Ezeket látta már?

Ezek a metabolikus szindróma jelei: 6-ból 3 már veszélyes!

metabolikus szindróma, elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia

Ha önnek metabolikus szindrómája van vagy megjelent annak bármelyik jele, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!

A metabolikus szindróma növeli a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát. De mit tehetünk ellene?

Az elmúlt években egyre többet hangoztatott elnevezés több tényezőből tevődik össze: magas vérnyomás, magasabb vércukorszint, elhízás és magasabb koleszterin szint együttes jelenlétéből. Mindez növeli a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát.

A metabolikus szindróma tünetei

Ha a fent felsoroltak közül valakinél csak az egyik van jelen, ez nem jelent okvetlenül metabolikus szindrómát. Az viszont bizonyos, hogy bármelyik állapot növeli a súlyosabb betegségek kialakulásának kockázatát. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a szívbetegség, a stroke vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. Jelentős mértékű életmódi változtatások azonban segíthetnek a súlyos betegségek megelőzésében, késleltetésében.

  1. Elhízás, obezitás, "alma testforma", vagyis a testzsírok a derék körül rakódnak le jellemző módon. Férfiakon a 102 cm-nél, nőkön pedig a 89 cm-nél nagyobb haskörfogat diagnosztikus jellemzője a metabolikus szindrómának. Megjegyezzük, hogy a rasszok között természetesen vannak különbségek ebben.
  2. Magas vérnyomás, ahol a szisztolés érték több, mint 130, és a diasztolés érték több mint 85 Hgmm.
  3. Magas vércukorszint, ahol az éhomi érték meghaladja az 5,6 mmol/l-t.
  4. Magas koleszterin szint, ahol a vérben mérhető trigliceridek 1,7 mmmol/l feletti értéket mutat, az ún. HDL-koleszterin (hasznos koleszterin) férfiakon 1,04 mmmol/l alatti, nőkön pedig 1,3 mmmol/l alatti.

Minél több kockázati tényező van jelen egyidejűleg – annál magasabb a súlyosabb betegség kialakulásának kockázata is.

Az alábbiak közül legalább három megléte esetén felállítható a diagnózis:

A metabolikus szindróma kivizsgálása során a kórelőzmény felvételét követően fizikális vizsgálat, testsúly- és vérnyomásmérés, valamint a vér laboratóriumi vizsgálata történik.

  • hasi elhízás (nagy haskörfogat);
  • triglicerid (vérzsír) emelkedett szintje (több mint 1,7 mmol/l);
  • magas vérnyomás;
  • kóros koleszterinszint;
  • 2-es típusú cukorbetegség;
  • inzulinrezisztencia.

Minél több tünet van jelen, annál nagyobb az egészségügyi kockázat. Az életkor előrehaladta mindkét nemnél növeli a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

A metabolikus szindróma lehetséges oka

Inzulin rezisztencia

A metabolikus szindróma értelemszerűen összefügg a szervezetünk anyagcseréjével, metabolizmusával. Az inzulin hormonról csak röviden, a szervezetben e hormon kontrollálja a vérben keringő cukor/pontosabban a glukóz mennyiségét. Az inzulint a hasnyálmirigy ún béta-sejtjei állítják elő. Normál esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott ételeket (többek között) glukózzá is bontja. A glukóz a véráram útján eljut a szervekhez, ahol a sejtekben üzemanyagként szolgál. Az inzulin segíti a glukóz sejtekbe való eljutását.

Inzulin rezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak normál módon az inzulinra, és a glukóz nem éri el (könnyen) a sejteket. Így a vérben megnő a glukózszint, és nő a vér inzulinszintje is. Ha a szervezet nem képes normalizálni ezt az állapotot, kialakul a cukorbetegség.

A magasabb vércukorszint – még a cukorbetegség diagnózisa előtt is – veszélyes lehet

Sok orvos ezt prediabétesznek, a cukorbetegség előszobájának nevezi. Az inzulin rezisztencia emeli a triglicerid szintet, és egyéb vérzsírok szintjét is. Ronthatja a veseműködést, így magas vérnyomáshoz vezethet. Az inzulin rezisztencia jelensége már önmagában is fokozza a szívbetegség, stroke, cukorbetegség, és egyéb betegségek kockázatát.

Az inzulin rezisztencia mögött számos genetikai és környezet tényező áll. Számos esetben igen jelentős a genetikai háttér. Az viszont bizonyos, hogy a túlsúly, elhízás és az inaktív életmód jelentősen hozzájárul a kialakulásához.

Milyen tényezők növelhetik a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát?

  • Életkor: 20 év körül a népesség kevesebb mint 10%-a érintett, 60 év körül mintegy 40%. Egyes esetekben már gyermekkorban is jelentkezhetnek tünetek.
  • Rassz: érdekes tapasztalat, hogy ázsiaiak, és a hispano-amerikaiak körében gyakoribbnak tűnik a metabolikus szindróma előfordulása.
  • Elhízás, obezitás: a 25-nél magasabb testtömegindex (BMI) növeli a metabolikus szindróma kockázatát. Az "alma" testalak hasonlóképpen.
  • Előzetes, meglévő cukorbetegség, vagy ismert hajlam: ha pl. a családban közeli rokonoknál már fordul elő 2-es típusú cukorbetegség, vagy terhességi cukorbetegség, akkor is nagyobb a kockázat.
  • Egyéb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, nem alkoholos májbetegség, PCOS (policisztás ovárium) szintén emeli a metabolikus szindróma kockázatát.

Így lehet ismét feszes a has! Kattintson tovább!

A metabolikus szindróma szövődményei

Úgy néz ki, mintha a kockázatok és a szövődmények egymásra mutatnának... Való igaz, de a szervezetben minden mindennel összefügg bizonyos mértékben. Milyen betegség adódhat a metabolikus szindrómából.

Cukorbetegség: ha az inzulin rezisztencia időszakában nem történik (jelentősebb) életmód változtatás, a vér glukózszintje tartósan magassá válik.

Szív-érrendszeri betegség: a magas koleszterin szint és magas vérnyomás megléte növeli az erekben a plakkok, érfali lerakódások képződését. Az erek beszűkülése, esetleges elzáródása infarktushoz, vagy stroke-hoz vezethet.

A metabolikus szindróma diagnózisa

Bár az orvos nem elsősorban a metabolikus szindrómát keresi, ha a három fent leírt állapot együttesen fennáll, akkor kimondható a diagnózis. (Fentebb, a Tünetek címszónál szerepelnek részletesen az egyes paraméterek).

Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?

  • Jelentős mértékű, mondhatjuk, hogy "agresszív" életmód változtatás szükséges ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. Emellett gyógyszeres kezelés is támogathatja az állapotjavulást. Nézzük, milyen változtatások szükségesek. Azt nem mondhatjuk hogy kötelezőek – ez mindenki józan belátására van bízva – de melegen ajánlottak...
  • Fizikai aktivitás: napi minimum 30 perces enyhe-közepes aktivitás javasolt, legalább egy séta, vagy kocogás szintjén
  • Testsúly csökkentés: 5-10% már eredménynek számít, csökken az inzulin-szint, a vérnyomás, ezáltal a cukorbetegség kockázata.
  • Egészséges táplálkozás: az ún. DASH-diéta (étrendi javaslatok a magas vérnyomás megállítására), a mediterrán diéta. Fontos az egészségtelen zsírok korlátozása, a több zöldség, gyümölcs, hal és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása. Étrendi változtatás előtt érdemes orvosunkkal is konzultálni.
  • A dohányzás abbahagyása: a dohányzás is rontja az inzulin rezisztenciát, így fokozza a metabolikus szindróma kockázatát. Az orvos segíthet tanácsaival a dohányzásról való leszokásban is.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Gyakori lábzsibbadás: ilyen, amikor anyagcsere-betegséget jelez

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#elhízás

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv, Mayo Clinic
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához