A kutatók szerint ebben a korban vagyunk a legboldogtalanabbak

Színes
2025. június 13. 06:14

Hány éveskorban van a mélypont? Érdekes megállapításra jutottak a kutatók.

Az életben nem mindig mennek simán a dolgok. Néha jobban érezzük magunkat – néha rosszabbul. Egy új tanulmány szerint azonban a boldogságunk nemcsak a külső körülményektől, hanem az életkorunktól is függ. Az élet egy bizonyos szakaszában különösen mélypontot élünk át.

Sokáig úgy hittük, hogy a boldogság életünk során egy U-alakú görbét követ: fiatalon magas, középkorban mélypontra süllyed, majd időskorban ismét emelkedik. Ez a minta számos kutatásban megjelent, például David Blanchflower 132 országot vizsgáló tanulmányában is.

Melyik életkor a legnehezebb?

David G. Blanchflower brit közgazdász professzor, a Dartmouth College munkatársa világszerte 40 európai ország, az Egyesült Államok és 168 másik nemzet lakosságának boldogságszintjét vizsgálta. A Journal of Economic Behavior & Organization című folyóiratban megjelent eredményei egyértelmű mintázatot mutatnak: az élettel való elégedettség viszonylag magas a fiataloknál, drámaian csökken a középkorban, majd időskorban ismét emelkedik. Hány éveskorban van a mélypont? 48 éves korunk körül. Egész pontosan a boldogság mélypontja átlagosan 47,2 éves korban következik be.

Azonban a legfrissebb adatok szerint ez a minta változóban van. A 2024-es World Happiness Report megállapította, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a 15–24 éves fiatalok boldogságszintje jelentősen csökkent 2019 óta, és már alacsonyabb, mint az idősebb generációké. Ez a trend különösen aggasztó, mivel a fiatalok hagyományosan a legboldogabb korosztálynak számítottak.

A fiatalok boldogtalanságának okai összetettek

A technológiai fejlődés, különösen a közösségi média térnyerése, hozzájárulhat a magány és a szorongás növekedéséhez. Emellett a gazdasági bizonytalanság, a klímaváltozás miatti aggodalmak és a társadalmi elvárások is nyomást gyakorolnak a fiatalokra.

Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában, valamint Kelet-Ázsiában a boldogság szintje minden korosztályban emelkedett az elmúlt években. Ez részben a gazdasági fejlődésnek és a társadalmi stabilitásnak köszönhető .

Érdekes módon a hagyományos U-alakú boldogsággörbe nem minden társadalomban figyelhető meg. Például a vidéki, önellátó közösségekben, mint a bolíviai Tsimane népcsoport, a boldogság szintje gyakran lapos vagy fordított U-alakú, azaz középkorban a legmagasabb, majd időskorban csökken. Ez arra utal, hogy a boldogság életkori mintázata kulturális és gazdasági tényezőktől is függ.

Mit tehetünk a boldogtalanság ellen?

A társas kapcsolatok ápolása kulcsfontosságú a boldogság szempontjából. A közös étkezések, a barátokkal és családdal töltött idő, valamint a közösségi tevékenységek mind hozzájárulnak a jóléthez. Emellett a mindfulness és a célorientált tevékenységek, mint a jótékonykodás vagy az önkéntesség, szintén növelhetik a boldogságérzetet.

Fontos, hogy felismerjük: a boldogság nem egy állandó állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyet befolyásolnak az életkörülmények, a társadalmi kapcsolatok és a személyes hozzáállásunk. Az önismeret, a rugalmasság és a pozitív szemlélet segíthetnek abban, hogy bármely életkorban megtaláljuk a boldogságot.

Boldogtalannak érzi magát? A depresszív tüneteken ezek a módszerek is segíthetnek
Kapcsolódó cikk

Boldogtalannak érzi magát? A depresszív tüneteken ezek a módszerek is segíthetnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# boldogtalan# boldogtalanság# szorongás# Kutatás

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk

(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();