Párizsi-szindróma: ezért tapasztal sok turista kellemetlen fizikai tüneteket, ha távoli helyre megy

Ön hallott már erről az állapotról?

A kezdő turisták gyakran választják úti célul a francia fővárost, miután hollywoodi filmekből, impresszionista festményekből és divatos reklámokból megismerték Párizs varázslatos képeit. Ám amikor megérkeznek, szürke felhők, graffitik, barátságtalan taxisofőrök és hajléktalanok kerülnek eléjük. Párizs nem csupán Sartre, Chanel és a stílusos életérzés; mint minden nagyváros, szélsőséges élményeket kínál. Az intenzív kontraszt egyeseket annyira megviselhet, hogy kialakulhat náluk a „Párizsi szindróma.”

Erről a jelenségről a japán turisták körében számoltak be: a hírek szerint a bajba jutott látogatók heves szédülést, verejtékezést, megnövekedett pulzusszámot, pszichózist, hallucinációkat, deperszonalizációt, derealizációt és az üldözés téveszméit tapasztalják. Állítólag olyan, mint a kulturális sokk élénk és exkluzív formája.

Mi az igazság mögötte?

A "Párizsi szindróma" korábban számos címlapon szerepelt, és 2004-ben a francia Nervure pszichiátriai folyóiratban egy tanulmánynak is tárgya volt, amelyet Hiroaki Ota professzor, egy Franciaországban dolgozó japán pszichiáter vezetett.

1988 és 2004 között a tanulmány feltárta, hogy „63 japán beteg került kórházba az osztályunkon, még mindig akut állapotban” a jelenség miatt. A szerzők rámutattak azokra a tényezőkre, amelyekről úgy vélték, hogy ennek a szokatlan forgatókönyvnek a hátterében álltak.

A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a hosszú repülőutak okozta kimerültség, a jetlag és a túlzott munkaterhelés üzleti utak során stresszt vált ki a látogatókban. Az új és ismeretlen környezet szintén további stressztényezőként hathat. Emellett csalódottság és ellenszenv is kialakulhat az új környezettel szemben.

Párizs egy esős napon egészen másképp festhet, mint az Amélie című filmben, és biztosan kevesebb éneklést tapasztalhatunk, mint az Egy amerikai Párizsban című filmben. A nyelvi akadályok és a kulturális különbségek miatt a látogatók elszigeteltnek és zavarodottnak érezhetik magukat.

- A Párizs-szindróma kapcsán világos, hogy vannak emberek, akik hosszú távú utazások után nehezen alkalmazkodnak az utazás okozta fáradtsághoz, valamint a kulturális, társadalmi és fizikai környezet változásaihoz - mondta Dr. Nicolas Geeraert, a University of the University of the University pszichológusa.

- Nem elképzelhetetlen, hogy egy ilyen esemény egy korábban fel nem fedezett látens mentális zavar kiváltója vagy kezdete lehet.

Miért éppen Párizs szerezte meg ezt a hírnevet?

Talán azért, mert a francia fővárost gyakran romantizálják mint az európai kultúra legmagasztosabb szimbólumát, vagy mert a város a nyugati metropoliszok ősi kliséjének megfelelően gyors, hideg, szürke, személytelen, független és ellenséges a turistákkal szemben. A kulturális ütközések és az elvárások ezért különösen felerősödhetnek.

Természetesen a kultúra összecsapása különösen nehéz lehet a párizsi japán turisták számára, de a Párizsi szindrómás esetek viszonylag alacsony száma azt mutatja, hogy ez nem egy olyan mentális zavar, amely válogatás nélkül érinti a turistákat. Párizs egyszerűen tartogat némi stresszt azok számára, akik fogékonyak a mentális egészségügyi problémákra. Azonban sok más helyzetben is előfordulhat hasonló.

Az utazás persze nem tesz rosszat

Sőt, éppen ellenkezőleg. Eltekintve az elveszett útlevelek pánikától és a pakolás körüli mizériától, az utazás képes tágítani az elmét, és alakítani a világ megértését.

Összegezve

• A japán turisták között előfordult a Párizsi szindróma, amelyet a francia főváros kultúrájának és környezetének szokatlan hatása okoz.
• Az 1988 és 2004 közötti időszakban 63 japán beteget kórházba vettek Párizsban a szindróma miatt.
• A hosszú repülőutak, a jetleg és az ismeretlen környezet stresszt okozhatnak a turisták körében.
• A kulturális ütközés és az elvárások fokozott stresszt és mentális egészségügyi problémákat okozhatnak.
• Más környezetekben is előfordulnak hasonló mentális egészségügyi problémák turisták körében.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!