Hány éveskorban van a mélypont? Érdekes megállapításra jutottak a kutatók.
Az életben nem mindig mennek simán a dolgok. Néha jobban érezzük magunkat – néha rosszabbul. Egy új tanulmány szerint azonban a boldogságunk nemcsak a külső körülményektől, hanem az életkorunktól is függ. Az élet egy bizonyos szakaszában különösen mélypontot élünk át.
Sokáig úgy hittük, hogy a boldogság életünk során egy U-alakú görbét követ: fiatalon magas, középkorban mélypontra süllyed, majd időskorban ismét emelkedik. Ez a minta számos kutatásban megjelent, például David Blanchflower 132 országot vizsgáló tanulmányában is.
Melyik életkor a legnehezebb?
David G. Blanchflower brit közgazdász professzor, a Dartmouth College munkatársa világszerte 40 európai ország, az Egyesült Államok és 168 másik nemzet lakosságának boldogságszintjét vizsgálta. A Journal of Economic Behavior & Organization című folyóiratban megjelent eredményei egyértelmű mintázatot mutatnak: az élettel való elégedettség viszonylag magas a fiataloknál, drámaian csökken a középkorban, majd időskorban ismét emelkedik. Hány éveskorban van a mélypont? 48 éves korunk körül. Egész pontosan a boldogság mélypontja átlagosan 47,2 éves korban következik be.
Azonban a legfrissebb adatok szerint ez a minta változóban van. A 2024-es World Happiness Report megállapította, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a 15–24 éves fiatalok boldogságszintje jelentősen csökkent 2019 óta, és már alacsonyabb, mint az idősebb generációké. Ez a trend különösen aggasztó, mivel a fiatalok hagyományosan a legboldogabb korosztálynak számítottak.
A fiatalok boldogtalanságának okai összetettek
A technológiai fejlődés, különösen a közösségi média térnyerése, hozzájárulhat a magány és a szorongás növekedéséhez. Emellett a gazdasági bizonytalanság, a klímaváltozás miatti aggodalmak és a társadalmi elvárások is nyomást gyakorolnak a fiatalokra.
Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában, valamint Kelet-Ázsiában a boldogság szintje minden korosztályban emelkedett az elmúlt években. Ez részben a gazdasági fejlődésnek és a társadalmi stabilitásnak köszönhető .
Érdekes módon a hagyományos U-alakú boldogsággörbe nem minden társadalomban figyelhető meg. Például a vidéki, önellátó közösségekben, mint a bolíviai Tsimane népcsoport, a boldogság szintje gyakran lapos vagy fordított U-alakú, azaz középkorban a legmagasabb, majd időskorban csökken. Ez arra utal, hogy a boldogság életkori mintázata kulturális és gazdasági tényezőktől is függ.
Mit tehetünk a boldogtalanság ellen?
A társas kapcsolatok ápolása kulcsfontosságú a boldogság szempontjából. A közös étkezések, a barátokkal és családdal töltött idő, valamint a közösségi tevékenységek mind hozzájárulnak a jóléthez. Emellett a mindfulness és a célorientált tevékenységek, mint a jótékonykodás vagy az önkéntesség, szintén növelhetik a boldogságérzetet.
Fontos, hogy felismerjük: a boldogság nem egy állandó állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyet befolyásolnak az életkörülmények, a társadalmi kapcsolatok és a személyes hozzáállásunk. Az önismeret, a rugalmasság és a pozitív szemlélet segíthetnek abban, hogy bármely életkorban megtaláljuk a boldogságot.
Boldogtalannak érzi magát? A depresszív tüneteken ezek a módszerek is segíthetnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
