváló egészségi állapotnak örvend.

A modern kutatások inkább a zsigeri zsírt, vagyis a hasi szervek körül felhalmozódó zsírréteget tekintik veszélyesnek. Ezért mérik gyakran a derékkörfogatot – de lehet, hogy van egy még pontosabb jelzőszám is.

A nyak, mint új mérőszám

A Kingstoni Egyetem kutatói, Ahmed Elbediwy és Nadine Wehida szerint a nyak kerületének vizsgálata hasznos lehet, hiszen a felsőtest zsírlerakódásáról árul el információt. A nagyobb nyakméret ugyanis összefügghet bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, illetve anyagcsere-zavarok kockázatával.

Nem csak elméleti feltételezésről van szó. Egy chilei, több mint 4600 fő bevonásával végzett vizsgálat már 2019-ben felvetette, hogy a nyakkörfogat akár a derék mérése helyett is alkalmazható lehet klinikai gyakorlatban. A Harvard közegészségügyi szakértői pedig genetikai összefüggéseket is találtak a nyakméret és más testarányok között.

Milyen betegségekkel hozható kapcsolatba a nagyobb nyakkörfogat?

A kutatások szerint a nagyobb nyakkörfogat összefügghet többek között:

• magas vérnyomással
• szívritmuszavarokkal (például pitvarfibrillációval)
• koszorúér-betegséggel
• 2-es típusú cukorbetegséggel
• obstruktív alvási apnoéval

Egy 2025-ben publikált tanulmány még a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kockázatával is kapcsolatot talált, bár ehhez további vizsgálatok szükségesek, különböző populációk bevonásával.

Mikortól tekinthető kockázatosnak a nyakkörfogat?

Ha most kapna elő egy mérőszalagot, érdemes tudnia a kutatók által meghatározott küszöbértékeket:

• férfiaknál: 43 cm vagy annál nagyobb
• nőknél: 35,5 cm vagy annál nagyobb

Ezek az adatok a Framingham Szívvizsgálat tapasztalatain alapulnak. Érdekesség, hogy a 2022-es adatok szerint a nyakkörfogat még a BMI-től és a derékkörfogattól függetlenül is kapcsolatban állt a pitvarfibrilláció kockázatával – leginkább az elhízottaknál.

Mit tehet, ha túl nagynak találja a nyakát?

Nincs szükség pánikra. A nyakméret csak egy a sok tényező közül, amely befolyásolja az egészségi állapotot. A legjobb, amit tehet, ha a jól ismert tanácsokat követi:

• változatosan étkezik
• rendszeresen mozog
• és figyel az egészséges testsúly megtartására.

Ezek a lépések nemcsak a nyakkörfogat csökkentésében segíthetnek, hanem összességében a szív és az anyagcsere egészségének megőrzésében is.

Figyelmébe ajánljuk

Testzsírszázalék vagy BMI – melyik mutat többet az egészségünkről?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!