Nem kizárólag a DNS dönti el, milyen a személyisége – a gének csak a történet egy részét magyarázzák

Mitől lesz valaki nyitott, lelkiismeretes, társaságkedvelő vagy éppen szorongásra hajlamos? Egy több mint egymillió ember adatain alapuló kutatás szerint a géneknek valóban van szerepük a személyiség formálódásában, ám korántsem képesek teljesen meghatározni, kivé válunk. Az örökölt adottságok mellett a környezet, a kultúra és az élet során szerzett tapasztalatok végzik a munka jelentős részét.

A gének hasonlíthatnak, a személyiség mégis eltérhet

Az ember önmagával kapcsolatban talán az egyik legnehezebb kérdés az, hogy pontosan mi alakítja olyanná, amilyen. Kézenfekvő válasznak tűnhet a DNS, hiszen a genetikai állomány számos testi tulajdonságunkra és bizonyos betegségekkel kapcsolatos hajlamunkra is hatással van. A személyiség azonban ennél jóval összetettebb.

Ezt szemléletesen mutatják az egypetéjű ikrek, akiknek genetikai állománya csaknem azonos, mégis különböző érdeklődésű, természetű és viselkedésű felnőttekké válhatnak. A genetikai hasonlóság tehát nem jelenti azt, hogy két embernek ugyanúgy kell gondolkodnia, éreznie vagy reagálnia.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt sem, hogy az öröklődésnek egyáltalán ne volna jelentősége. A kérdés inkább az, mekkora részt magyaráznak meg a gének az emberek között megfigyelhető személyiségbeli különbségekből.

Több mint egymillió ember adatait elemezték

Ted Schwaba, a Michigani Állami Egyetem pszichológusa által vezetett, a Nature folyóiratban megjelent kutatás az eddigi legnagyobb genetikai elemzés volt, amely az úgynevezett Big Five, vagyis az öt nagy személyiségdimenzió hátterét vizsgálta. A munkában többek között Michel Nivard, a Bristoli Egyetem genetikai epidemiológusa, valamint Elliot Tucker-Drob, az austini Texasi Egyetem pszichológusa is részt vett.

A kutatócsoport 46 különböző vizsgálati csoportból származó személyiség- és genetikai adatokat egyesített. A legnagyobb elemzés megközelítőleg 1,14 millió ember adatait foglalta magában, így minden korábbinál részletesebb képet adott a gének és a személyiség kapcsolatáról.

A szakemberek az extraverziót, a barátságosságot, a lelkiismeretességet, a neuroticizmust, valamint az új tapasztalatok iránti nyitottságot vizsgálták. Ezt az öt dimenziót a pszichológia széles körben alkalmazza az emberi személyiség főbb vonásainak leírására.

Nincs egyetlen „extraverziós gén”

A kutatók genomszintű asszociációs vizsgálatokkal keresték azokat a genetikai változatokat, amelyek rendszeresen együtt jártak egy-egy személyiségjegy erősebb vagy gyengébb megjelenésével. Ez a módszer egyszerre hatalmas mennyiségű emberi genom összehasonlítását teszi lehetővé.

A vizsgálat nem arra irányult, hogy megtalálják az extraverzióért, a lelkiismeretességért vagy a neuroticizmusért (vagyis, hogy milyen mértékben hajlamos a negatív érzelmek megélésére) felelős egyetlen gént. Ilyen egyszerű genetikai kapcsoló ugyanis nincs. A személyiséget rendkívül sok genetikai eltérés befolyásolhatja, de ezek egyenként csupán parányi hatást fejtenek ki.

Az elemzés összesen 1260 olyan vezető genetikai variánst azonosított, amely kapcsolatot mutatott az öt nagy személyiségvonás valamelyikével. Ezek közül 824-et korábban még nem társítottak ezekhez a tulajdonságokhoz.

A nagy szám azonban megtévesztő lehet. Nem arról van szó, hogy a kutatók több száz erős, a viselkedést közvetlenül irányító gént találtak. Éppen ellenkezőleg: az eredmények azt mutatják, hogy a személyiség genetikai háttere sok apró, külön-külön alig észrevehető hatásból tevődik össze.

A DNS csak szerény részt magyaráz meg

A vizsgálatban rögzített genetikai variáció az öt személyiségdimenzió esetében az emberek közötti különbségek mintegy 7,4–10,6 százalékára adott magyarázatot. Ez azt jelzi, hogy a gének valóban alakítják bizonyos hajlamainkat, de távolról sem írják le teljes egészében a személyiségünket.

Még gyengébb eredmény született akkor, amikor a kutatók genetikai adatok alapján próbálták előre jelezni más csoportok tagjainak személyiségét. A létrehozott előrejelzések a személyiségbeli eltérések kevesebb mint 4 százalékát tudták megmagyarázni.

A DNS vizsgálata tehát nem alkalmas arra, hogy pontos személyiségrajzot készítsenek egy emberről. Nem lehet egy genetikai mintából megbízhatóan kiolvasni, mennyire együttműködő, visszahúzódó, kíváncsi vagy érzelmileg érzékeny valaki.

Ha egyetlen személy tulajdonságaira kíváncsiak, a közvetlen pszichológiai mérés lényegesen többet árul el, mint a genom elemzése. A genetikai eredmények elsősorban nagyobb embercsoportok szintjén mutatnak meg összefüggéseket.

A családokon belüli összehasonlítás segített kizárni a közös nevelés hatását

A személyiség vizsgálatának egyik legnagyobb nehézsége, hogy a genetikai és a környezeti hatások szorosan összefonódnak. Az embereket nemcsak örökölt adottságaik alakítják, hanem a családjuk, a kultúrájuk, az étrendjük és az életük során átélt tapasztalataik is.

A kutatók ezért testvérek és kétpetéjű ikrek adatait is összehasonlították. Ezek a családtagok rendszerint hasonló körülmények között nőnek fel, ugyanakkor szüleik génjeinek különböző kombinációit öröklik. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a szakemberek elkülönítsék egymástól a közös családi háttér és a genetikai eltérések lehetséges szerepét.

Ha például egy extraverzióval összefüggő genetikai variáns azt is jelzi, hogy az azonos családban felnövő testvérek közül melyik társaságkedvelőbb, akkor az eltérés kevésbé magyarázható pusztán a neveltetéssel.

Az eredmények alapján a családokon belül megfigyelt genetikai hatások nagysága csaknem megegyezett a nem rokon emberek összehasonlításakor tapasztaltakkal. Ez megerősítette, hogy az azonosított összefüggések legalább egy része nem vezethető vissza kizárólag a közösen megtapasztalt környezetre.

A barátságosság nem minden kultúrában jelenti ugyanazt

Nem minden személyiségvonás esetében születtek egyformán következetes eredmények. A barátságossághoz kapcsolódó genetikai mintázatok például számottevő eltérést mutattak a különböző vizsgálati csoportok között.

Ennek oka lehet, hogy a kérdőívek nem minden esetben ugyanazt az oldalát hangsúlyozták ennek a rendkívül összetett tulajdonságnak. A kedvesség, az őszinteség, az együttműködés, az együttérzés és a mások iránti figyelmesség összefügg egymással, mégsem teljesen azonos jellemzők.

Az is elképzelhető, hogy a kulturális és életkori különbségek befolyásolják, mit tekintenek az emberek barátságos vagy kellemes viselkedésnek. Ami az egyik közösségben melegségnek és nyitottságnak számít, az máshol más társas jelentést kaphat. Annak eldöntéséhez, hogy a különbségeket elsősorban a mérési módszerek vagy valódi kulturális eltérések okozták-e, további kutatásokra lesz szükség.

Nem az egyén „megfejtése” a kutatás célja

A személyiséggenetikai vizsgálatok legfontosabb hozadéka nem az, hogy DNS alapján címkéket lehessen ragasztani az emberekre. Az eredmények inkább ahhoz nyújthatnak új eszközt, hogy a kutatók nagy létszámú csoportokban tanulmányozzák a személyiség és az élet más területei közötti kapcsolatokat.

A személyiségjegyek ugyanis összefügghetnek döntéseinkkel, társas viselkedésünkkel és egészségi kimeneteleinkkel. A kutatók például genetikai kapcsolatot találtak az extraverzió és a koronavírus-fertőzés korai világjárvány idején tapasztalt kockázata között. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a társaságkedvelő emberek gyakrabban keresték mások közelségét, így több fertőzési helyzetbe kerülhettek.

Korábbi vizsgálatok a személyiséget a választásokon való részvétel valószínűségével, illetve a hosszú élettartammal is összefüggésbe hozták. A most feltárt genetikai mintázatok segítségével ezek a kapcsolatok a jövőben részletesebben elemezhetők.

Az ilyen összefüggések azonban nem jelentik azt, hogy egy gén közvetlenül meghatározná, hogyan szavaz valaki, milyen társas életet él vagy meddig marad egészséges. A genetikai és viselkedési kapcsolatok értelmezéséhez továbbra is figyelembe kell venni az ember körülményeit és döntéseit.

A személyiség nincs kőbe vésve

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a genetikai örökségünk bizonyos irányokba terelheti személyiségbeli hajlamainkat, de nem írja elő megváltoztathatatlanul, kik vagyunk. A vizsgált genetikai eltérések még együttesen is csak a személyiségkülönbségek korlátozott részére adtak magyarázatot.

A fennmaradó eltérésekben jelentős szerepet játszhatnak a környezeti körülmények, a kulturális háttér és az egyéni élettapasztalatok. Két hasonló genetikai adottságokkal rendelkező ember ezért is fejlődhet egészen eltérő személyiséggé.

A DNS tehát nem egy részletes használati utasítás, amelyből előre kiolvasható minden későbbi gondolat, érzés és viselkedés. Inkább számtalan apró hajlamot hordozó kiindulópont, amely folyamatos kölcsönhatásban áll mindazzal, amit az ember élete során megtapasztal.

Ha szeretné jobban megismerni saját személyiségét, egy megfelelően összeállított személyiségteszt jelenleg sokkal használhatóbb képet adhat, mint bármilyen genetikai elemzés. A genom segíthet a tudománynak megérteni az emberi tulajdonságok általános mintázatait, de azt nem tudja egyértelműen megmondani, hogy Ön valójában kicsoda.

A személyiség felnőttkorban is változhat

A személyiség bizonyos vonásai viszonylag tartósak lehetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy felnőttkorban már semmit sem változnak. Az életkor előrehaladása, az új társas szerepek, a munkahelyi tapasztalatok, a párkapcsolatok és a jelentős életesemények egyaránt alakíthatják azt, hogyan gondolkodik, érez és viselkedik valaki. A tartós stressz vagy egy nehéz időszak szintén hatással lehet egyes tulajdonságokra.

A változás többnyire nem egyik napról a másikra következik be, hanem fokozatosan, hosszabb idő alatt. Valaki például felelősségteljesebbé, türelmesebbé vagy társaságkedvelőbbé válhat, míg más élethelyzetek fokozhatják az óvatosságát és az érzelmi érzékenységét. A személyiség tehát nem teljesen szabadon formálható, de nincs változatlanul rögzítve sem: az örökölt hajlamok és az élettapasztalatok folyamatosan együtt alakítják.

Figyelmébe ajánljuk

Ezeket a dolgokat árulja el a vércsoportja a személyiségéről

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!