Így csökkentheti gyorsan a pulzusát – 6 hatékony módszer, amit kardiológusok ajánlanak

Az olyan egyszerű technikák, mint például a lélegzet visszatartása vagy jéghideg víz használata, hatékonyak lehetnek a pulzus gyors csökkentésére.

Kardiológusok szerint van rá mód, hogy viszonylag gyorsan visszaállítsuk a magas pulzusszámot a nyugalmi tartományba – akár stressz, izgalom, vagy egy váratlan orvosi vizsgálat előtt. A szívfrekvencia könnyen megemelkedhet edzés, idegesség, izgatottság, szerelmi találkozás, vagy akár a nyári hőség hatására is.

Bár nem mindig egyszerű azonnal lelassítani a szapora szívverést, a szakértők szerint léteznek hatékony technikák, amelyek segíthetnek.

Dr. Pamela Mason, az UVA Health kardiológusa a today.com-nak elmagyarázta, hogy a szívünk „természetes ütemadója” a sinuscsomó, amely mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszerből kap jeleket.

A szimpatikus idegrendszer indítja be az ún. „üss vagy fuss” választ, amit az adrenalin megemelkedése vált ki – ilyen helyzetet okozhat a félelem, szorongás vagy egy hirtelen stresszhelyzet. Ilyenkor a szív ritmusa felgyorsul.

A paraszimpatikus idegrendszer ezzel szemben a nyugalmat segíti elő. Ennek fő idege a vagus ideg, amelynek ingerlésével a pulzus csökkenthető – akár egyszerű, otthon is kivitelezhető módszerekkel.

Mi számít normális nyugalmi pulzusnak?

A legtöbb embernél a nyugalmi szívfrekvencia 60–80 ütés/perc között mozog, de ez egyénenként eltérő lehet.

• Sportolóknál nem ritka a 40–50-es érték, ami a szív kiemelkedő hatékonyságát jelzi.
• Másoknál természetes módon magasabb, akár 80–90 közötti pulzus is előfordulhat.

Fontos: ha a gyors szívveréshez szabálytalan ritmus is társul, az pitvarfibrilláció jele lehet, amely növeli a stroke kockázatát – ilyenkor azonnal forduljon orvoshoz, és ha lehet, rögzítse a ritmust okoseszközzel.

6 módszer, amivel gyorsan csökkentheti a pulzusát

A vagus ideg ingerlésére épülő úgynevezett vagus manőverek rövid időre lelassíthatják a szívverést. Bár a hatás átmeneti, stresszes helyzetekben vagy hirtelen jelentkező szapora pulzusnál kifejezetten hasznosak lehetnek.

1. Valsalva-manőver (erőltetett kilégzés zárt légutaknál)

Vegyen mély levegőt, majd próbáljon úgy „kifújni”, hogy közben szája és orra zárva marad. Ezzel nyomást fejt ki a mellkasra és a hasüregre, ami ingerli a vagus ideget. Tartsa a levegőt körülbelül 10 másodpercig, majd lassan engedje ki.

2. Szívószál-technika

Tegyen a szájába egy szívószálat, és próbáljon erősen kifújni rajta keresztül. Ez hasonló nyomásnövekedést idéz elő a felsőtesten, mint a Valsalva-manőver.

3. Erőteljes köhögés

A hirtelen, erős köhögés szintén nyomásváltozást okoz a mellkasban, ami stimulálhatja a vagus ideget, ezáltal lassítva a szívverést.

4. Hideg vizes arcfröccs

Fröcsköljön jéghideg vizet az arcára, vagy tegyen az arcára jeges borogatást. A hideg sokkszerű hatása kiválthatja a vagus reflexet, ami lassíthatja a pulzust.

5. Dobozlégzés

Lélegezzen be öt másodpercig, tartsa bent a levegőt ötig, majd fújja ki ötig, és ismét tartsa vissza ötig. Ismételje meg ezt többször. Ez nemcsak a vagus ideget aktiválhatja, de oldja a stresszt és segíti a megnyugvást.

6. Hideg víz fogyasztása

A jéghideg víz ivása egyszerre hidratál és stimulálja a vagus ideget. Ha a gyors szívverés kiszáradás következménye, a folyadékpótlás elektrolitokkal különösen hatékony.

Hogyan tarthatja optimális tartományban a pulzusát?

A szakértők szerint a rendszeres, mérsékelt testmozgás kulcsfontosságú. Emellett figyeljen a folyamatos hidratálásra, a kiegyensúlyozott étrendre, az egészséges testsúlyra és a megfelelő mennyiségű, pihentető alvásra.

Ezek a tényezők együtt hosszú távon is hozzájárulnak a nyugodtabb szívritmushoz és az egészséges szív- és érrendszeri működéshez.

Mikor veszélyes a magas pulzus

A magas pulzus önmagában nem mindig veszélyes – például sportolás vagy izgalom közben teljesen természetes, hogy a szív gyorsabban ver –, de ha nyugalmi állapotban vagy indokolatlanul tartósan magas, az már figyelmeztető jel lehet.

Ennek több oka is van:

• Fokozott terhelés a szívre és az érrendszerre.
• Ha a pulzus hosszú ideig magas, a szívnek többet kell dolgoznia, ami idővel kimerítheti a szívizmot, és növelheti a szívbetegségek kockázatát.
• Magas vérnyomással együtt fokozza a szív- és érrendszeri események esélyét.
• Kutatások szerint a tartósan magas pulzus szívinfarktus vagy stroke kockázatát is emelheti.
• A szívritmuszavarok hátterében is állhat.
• Például a pitvarfibrilláció gyakran jár felgyorsult pulzussal, ami kezeletlenül vérrögképződést és agyvérzést okozhat.
• Rontja a szív hatékonyságát.
• Ha túl gyorsan ver, nincs elég idő a szívkamrák megtelésére, így kevesebb vér jut a szervekhez és az agyhoz – ez szédülést, gyengeséget vagy akár ájulást is okozhat.
• A szervezet oxigénellátása romolhat.
• A gyors szívverés fokozott oxigénigényt jelent, de ezzel együtt a szív és a test többi része kevesebb oxigénhez jut, ami fáradékonysághoz vezet.

Röviden: a magas pulzus nem mindig probléma, de ha pihenés közben is tartósan fennáll, vagy egyéb tünetekkel (mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés) társul, mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt.

Figyelmébe ajánljuk

Magas pulzus csökkentése- ezt javasolja az orvos

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!