Mi a hosszú élet titka? Egy 117 éves nő DNS-e árulhatja el a választ
Lehet, hogy a genetika és egy tálka joghurt a kulcsa a hosszú életnek?
Maria Branyas több mint 117 évet élt, és ezzel a világ legidősebb hitelesen nyilvántartott emberévé vált. Amikor 2024 augusztusában elhunyt, túl volt 117 éven és 168 napon – miközben szülőföldjén, Katalóniában a nők átlagos élettartama mindössze 86 év. A kérdés tehát adja magát: hogyan élhetett ilyen sokáig? A tudósok a DNS-ében keresték a választ, és valóban meglepő összefüggéseket tártak fel.
Ezt vették észre a kutatók
Egy frissen közzétett tanulmányban kutatók komplex multiomikai elemzést végeztek Branyas mintáin. Vérből, nyálból, vizeletből és székletből nyert adatokkal vetették össze az eredményeit más szuperszázévesekkel és fiatalabb kontrollcsoportokkal. Ez a munka minden eddiginél részletesebb képet adott egy extrém hosszú életet élő ember biológiájáról.
Bár a 117 éves nő szervezetében felfedezhetők voltak az öregedés tipikus nyomai – például rövid telomerek és gyulladásra hajlamos immunsejtek –, meglepő módon nem mutatkozott nála komoly, életkortól várható betegség. Ez arra utal, hogy az öregség és a betegségek nem feltétlenül járnak kéz a kézben.
Genetikai pajzs a betegségek ellen
A kutatók több olyan genetikai variánst is azonosítottak, amelyek védelmet nyújthattak a gyakori időskori kórképekkel szemben: a szív- és érrendszeri problémákkal, a cukorbetegséggel és a neurodegeneratív elváltozásokkal. Branyas szervezete ráadásul hatékony zsírbontással, gyulladáscsökkentő bélflórával és fiatalos epigenetikai mintázattal rendelkezett.
Érdekesség, hogy biológiai kora – a DNS-metiláció alapján számítva – jóval alacsonyabb volt a ténylegesnél. A kutatók szerint sejtjei úgy viselkedtek, mintha több mint két évtizeddel fiatalabbak lennének.
Több, mint genetika – életmód és szokások
Dr. Manel Esteller, a vizsgálat vezetője szerint Branyas élete „lenyűgöző kettősséget” mutatott: egyszerre volt jelen nála az extrém kor és az egészséges hosszú élettartam számos jele. Az eredmények arra utalnak, hogy a genetikai adottságok mellett a mindennapi szokások is nagy szerepet játszhattak.
A katalán asszony élete során mindig aktív maradt: kertészkedett, kutyákkal játszott, könyveket olvasott, zongorázott és sokat sétált. Mediterrán étrendet követett, jó alvási rutint alakított ki, és szoros kapcsolatot ápolt családjával, barátaival. És hogy mi volt a kedvence? A joghurt – talán nem véletlenül, hiszen bélmikrobiomja kifejezetten fiatalos és gyulladáscsökkentő hatású volt.
Bár a tanulmány egyetlen ember példáján alapul, értékes ablakot nyit az öregedés biológiájába. A kutatók szerint az ilyen vizsgálatok új biomarkereket és stratégiákat adhatnak a kezünkbe, amelyek segítségével akár az átlagéletkor növelése vagy az egészséges öregedés elősegítése is lehetségessé válhat.
Az eredmények a Cell Reports Medicine című folyóiratban láttak napvilágot, és új fejezetet nyithatnak abban, hogyan gondolkodunk az öregedésről: nem csupán elkerülhetetlen hanyatlásként, hanem lehetségesen aktív, egészséges szakaszként is.
A hosszú élet titka: ezzel a 6 étellel kezdik a napjukat a leghosszabb életű emberek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!