Rejtőzködő alapanyagok az élelmiszerekben: ezt az E-számot kerülje el!
Káros az idegrendszerre, mégis megtalálható a boltokban.
Az adalékanyagok esetében különösen nagy lehet a rizikó, ha a gyermekekről van szó, vagy olyan rejtett adalékanyagokról van szó, melyek egy szám mögé bújva tesznek kárt az emésztésben vagy az idegrendszerben.
Első ránézésre sokakban az a meggyőződés alakulhat ki, hogy az élelmiszerek címkéi minden lényeges információt tartalmaznak. A valóságban azonban számtalan káros összetevő rejtőzik a sorok között, amelyeket csupán egy E-szám jelöl. Bár szabályszerűen feltüntetik őket, a legtöbb vásárló valójában nem tudja, hogy mit fogyaszt – így teszi természetessé az élelmiszeripar az adalékanyagok jelenlétét – derül ki a POLCZ szakértőjének elemzéséből.
Egyes színezékek, tartósítószerek és adalékanyagok beférkőztek az ételekbe és a kisgyermekek tányérjára is – ezek némelyike hosszútávon negatívan hathat az idegrendszerre vagy az emésztésre.
– hangsúlyozta Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.
Komolyabb a gond, mint gondolnánk
A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2009-es tanulmányában azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mely tényezőket tartják a legnagyobb kockázatúnak élelmiszer-fogyasztási szempontból. Az eredmény megdöbbentő: az adalékanyagokat mindössze 9 százalék tartotta a legveszélyesebbnek.
Az is kiderült, hogy a legtöbben az élelmiszerek feldolgozásával, kezelésével kapcsolatos problémáknak (csomagolás, hűtés, szállítás stb.) és a növényvédő szereknek, valamint a műtrágyáknak tulajdonították a legsúlyosabb fenyegetést.
A tanulmány kitért az élelmiszeripar kockázatértékelésére is. Meglepő módon a szakértők a fogyasztókkal ellentétes sorrendet állítottak fel. Legveszélyesebbnek az adalékanyagokat tartották, ezt követték a növényvédőszer-maradványok, a génkezelt élelmiszerek, a sugárzási szint és az ételmérgezés.
Ez is megerősíti, hogy mivel a címkéken engedélyezve vannak az E-számok, a közvélemény hajlamos megfeledkezni a velük járó kockázatokról, valamint a betegségek, idegrendszeri problémák rizikójáról. Pedig minimális tudatossággal és körültekintéssel bárki sokat tehet az egészségéért.
Ha alufóliát sem eszünk, ezt az E-számot is kerüljük el!
Az élelmiszergyártók nem hangoztatják, hogy az alumínium szervezetben történő felhalmozódása ideg- és csontbántalmakhoz vezethet, de akár az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepe lehet. Egy teljesen egészséges szervezet könnyedén kiválasztja ezt az anyagot, de például veseelégtelenségben szenvedők számára kiemelten veszélyes lehet.
Bár a legtöbben az alumíniumot csak alufóliaként vagy üdítős dobozok formájában ismerik, valójában gyakran megjelennek az élelmiszerekben is – méghozzá kevésbé nyilvánvaló formában.
Akár egy hétköznapi sütizés során is a szervezetbe juthat, az alumíniumot ugyanis mennyiségi korlátozás nélkül felhasználhatják cukortermékek bevonatához, torták, sütemények dekorálásához. A címkén többnyire E173-ként tüntetik fel, így, ha valaki nem jártas ezen a területen, könnyedén elsiklik felette a figyelme.
A polctól a tányérig – tudatosan
Az E-számok trükkösen, „hátulról támadva” landolnak a tányérokon, hiszen gyakran ismeretlen a valódi jelentésük vagy az egészségügyi következményeik. Pedig, ha a hosszútávú hatásuk is fel lenne sorolva, több bevásárlókosár tartalma egészen máshogy nézne ki. A cél: minél rövidebb összetevőlista, melynek lehetőleg mindegyik eleme ismerős.
Az adalékanyagokat és tartósítószereket lehetetlen teljes mértékben kizárni, de néhány egyszerűen követhető tipp segít csökkenteni a napi mennyiséget. A termékcímkék alapos átolvasása minden esetben fontos – még a hagyományos rizs esetében is. Már két hét tudatos odafigyelés elegendő lehet ahhoz, hogy meglepő részletek derüljenek ki egy-egy alapélelmiszerről vagy akár egy régóta kedvelt nassolnivalóról.
Elsősorban az adalékanyagokra érdemes fókuszálni, de a hozzáadott cukor mennyisége is hasznos szempont lehet. Ha 2-3-nál több E-szám szerepel rajta, inkább kerüljön vissza a polcra.
Az otthoni főzés is jelentősen csökkentheti a bevitt káros anyagok mennyiségét, hiszen sokkal egyértelműbb, hogy pontosan mi kerül bele egy-egy ételbe. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböző fűszerkeverékeket, porokat sem, ezek is rengeteg láthatatlan káros anyagot tartalmazhatnak.
Nem minden készétel ellenség
A készételek trükkösek lehetnek, mivel sokan egyből a tartósítószerekre gondolnak a szó hallatán. A valóság azonban az, hogy már megtalálhatók a piacon olyan adalékanyag-mentes termékek is, amelyek olyan alternatív tartósítási módszerrel készülnek, mint a hőkezelés vagy a fermentálás.
Hőkezelés során a termékeket kíméletesen melegítik fel, elpusztítva így a romlást okozó mikroorganizmusokat, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül. A fermentálás ezzel szemben egy természetes érlelési folyamat, mely során jótékony baktériumok gondoskodnak a tartósságról.
„Személyes érintettségből fakadó egészségügyi okok miatt kezdtem el kerülni bizonyos adalékanyagokat, és ekkor ért az a meglepő felismerés, hogy még az alapvető élelmiszerek – mint például a csomagolt húskészítmények – is tartalmazhatnak cukrokat térfogatnövelő szerként. Ez is arról adott visszaigazolást, hogy érdemes nyitott szemmel vásárolni, és készételekből is a kíméletes tartósítással készült, adalékanyag-mentes változatokat keresni.” – nyilatkozta a POLCZ FOOD szakértője, Kertész Éva Annamária
Sok ipari eljárásban valóban cukrot használnak térfogatnövelőként – nem feltétlenül az íz fokozása, hanem a tömeg és állag manipulálása céljából –, ezért fontos tudatosan átolvasni az összetevők listáját.
Káros az idegrendszerre, mégis megtalálható a boltokban
Egyes üdítőitalok, cukorkák, lekvárok és színes tejdesszertek gyártásához – különösen a gyengébb minőségű, tömegtermékek esetében – a mai napig alkalmaznak olyan szintetikus színezékeket, mint az E110. A nátrium-benzoát (E211) pedig az egyik leggyakrabban használt tartósítószer, amely gyümölcsitalokban, lekvárokban, szószokban és készételekben is előfordulhat.
A Southamptoni Egyetem Pszichológiai és Orvostudományi Karának csapata által végzett 2007-es kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a hiperaktivitás és figyelmetlenség kimutatható volt három- és nyolcéves gyermekeknél az E110 és az E211 fogyasztása után.
Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója a legkisebbek poharában ennek a két anyagnak, így, ha szembejönnek az üdítők csomagolásán, érdemes mást választani helyette.
Tiszta táplálék, tiszta lelkiismeret
A tudatosság nem hibátlan étkezést jelent, hanem jobb döntéseket a mindennapok során. Minden egyes megfontolt választás közelebb visz egy tisztább, egészségtudatosabb étrendhez. A legszembetűnőbb jel, ha az összetevők listája minél rövidebb, ugyanis ha egy termék nem rejteget semmit, az a címkéjén is látszik. Célszerű tehát olyan megoldásokat keresni, amelyek nemcsak kényelmesek, hanem tiszta lelkiismerettel is fogyaszthatók.
Összegzés
- Az adalékanyagok káros hatással lehetnek az idegrendszerre és az emésztésre, különösen gyermekek esetében.
- Az élelmiszer címkéi gyakran nem nyújtanak elegendő információt az összetevők tartalmáról és lehetséges egészségkárosító hatásairól.
- Az E-számok használata elrejthet veszélyes anyagokat az élelmiszerekben, és tudatos odafigyelés szükséges a vásárlások során.
- Alternatív tartósítási módszerek, mint a hőkezelés vagy fermentálás, lehetőséget nyújtanak adalékanyag-mentes termékek előállítására.
- A rövidebb összetevőlista és az otthoni főzés hozzájárulhat az egészségesebb táplálkozáshoz és káros anyagok csökkentéséhez.
Miket ne egyen és igyon a repülőn? Hasznos tanácsok a magasban való utazáshoz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
