Ezeket látta már?

Elveszítette a munkáját? Így teheti könnyebbé az álláskeresés időszakát egészségpénztárral

egészségpénzár, önsegélyező szolgáltatás, önsegélyező pénztár, álláskeresés, gyógyszerek, magánellátás

Az egészségpénzárnak van egy önsegélyező szolgáltatása, amely kifejezetten a munkánk elvesztésekor vehető igénybe, ez az álláskeresési támogatás.

Mindenkinek nehéz időszak az életében, ha valami okból elveszíti a munkáját, és ezen a jelenlegi gazdasági helyzet sem segít. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, jól jön, ha van némi egészségpénztári megtakarításunk.

Egészségpénztár minden élethelyzetre

Sokan még mindig úgy gondolnak az egészségpénztárra, mint egy külön számlára, ahonnan gyógyszereket vásárolhatnak a patikában. Különösen igaz lehet ez, ha a munkáltatónk fizeti az egészségpénztári tagdíjat a cafeteria keretében. Az egészségpénztár azonban ennél sokkal többet tud.

Az egészségpénztári szolgáltatások keretében gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, orvostechnikai eszközöket vásárolhatunk. A vásárolható termékek köre széles, az egyszerű fejfájáscsillapítótól kezdve bizonyos fitness eszközökig sokféle termék árát elszámolhatjuk. Ezenfelül részt vehetünk magánorvosi vizsgálatokon, különféle gyógykezeléseken, szűrővizsgálatokon, fizioterápiás kezeléseken és gyógymasszázson is.

Az egészségpénztáraknak azonban van egy kevésbé jól ismert szolgáltatási ága is – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője –, ez az önsegélyezés.

Önsegélyező szolgáltatásokat minden egészségpénztár nyújthat, így ezek ma már egészség- és önsegélyező pénztárakként is működnek.

Adódnak élethelyzetek, amelyek során többet kell költenünk, például gyermekszületés, a gyerekek beiskolázása, lakásvásárlás miatti hitelfelvétel, vagy egy hozzátartozó halála. Ilyenkor az egészségpénztári tartalékunkból felszabadíthatunk pénzt, hogy ebből csökkentsük a megnövekedett kiadások miatt ránk nehezedő terhet. Hogy mennyit és mikor, az az adott szolgáltatástól függ.

  • Gyermek születésekor például egyszerre nagyobb összeget vehetünk ki az egészségszámlánkról egy alkalommal,
  • de a gyermekvállalás miatt, vagy a munkahelyünk elvesztése miatt kieső jövedelmünk pótlására,
  • illetve otthongondozáshoz havonta kisebb összeg kifizetését kérhetjük - némely esetben akár hosszabb időn keresztül is.

Megéri tehát előre gondolkodni, és takarékoskodni – mondja Gergely Péter –, már csak a 180 napos várakozási idő miatt is. Fontos különbség ugyanis az egészségpénztári szolgáltatásokhoz képest, hogy önsegélyezésre csak a pénztárba már legalább 180 napja befizetett egyenlegünkből költhetünk.

Ennek ellenére akkor sem kell aggódnunk, ha önsegélyező szolgáltatásra gyűjtünk, de közben az egészségkártyánkat is használjuk, vagy magánorvoshoz járunk, és folyamatosan költünk az egészségpénztári egyenlegünkből. A pénztárak ugyanis nyomon követik a befizetéseink dátumát, és kifizetéskor mindig a legutoljára befizetett pénzünket használjuk, a legrégebbi befizetéseinket – amíg az egyenlegünk ezt lehetővé teszi – érintetlenül hagyva.

Az önsegélyező szolgáltatásokon keresztül is az öngondoskodást és a pénzügyi tudatosságot jutalmazza az állam – emeli ki a szakember –, és ezt kedvezménnyel is ösztönzi: a pénztári befizetések után adó-visszatérítést kaphatunk.

Ha dolgozunk, és személyi jövedelemadót fizetünk, akkor a pénztári számlánkra abban az évben befizetett pénz 20%-át, legfeljebb 150 000 forintot az adónkból adóbevalláskor visszaigényelhetünk. Ez pedig olyan kedvezmény, amelyet nem érdemes kihagynunk, hiszen egy bankbetét vagy egy állampapír ennyi hozamot nem termel. Az adókedvezményt a pénztári számlánkra kapjuk vissza, de a pénznek, a szolgáltatási palettát figyelembe véve biztosan lesz helye.

Így segít az egészségpénztár, ha elveszítjük a munkánkat

A munkahelyünk elvesztése olyan esemény, amelyre nem feltétlenül számítunk, és amire általában nem is készülünk fel előre. Pedig érdemes lehet ilyen esetre is tartalékolni némi pénzt az egészségpénztárban akkor, amikor megvan a munkánk, és megtehetjük.

Általában is jól tesszük, ha magasabb összeget fizetünk be az egészségpénztárba, ha éppen jó munkánk van és többet keresünk, vagy ha valahonnan többletjövedelemre teszünk szert. A pénztárba az általunk előre megjelölt havi tagdíjon felül bármikor bármekkora összegben teljesíthetünk eseti befizetéseket, így nagyobb összeget is fel tudunk halmozni az egészségszámlánkon.

Gondoljunk bele, olyan időszakokban, mint amilyen a munkanélküliség, sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhatunk, legalábbis átmenetileg, és a magánorvos ilyenkor nem valószínű, hogy beleférne a havi költségvetésünkbe. Ha van tartalékunk, akkor nehezebb időszakokban is költhetünk az egészségünkre.

Az egészségpénzárnak van egy önsegélyező szolgáltatása

Ez kifejezetten a munkánk elvesztésekor vehető igénybe, ez az álláskeresési támogatás. Fontos tehát, hogy a szolgáltatás akkor elérhető, ha:

  • aktívan munkát keresünk,
  • regisztráltunk az állami rendszerbe
  • és álláskeresési járadékra vagy segélyre vagyunk jogosultak.
  • A pénztártól igényelhető támogatás ezt a járadékot vagy segélyt egészíti ki.

Mindez különösen fontos és aktuális lehet a pandémia utáni időszakban, amikor többen is elveszítették a munkájukat.

Álláskeresési támogatásként az egészségpénztárból a kapott ellátás és az ellátás alapjául szolgáló összeg különbözetét kérhetjük, legfeljebb a kapott ellátás mértékéig. Az álláskeresési támogatás tehát a járadék vagy segély és a korábbi bérünk különbsége lesz, ami alapján a járadék vagy segély összegét számolták, a maximális kiegészítés pedig a járadék vagy segély összege. A pénztári kifizetést akár az ellátás teljes időtartamára is kaphatjuk.

Milyen állami ellátásokat egészíthetünk ki az egészségpénztárból?

Álláskeresési járadékot akkor kapunk, ha elveszítettük a munkánkat, de az azt megelőző 3 évben legalább 360 napig munkaviszonyban álltunk. A járadék összege a jogszabály alapján meghatározott járadékalap 60%-a, de legfeljebb a minimálbér összege.

Álláskeresési segélyt a nyugdíj előtt állók kaphatnak, ha a rájuk érvényes nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra, korábban már álláskeresési járadékot kaptak, és megvan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük. A segély összege a minimálbér 40%-a.

Álláskeresési járadékot legfeljebb 90 napig, nyugdíj előtti álláskeresési segélyt pedig legfeljebb a nyugdíjig hátralévő időtartamra kaphatunk.

Az egészségpénztárból ez alatt az időtartam alatt kérhetjük az állami ellátás kiegészítését, ha tehát álláskeresési járadékot kapunk, akkor legfeljebb 3 hónapig, de ha nyugdíj előtt állunk, és álláskeresési segélyt kapunk, akkor akár 24 hónapig is, vagy amíg a jogosultságunk fennál.

A jogosultságot – mint minden önsegélyező szolgáltatás esetében – igazolnunk kell. A pénztár részletesen tájékoztat, hogy milyen dokumentumokra van szükségünk a szolgáltatás igénybevételéhez.

Ezzel a támogatással megkönnyíthetjük tehát azt az időszakot, amíg az anyagi biztonságunkat megrendíti a munkahelyünk elvesztése. A befizetéseink után pedig az adó-visszatérítést is megkaphattuk, amivel szintén növelhettük a pénztári megtakarításunkat. Előre tartalékolni tehát nemcsak hasznos, de kifizetődő is.

Ez is érdekelheti:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Forrás: egeszsegkalauz.hu