„Három ketyegő bomba van a fejemben” – a 26 éves édesanyánál bármikor bekövetkezhet a tragédia

aneurizma édesanya bomba megreped
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Színes
2026. május 23. 19:54

Három agyi aneurizmája van a fiatal édesanyának.

  • Ula tinédzserkorában ritka agyi érfejlődési rendellenességet (AVM) diagnosztizáltak nála, amely éveken át tüneteket okozott.
  • Hosszabb időre abbahagyta az ellenőrzéseket, mert jól érezte magát, de később súlyos rosszullétek jelentkeztek.
  • Vizsgálatok után kiderült, hogy három agyi aneurizmája van, amelyek potenciálisan életveszélyesek lehetnek.
  • Az orvosok eltérő kezelési javaslatokat adtak: műtét, embolizáció vagy csak megfigyelés.
  • Ula mindennapjait az állandó bizonytalanság, félelem és a döntési kényszer nehezíti meg, nem tudva, mikor következhet be rosszabbodás.

Amikor a 26 éves Ula egy este a kanapén ülve hirtelen elvesztette az eszméletét, először senki sem gondolt életveszélyes agyi elváltozásra. Ő maga sem. Két kisgyermeket nevelt, állandóan fáradt volt, alig aludt, és úgy vélte, a rosszullét egyszerűen a kimerültség következménye.

- Azt hittem, csak túlhajszoltam magam. Kisgyerekek mellett az ember hónapokig nem alszik rendesen. Nem gondoltam arra, hogy valami komoly baj lehet – mondta.

Pedig a szervezete már régóta figyelmeztette.

Tinédzserként kezdődött minden

Ula még kamasz volt, amikor először jelentkeztek a furcsa tünetek. Addig teljesen egészséges, sportos lánynak tartotta magát, ezért különösen ijesztő volt számára, amikor egyik napról a másikra rendszeres orrvérzések és ájulások kezdődtek.

A gyermekneurológiai kivizsgálás során MRI-vizsgálatot végeztek, amely egy ritka érfejlődési rendellenességet mutatott ki az agyában: arteriovenózus malformációt (AVM).

Ez az állapot azt jelenti, hogy az artériák és a vénák rendellenesen kapcsolódnak össze, a normális hajszálérhálózat kihagyásával. Az ilyen eltérések növelhetik a vérzés és a neurológiai tünetek kockázatát.

Az orvosok akkor még úgy ítélték meg, hogy elegendő a rendszeres ellenőrzés. Nem sokkal később azonban epilepsziás rohamok is jelentkeztek.

- Teljesen elvesztettem az eszméletemet. Kórházba kerültem, és akkor döbbentem rá először, hogy ez nem valami múló probléma – mesélte.

A megfelelő gyógyszer beállítása sem ment könnyen. Az első készítmény súlyos allergiás reakciót váltott ki, végül hosszú próbálkozás után sikerült megtalálni azt a terápiát, amely megszüntette a rohamokat.

„19 éves voltam, élni akartam”

A javulás után Ula fokozatosan háttérbe szorította a betegséget.

- Őszintén? Nem nagyon érdekelt, mi van az agyamban. Tizenkilenc éves voltam, élni akartam. Barátokkal találkozni, szórakozni, normális életet élni”.

Az orvosok évente MRI-kontrollt javasoltak, hogy nyomon követhessék az érelváltozást, ő azonban egy idő után egyszerűen nem ment vissza.

- Azt gondoltam: ha nincs rohamom, nem vérzik az orrom, jól érzem magam, akkor minek foglalkozzak vele?

Öt éven keresztül egyetlen kontrollvizsgálaton sem jelent meg.

Közben férjhez ment, két gyermeke született, és úgy érezte, maga mögött hagyta a betegséget.

Egy rosszullét, amely mindent megváltoztatott

2025-ben azonban újra összeesett otthon.

A mentők kórházba akarták vinni, de Ula akkor még meg volt győződve arról, hogy a túlterheltség okozta a rosszullétet.

- Megígértem az ügyeletes orvosnak, hogy másnap felkeresek egy neurológust. Azt hittem, biztosan csak a fáradtság az egész.

A neurológus részletesen kikérdezte az elmúlt hónapokról. Ekkor kezdtek összeállni a mozaikdarabok: fejfájásai voltak, bizonytalanná vált a járása, sőt, az egyik pupillája időnként feltűnően kitágult.

- Utólag már láttam, hogy rengeteg figyelmeztető jel volt. Csak korábban nem tulajdonítottam nekik jelentőséget.

Az a bizonyos lelet

Mivel Ula klausztrofóbiás volt, MRI helyett CT-angiográfiát végeztek nála, amely az agyi erek állapotát mutatja meg kontrasztanyag segítségével.

A vizsgálat után szinte azonnal megérkezett az eredmény.

- Már abból éreztem, hogy baj van, hogy ilyen gyorsan feltöltötték a leletet.

A papírt olvasva azonban teljesen összezavarodott. Az addig ismert érrendszeri rendellenességet ugyanis nem látták többé.

- Először csak arra tudtam gondolni: akkor most mégis eltűnt? Évekig azt hittem, hogy van egy deformitás az agyamban, aztán hirtelen azt mondják, nincs.”

A lelet második részére eleinte alig figyelt. Pedig ott szerepelt először az aneurizma szó.

- Fogalmam sem volt, mit jelent. Sokkal jobban érdekelt, hogy hová lett az addigi diagnózisom.

Mi az agyi aneurizma?

Az aneurizma az érfal gyenge pontjának kiboltosulása. Leggyakrabban az agyi artériák elágazásainál alakul ki.

Sok esetben teljesen tünetmentes marad, de ha megreped, súlyos agyvérzést – úgynevezett subarachnoideális vérzést – okozhat, amely életveszélyes állapot.

A tünetek között szerepelhet:

  • hirtelen jelentkező, rendkívül erős fejfájás
  • hányás
  • tarkókötöttség
  • látászavar
  • eszméletvesztés
  • neurológiai problémák

A szakirodalom szerint a kisebb aneurizmák esetében nem mindig egyértelmű, hogy azonnali műtét szükséges-e. A döntést számos tényező befolyásolja, például:

  • az aneurizma mérete
  • elhelyezkedése
  • alakja
  • a beteg életkora
  • társbetegségek
  • a műtéti kockázat

„Nem egy, hanem három aneurizmája van”

A következő vizsgálat egy DSA volt – egy invazív érfestéses eljárás, amely során katétert vezetnek fel az artérián keresztül az agyi erekhez.

- Amikor az orvos elmagyarázta, hogy a combartériámon keresztül vezetik fel a katétert az agyamig, teljesen ledöbbentem. Addig nem is tudtam, hogy ilyet lehet.”

A vizsgálat után egy nővér szólította meg.

- Azt mondta: ‘Sajnálom, drágám, nem egy, hanem két aneurizmája van.’

Néhány órával később az orvos pontosította az eredményt: valójában három aneurizmát találtak.

Kettőt az elülső összekötő artéria környékén, egyet pedig a belső nyaki verőéren.

- Nem tudtam felfogni. Csak arra emlékszem, hogy az idegsebész a koponya megnyitásáról beszélt, én pedig kimentem a folyosóra, és sírni kezdtem.”

Az orvosok sem értettek egyet

A következő hónapokban Ula egyik szakrendelésről a másikra járt.

Az egyik idegsebész embolizációt javasolt – ez egy minimálisan invazív eljárás, amely során belülről zárják el az aneurizmát.

A másik orvos szerint viszont a nyitott koponyaműtét lenne az egyetlen megfelelő megoldás.

Megint mások egyelőre csak megfigyelést ajánlottak. Az egyik mondat különösen beleégett az emlékezetébe.

Az orvos azt mondta: ‘Ezek az aneurizmák megrepedhetnek két másodperc, két hét vagy két év múlva is. Senki sem tudja.’”

A fogorvos sem mert hozzányúlni

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy közben begyulladt egy foga, amelyet sürgősen ki kellett volna húzni.

Csakhogy a fogorvosok sorra visszautasították.

- Azt mondták, az érzéstelenítő adrenalint tartalmaz, ami megemelheti a vérnyomást, és attól féltek, hogy az aneurizmák megrepednek.”

Egy ponton már azt tanácsolták neki, hogy egyszerűen ne mondja el az új fogorvosnak, hogy aneurizmái vannak.

- Teljesen megdöbbentem. Nem akartam hazudni, főleg nem az életemmel kapcsolatban.

„Nem ők élnek ketyegő bombákkal a fejükben”

A legnehezebb mégsem maga a diagnózis volt, hanem az állandó bizonytalanság. Ula ma is naponta többször méri a vérnyomását. Minden fejfájástól megijed. Fél egyedül maradni.

- Az orvosok azt mondják, próbáljak normálisan élni. De nem ők azok, akik három ketyegő bombával a fejükben járnak-kelnek.

Ula minden nap megbénulva ébred a rá váró dolgok gondolatától. Lesz ideje meginni a kávéját? Biztonságosan elviheti sétálni a gyerekeket? Felébred, ha elalszik? Ha magas értékeket lát a vérnyomásméréskor (ezt naponta háromszor teszi, hogy szükség esetén gyógyszert szedhessen a vérnyomás csökkentésére), hamarosan megreped az aneurizma? És ha igen, milyen érzés? Elveszti az eszméletét, vagy lesz ideje segítséget hívni? Az aneurizmák egyesével, vagy egyszerre szakadnak meg? Sok kérdés, nincs válasz.

Fél egyedül maradni; minden fejfájás szó szerint megbénítja. Minél tovább mérlegeli a lehetőségeket, annál kevesebbet tud. Felismeri, hogy minden választás több lépésből álló eljárás, mivel az aneurizmákat egyenként kell kezelni. Mi van, ha embolizáció vagy műtét során az egyik megrepeszti a másikat? Minden lehetőségnek következményei vannak.

- Már attól félek, hogy elalszom. Sokszor reggel az az első gondolatom: vajon ma történik meg?

Mi az aneurizma? Okai, típusai tünetei, vizsgálata és kezelése
Figyelmébe ajánljuk

Mi az aneurizma? Okai, típusai tünetei, vizsgálata és kezelése

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: Medonet
# emberi történet# aneurizma# ájulás# MR# roham

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk