Rejtett veszély a tányéron: így csökkentheti az arzént a rizsben
A rizs a világ fontos alapélelmiszere, de hajlamos arzént felhalmozni.
A rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere – Magyarországon is gyakran kerül az asztalra köretként, levesbetétként vagy akár desszert formájában. Kevesen tudják azonban, hogy a rizs különösen hajlamos az arzén felhalmozására, amely hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet. A jó hír: egyszerű konyhai trükkökkel nagymértékben csökkenthető a rizsszemekben maradó mennyiség.
Miért kerül arzén a rizsbe?
Az arzén egy természetben előforduló, ám toxikus félfém. Talajban és vízben egyaránt jelen lehet, de különösen ott halmozódik fel, ahol az öntözővíz természetes arzéntartalma magasabb. A rizs esetében a veszély abban rejlik, hogy vízben termesztett növényként sokkal több arzént vesz fel a talajból és a vízből, mint más gabonák. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) évek óta hangsúlyozza: az arzén tartós bevitele növeli a bőrrák, húgyhólyagrák, tüdőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Különösen a gyermekek esetében jelent fokozott kockázatot, mivel testsúlyukhoz képest több rizs-alapú ételt (például rizsitalt vagy rizspelyhet) fogyasztanak.
Mely rizsfajták tartalmaznak több arzént?
Kutatások szerint a barna rizsben általában magasabb az arzéntartalom, mint a fehér rizsben, mivel a külső rétegekben koncentrálódik a szennyeződés. Ugyanakkor a barna rizs más szempontból értékesebb: több rostot és ásványi anyagot tartalmaz. Érdemes tehát a fogyasztás módján változtatni, nem pedig teljesen kiiktatni az étrendből.
Az éghajlatváltozás hatása
Kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet-emelkedés és a növekvő CO₂-koncentráció növelheti a rizs arzéntartalmát. Egy 2025-ös elemzés szerint ez világszerte akár 44%-kal növelheti a krónikus betegségek kockázatát, különösen Ázsia rizsfogyasztó országaiban
Hogyan főzzük a rizst biztonságosabban?
A tudományos vizsgálatok és dietetikusok egybehangzóan állítják: a főzés előtti előkészítés kulcsfontosságú.
- Alapos átmosás: ha többször, bő vízben átmossuk a rizst, már önmagában 10–20%-kal csökkenhet az arzéntartalom.
- Bő vízben főzés: amennyiben a rizst nem épphogy ellepő vízben, hanem nagyobb vízmennyiségben főzzük (például 1:6 arányban), majd a végén leöntjük a maradék vizet, akár 60–70%-kal is csökkenhet a szennyeződés.
- Áztatás: egyes kutatások szerint, ha főzés előtt egy éjszakára vízben hagyjuk a rizst, majd friss vízben főzzük meg, tovább mérséklődhet az arzén mennyisége.
- Párolás vs. főzés: a párolás során – mivel nincs leöntött főzővíz – több arzén maradhat a rizsben, mint a bő vízben főzött változatnál.
Érdemes-e elhagyni a rizst?
A válasz egyértelműen nem. A rizs továbbra is része lehet az egészséges étrendnek, de a változatosság kulcsfontosságú. Más gabonafélék, például köles, hajdina, árpa vagy bulgur beiktatása csökkenti a kitettséget. A WHO és az EFSA is azt hangsúlyozza, hogy a rizs mellett érdemes minél többféle gabonát fogyasztani, főleg gyermekek esetében.
Mit tehet a fogyasztó a mindennapokban?
- Váltogassa a rizsfajtákat, ne csak egyfélét fogyasszon.
- Részesítse előnyben a bő vízben főzést és az előáztatást.
- Ne csak rizst adjon a gyermeknek gabonaköretként, hanem kölest, zabot vagy tönkölyt is.
- Vásárlásnál részesítse előnyben a megbízható forrásból származó termékeket, mivel egyes termőterületek rizse kevesebb arzént tartalmaz.
A tudomány állása ma
Az elmúlt évek kutatásai alapján világossá vált, hogy az arzén nem csupán ipari szennyezőként, hanem természetes úton is megjelenik az élelmiszerláncban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a rizsről – sokkal inkább azt, hogy tudatosan kell főznünk és változatos étrendet kialakítanunk. Az egészségtudatos fogyasztó ma már nemcsak az íz, hanem az elkészítés módja alapján is dönt.
Rossz hírt közöltek a kutatók a barna rizsről – gyermekek számára veszélyes is lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
