Influenza elleni védőoltás: melyik korosztálynak, és milyen betegségek mellett a legfontosabb kérni?

Az influenza elleni védőoltás minden évben előtérbe kerül, de sokan még ma is bizonytalanok abban, kinek a legfontosabb a vakcina, és miért hangsúlyozzák az orvosok annyira az egyes korcsoportok védelmét.

Az influenza elleni vakcina évek óta a legjobban vizsgált, legbiztonságosabb oltások egyike. Minden szezonban milliók kapják meg, mégis kevesen tudják, milyen összetett tudományos munka áll mögötte. Bár a koronavírus-járvány kapcsán sokat hallottunk az mRNS-vakcinákról, az influenza esetében más típusok dominálnak — és érdemes őket jobban megérteni.

Miért más az influenza minden évben?

Az influenza vírus rendkívül gyorsan változik. Az antigéndrift nevű folyamat miatt a felszíni fehérjéi módosulnak, így az előző években megszerzett immunitás – akár átvészelt fertőzésből, akár oltásból – részben vagy teljesen elévülhet. Emiatt javasolja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is az évenkénti védőoltást.

A szezonális oltás mindig az aktuálisan várható vírustörzsekre készül, ezért minden életkorban nagyobb védelmet ad, mint egy korábbi év oltása vagy fertőzése.

Mely korosztálynak a legfontosabb a védőoltás?

Bár az influenzaoltás mindenkinek ajánlott, bizonyos korcsoportokban különösen nagy a súlyos szövődmények kockázata. Ennek több oka lehet: az immunrendszer fejletlensége, az időskori immunválasz gyengülése vagy a krónikus betegségek jelenléte.

1. Idősek – 65 év felett

Ebben az életkorban az immunrendszer természetes módon gyengül, ezt nevezzük immun-szeneszcenciának. Emiatt a 65 év feletti emberek körében a legmagasabb a kórházi kezelést, illetve halálozást okozó influenza aránya.

A CDC szerint az influenza okozta halálozások 70–85%-a, a kórházi kezelések több mint 50%-a ebben a korcsoportban történik

Számukra létezik emelt hatóanyag-tartalmú vagy adjuvált vakcina is, amely erősebb immunválaszt vált ki.

2. 6 hónap–5 éves gyermekek

A kisgyermekek immunrendszere még tanulja a vírusok felismerését, ezért náluk nagyobb az esély szövődményekre – például tüdőgyulladásra, középfülgyulladásra vagy kiszáradásra.

A WHO és az amerikai CDC is kiemelten magas kockázatú csoportnak tekinti őket. A 6 hónapos kortól adható vakcina biztonságos, jól tolerálható, és érthetően védi a családtagokat is azáltal, hogy a gyerek kevésbé adja tovább a vírust.

3. Várandós nők

Az influenza a várandósság alatt jóval súlyosabb lefolyású lehet, mivel a szervezet immunműködése természetesen áthangolódik. Az oltás kettős védelmet jelent:

• csökkenti az anya szövődménykockázatát,
• az ellenanyagok a méhlepényen átjutva a baba első hónapjaiban is védenek.

Az influenzaoltást a WHO kifejezetten az egyik legfontosabb terheskori oltásként említi.

4. Krónikus betegségben élők – bármely életkorban

Nem életkorhoz kötött csoport, de a veszélyeztetettsége miatt idesoroljuk. Súlyosabb influenzára számíthatnak többek között az alábbi betegségek esetén:

• szív-érrendszeri betegségek
• asztma, COPD
• cukorbetegség
• vesebetegség
• májbetegség
• immunhiányos állapotok

A fertőzés náluk gyakran okoz kórházi ellátást igénylő állapotot. A CDC szerint például a krónikus betegséggel élők közül sokszor többen kerülnek kórházba influenzával, mint az egészséges idősek

5. Egészségügyi dolgozók és gondozók

Ők nem csak saját egészségük szempontjából kiemelten veszélyeztetettek, hanem a betegekre vagy idősekre való átvitel kockázata miatt is. Számos országban – köztük hazánkban is – erősen ajánlott a számukra az éves influenzaoltás.

Miért érdemes a fiatal felnőtteknek is beoltatniuk magukat?

Bár a súlyos szövődmények száma náluk kisebb, a fiatal felnőttek mégis kulcsszereplők az influenza terjedésében. Ebben az életkorban a legtöbb a társas érintkezés, és sokan könnyen átvészelhető, enyhe tünetekkel járó fertőzésként tekintenek az influenzára – miközben anélkül adják tovább, hogy észrevennék.

A vakcina a betegség előfordulását és a munkából kieséssel járó napok számát is csökkenti, és védi a család többi tagját is, különösen, ha otthon krónikus beteg vagy kisgyermek él.

Influenzaoltások érthetően: milyen típusok vannak, és hogyan hatnak?

Az influenza elleni vakcina évek óta a legjobban vizsgált, legbiztonságosabb oltások egyike. Minden szezonban milliók kapják meg, mégis kevesen tudják, milyen összetett tudományos munka áll mögötte. Bár a koronavírus-járvány kapcsán sokat hallottunk az mRNS-vakcinákról, az influenza esetében más típusok dominálnak — és érdemes őket jobban megérteni.

Inaktivált influenzaoltások (IIV) — a leggyakrabban alkalmazott vakcinatípus

Az inaktivált influenzaoltások a hagyományos vakcinák közé tartoznak. A vírusokat laboratóriumban szaporítják, majd kémiai eljárással elpusztítják, hogy fertőzni ne legyenek képesek, viszont a felszíni fehérjéiket megőrizzék. Ezek alapján az immunrendszer felismeri a behatolót, és elkezdi gyártani az ellenanyagokat.

Az IIV-vakcinák több évtizedes biztonsági háttérrel rendelkeznek. A WHO egyértelműen ajánlja minden rizikócsoport számára

Kiknek adják leginkább?

Szinte mindenkinek: gyermekeknek 6 hónapos kortól, várandós nőknek, időseknek és krónikus betegeknek is.

Miért népszerű?

Biztonságos, széles körben elérhető, és évről évre bizonyítottan csökkenti a kórházba kerülés kockázatát.

A CDC adatai szerint még gyengébb hatékonyságú szezonokban is 30–60%-kal csökkenti a súlyos lefolyást

Adjuvált vakcinák — extra „löket” az immunrendszernek

Az időseknél az immunválasz természetes módon gyengébb. Ezért fejlesztették ki az adjuvált oltásokat, amelyekben az influenzaantigéneket egy immunrendszert aktiváló anyaggal kombinálják. Az adjuváns célja, hogy erősebb ellenanyag-termelést váltson ki.

A legelterjedtebb influenza-adjuváns az MF59, amelyet emberek milliói kaptak már meg biztonságosan.

Kinek ajánlott? Legfőképp a 65 év felettieknek, illetve azoknak, akiknél nagyobb védelmi választ szeretnénk elérni.

Nagy dózisú influenzaoltások (HD-IIV) — amikor az erősebb védelem számít

Annak érdekében, hogy az idősek immunrendszere élénkebben válaszoljon, létezik nagyobb adagú influenzaoltás is. Ezekben több antigén található, így a szervezet "hangosabb" immunjelzést kap.

A nagy dózisú vakcinákról több vizsgálat is kimutatta, hogy idősekben több védelmet nyújtanak, mint a standard dózisú oltások.

Kinek érdemes? 65 év felett különösen hatékony választás.

Élő, gyengített influenzaoltások (LAIV) — az orrspray formátum

A gyerekek körében sok országban népszerű az élő, gyengített influenzaoltás (LAIV), amely nem injekció formájában, hanem orrspray-ként adható.

Ebben a vírus él ugyan, de erősen legyengített, 33°C-on szaporodik a legjobban, ezért a felső légutakban reakciót vált ki, de a mélyebb tüdőszövetben nem terjed.

A CDC szerint a LAIV hatékony és biztonságos, 2–49 év között engedélyezett, de egyes csoportoknak nem ajánlott, például:

• várandósoknak
• immunhiányos betegeknek

Miért szeretik a gyerekek? Fájdalommentes, orrspray formájában kellemesebb élmény.

Miért kell évente új vakcina? – A mutálódó influenza elleni versenyfutás

Az influenza vírus két felszíni fehérjéje – a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) – folyamatosan változik. Ezt a jelenséget nevezzük antigéndriftnek. Minden apró mutáció kicsit más „orrtapaszt” hagy a víruson, amit az immunrendszernek újra meg kell tanulnia.

A WHO egész évben figyeli, mely törzsek terjednek a világban, majd évente kétszer ajánlást tesz:

• egyszer az északi félteke influenzaszezonjára,
• egyszer a déli féltekére.

A gyártók ez alapján készítik el az adott szezon oltóanyagát.

A folyamat hasonló egy meteorológiai előrejelzéshez: sok adatból jósolják, mely törzsek lesznek dominánsak abban a szezonban.

Miért nem létezik „egy oltás egész életre”?

A válasz kettős:

1. 1 Vírusváltozás: mivel változnak a törzsek, az immunitás elévül.
2. 2 Immunmemória: az influenzaellenes ellenanyagok szintje természetesen csökken hónapok alatt.

Ezért az influenzaoltást a szakmai ajánlások szerint minden évben meg kell ismételni.

Melyik oltás a „legjobb”?

Ez mindig életkortól és egészségi állapottól függ:

• 65 év felett: adjuvált vagy nagy dózisú oltás ad jobb védelmet.
• 6 hónap–5 év: inaktivált standard oltás, néhol orrspray (ha engedélyezett).
• Várandósok: kizárólag inaktivált oltás.
• Fiatal felnőttek: bármely inaktivált oltás jó védelmet ad.
• Egészségügyi dolgozók: standard inaktivált oltás javasolt.

Világszerte a legtöbb ország nem egyetlen márkát, hanem több oltástípust kínál, így minden korcsoport számára megtalálható az optimális védelem.

Melyik korosztálynak melyik influenzaoltás a legfontosabb?

Ha a legfontosabb célcsoportot kell megnevezni, egyértelműen a 65 év felettiek, a kisgyermekek és a várandós nők állnak az élvonalban. Számukra az oltás nem csupán ajánlott, hanem valódi életvédő eszköz. A krónikus betegeknél az influenza gyakran szövődményekbe torkollik, így ők bármely életkorban a kiemelt csoportba tartoznak.

Maga az oltás típusa pedig személyre szabható: a modern influenza-vakcinák palettája évről évre szélesedik, biztonságosabb és hatékonyabb formulákkal.

Összegezve

Az influenzaoltás minden életkorban hasznos, de legfontosabb a 65 év felettieknek, a 6 hónap–5 éves gyermekeknek, a várandós nőknek, a krónikus betegségben élőknek és azoknak, akik sérülékeny emberekkel dolgoznak. Ők tartoznak abba az öt fő csoportba, amelynél a szövődmények és a halálozás kockázata bizonyítottan nagyobb.

A védőoltás évről évre megújuló, tudományosan formált pajzs, amely nemcsak saját egészségét, hanem családját és környezetét is védi. Ha eddig bizonytalan volt, tartozik-e valamelyik kiemelt kockázati csoportba, remélem, hogy a fenti összefoglaló segít tisztábban látni és felelős döntést hozni.

Kapcsolódó cikk

Mennyi idő után hat az influenza elleni oltás? Ez a védőoltás valódi hatásideje

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

• Kaphatok-e influenzát az oltástól?
• Röviden: nem. A Magyarországon használt oltások többsége inaktivált vírusokat tartalmaz, amelyek nem képesek fertőzést okozni. Az oltás utáni enyhe tünetek – például hőemelkedés, izomfájdalom – az immunrendszer természetes reakcióját jelzik, nem magát a betegséget.
• Kaphat-e influenzát az, aki be van oltva?
• Előfordulhat, de általában sokkal enyhébb lefolyású lesz a betegség. A vakcina nem nyújt 100%-os védelmet, viszont jelentősen csökkenti a szövődmények, a tüdőgyulladás vagy a kórházi ellátás esélyét.
• Elég egyszer beoltatni magam életre szólóan?
• Nem. Az influenzaoltást minden szezonban meg kell ismételni az antigéndrift miatt.
• Miért kell minden évben újra beoltatnom magam?
• Az influenza vírus folyamatosan változik — ezt hívjuk antigéndriftnek. Évente új törzsek jelenhetnek meg, ezért a WHO minden szezon előtt új oltási ajánlást ad ki a várható variánsokkal. Emellett az oltás utáni ellenanyagszint hónapok alatt természetes módon csökken. Az évenkénti oltás ezért adja a legmegbízhatóbb védelmet.
• Mikor érdemes beoltatni magam?
• A legjobb időpont általában ősz eleje–közepe, de a szezon egészében érdemes beadatni, amíg a vírus terjed.
•  Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
• A mellékhatások általában enyhék és néhány nap alatt elmúlnak. Leggyakoribb: felkarfájdalom, duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés vagy láz, izom- és fejfájás, fáradtság. A súlyos reakció rendkívül ritka, a CDC szerint kevesebb mint 1 az egymillióhoz, és többnyire az oltóanyag valamely összetevőjére adott allergiás válasz.
• Várandósan is biztonságos az influenzaoltás?
• Igen. A WHO és több nemzetközi szakmai társaság szerint a várandós nők az egyik legfontosabb célcsoport, mert a terhesség alatt az influenza súlyosabban zajlik.Ráadásul a védőoltás az újszülöttet is védi az első hónapokban, mivel az ellenanyagok átjutnak a méhlepényen.
• Beoltathatom-e a gyermekem? Ha igen, hány éves kortól?
• Igen. Az influenzaoltás 6 hónapos kortól adható biztonságosan.
• Mennyire hatékony a vakcina?
• A hatékonyság szezononként változik attól függően, mennyire pontosan sikerül eltalálni a várható törzseket, de még egy „gyengébb” évben is jelentősen csökkenti a súlyos lefolyást, a kórházi kezelések számát és a halálozást. A CDC szerint: a súlyos influenzás kórházi kezelések kockázata 35–60%-kal csökken, az intenzív osztályra kerülés esélye körülbelül felére mérséklődik.
• Igaz-e, hogy az influenza "csak egy erős megfázás"?
• Nem. Az influenza nem „megfázás”, hanem magas lázzal, hirtelen rosszulléttel, súlyos szövődményekkel járó vírusfertőzés. A WHO szerint évente akár 650 000 haláleset is köthető az influenza okozta légúti szövődményekhez világszerte.
• Egy időben megkaphatom-e az influenzaoltást és más oltásokat?
• Igen. Az influenzaoltás biztonságosan adható más védőoltásokkal együtt, például a COVID–19 elleni vakcinával vagy a tüdőgyulladás elleni pneumococcus oltásokkal. Ezt a CDC és az európai ECDC is megerősíti.
• Mi a helyzet az allergiával? Ha tojásallergiás vagyok, kaphatok oltást?
• Igen. A régi tévhittel ellentétben a tojásallergiások is biztonságosan kaphatnak influenzaoltást, mert az oltóanyagokban található tojásfehérje-mennyiség minimális, és a kutatások nem mutattak nagyobb kockázatot súlyos allergiás reakcióra. A CDC hivatalos állásfoglalása szerint: „Tojásallergia esetén is adható az influenzaoltás, külön óvintézkedés nem szükséges.”
• Miért különösen fontos az oltás idősek számára?
• Az immunrendszer 65 év felett természetes módon gyengül (immun-szeneszcencia). Ez az oka, hogy az influenza okozta halálozás 70–85%-a ebben a csoportban történik. Számukra elérhetők erősebb, úgynevezett adjuvált vagy nagy dózisú oltások is, amelyek még jobb védelmet biztosítanak.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!