Tényleg igaz az, hogy ha sárga az orrváladék, akkor antibiotikum kell?
Sokszor hallani, hogy a sárga torok-és orrváladék bakteriális fertőzést jelez, amire már antibiotikum kell.
„Sárga az orrváladékom, biztosan baktérium, írjon rá valami antibiotikumot, doktor úr!” – ezt a mondatot szinte minden háziorvos hallotta már. De tényleg ilyen egyszerű lenne a történet? Az orvosok ugyanis ma már mást mondanak: a váladék színe önmagában egyáltalán nem bizonyít semmit, pláne nem azt, hogy antibiotikumra van szükség.
Mitől lesz sárga a váladék valójában?
Amikor megfázik, influenzás vagy éppen COVID-fertőzésen esik át, az orrnyálkahártya begyullad, és a szervezete fokozott védekezésbe kezd. Több váladék termelődik, hogy csapdába ejtse a vírusokat, baktériumokat, port és polleneket, miközben a nyálkahártya igyekszik megőrizni a nedvességét. Ebbe a látszólag egyszerű folyamatba lépnek be a fehérvérsejtek: ők érkeznek a frontvonalra, hogy elpusztítsák a kórokozókat.
A sárgás vagy zöldes szín főként ezeknek a fehérvérsejteknek és az általuk termelt enzimeknek köszönhető. Minél több immunsejt gyűlik össze, és minél tovább „ül” a váladék az orrmelléküregekben, annál sűrűbbé és sötétebbé válhat.
A Harvard szakértői is hangsúlyozzák: ez a színváltozás teljesen tipikus vírusos náthánál is, és egyáltalán nem bizonyítja, hogy baktérium okozza a panaszokat. Egyszerűen csak azt jelzi, hogy a szervezete dolgozik, védekezik, takarít.
Miért tévhit, az hogy a sárga váladék egyenlő a bakteriális fertőzéssel?
A „ha zöld, ha sárga, akkor baktérium” : ez olyan mélyen beégett a köztudatba, hogy még orvosi rendelőkben is gyakran elhangzik. A gond az, hogy ez ma már tudományosan nem állja meg a helyét. Az ausztrál CSIRO (nemzeti kutatószervezet), szerint is a váladék színe egy nagyon bizonytalan, félrevezető jelző, amelyet nem szabad önmagában használni az antibiotikum felírásának alapjaként.
Vírusos fertőzések – egyszerű nátha, enyhébb influenza vagy COVID – során teljesen jellemző, hogy néhány nap után az áttetsző, vizes váladék sűrűbbé, fehéressé, majd sárgává vagy zölddé válik. Ilyenkor sokan úgy érzik, hogy ez bizony felülfertőződés, miközben valójában ugyanaz a vírusos folyamat zajlik tovább, csak a gyulladás, az immunválasz és a pangó váladék miatt megváltozik a szín.
Nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi irányelvek már régen nem a szín alapján különböztetnek vírusos és bakteriális fertőzést. Sokkal fontosabb a tünetek időtartama, lefolyása, súlyossága, illetve az általános állapot, a láz mértéke, az arcfájdalom jellege. A szín ehhez képest inkább csak kísérőjelenség.
Mikor gyanús, hogy baktérium áll a háttérben?
Az akut bakteriális arcüreggyulladásra vonatkozó szakmai ajánlások nem a sárga vagy a zöld váladékot tekintik döntő érvnek, hanem olyan mintázatokat, amelyek a betegség időbeli alakulásából rajzolódnak ki. Ha a nátha tíz napnál is tovább tart úgy, hogy közben nincs érdemi javulás, már erősebb a bakteriális felülfertőződés gyanúja. Ugyanilyen gyanús, ha négy-öt nap viszonylag elviselhető megfázás után hirtelen sokkal rosszabbul érzi magát, újra lázas lesz, erős arcfájdalom, nyomó érzés alakul ki az orcákban vagy a homlokban, és a mindennapi tevékenységeit is alig tudja ellátni.
A magas, tartós láz, a féloldali, nagyon erős arcfájdalom, a fogakba sugárzó nyomás, az arc duzzanata már tipikus „vészjelekként” szerepelnek az irányelvekben, ilyenkor az orvos valószínűbben gondol bakteriális arcüreggyulladásra. Még ekkor sem a váladék színe a döntő érv, hanem az egész klinikai kép. Egy egyszerű, pár napja zajló megfázásnál, amelyben ugyan kellemetlen a sárga vagy zöld orrváladék, de közben javulgat az állapot, nincs magas láz és nincsenek súlyos panaszok, az antibiotikum rutinszerűen felesleges – és káros is lehet.
Miért baj, ha „biztos, ami biztos” alapon antibiotikumot szed?
Sokan úgy gondolkodnak, hogy az antibiotikum legfeljebb nem használ, de ártani nem árt. Ez sajnos nem igaz. A feleslegesen szedett antibiotikum megbolygatja a bélflórát, hasmenést, gombás fertőzéseket okozhat, terhelheti a májat, és allergiás reakciókat is kiválthat. Még ennél is nagyobb probléma az, hogy minden indokolatlan kúra hozzájárul az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez.
Az orvosi szakirodalom évek óta figyelmeztet: az arcüreggyulladásnak látszó esetek nagyon nagy hányada valójában vírusos eredetű, mégis rengetegszer kerül rá antibiotikum a beteg elvárása, az időnyomás és a türelemhiány miatt. Rövid távon úgy tűnhet, „legalább tettünk valamit”, hosszú távon viszont pont magunk alatt vágjuk a fát, mert egyre több olyan kórokozó jelenik meg, amely már valódi, súlyos fertőzésnél sem reagál a szokásos gyógyszerekre.
Miből lehet sejteni, hogy csak nátha, és mikor kell orvos?
A mindennapokban a legtöbb sárga orrváladékkal járó eset egyszerű, vírusos felső légúti fertőzés. Ilyenkor néhány nap alatt alakul ki az orrfolyás, torokkaparás, orrdugulás, enyhébb hőemelkedés, levertség. Az áttetsző váladék fokozatosan sűrűbbé válik, elszíneződik, majd egy héten belül vagy kicsivel tovább lassan kezd tisztulni, a közérzet pedig összességében javul. A szervezet ilyenkor magától, antibiotikum nélkül is megbirkózik a kórokozókkal.
Orvoshoz akkor érdemes mindenképpen fordulni, ha a tünetek tíz napnál tovább fennállnak javulás nélkül, ha néhány nap után hirtelen rosszabbra fordul a helyzet, ha magas, nehezen csillapítható láz, erős, féloldali arcfájdalom, arcduzzanat jelentkezik, vagy ha csecsemőről, kisgyerekről, idősről, krónikus betegségben szenvedő, legyengült emberről van szó. Ilyen helyzetekben már nem arról szól a történet, hogy sima nátha-e még, hanem arról, hogy kizárják a komolyabb szövődményeket, és időben megkezdjék a célzott kezelést – ha szükséges, akár antibiotikummal.
Mit tehet otthon, ha sárga vagy zöld a váladék, de nincs komoly figyelmeztető jel?
Ha összességében elviselhető a közérzete, nincs magas láza, nem gyötri erős arcfájdalom, akkor nagy valószínűséggel vírusos fertőzésről van szó, amely néhány nap, legfeljebb egy-két hét alatt magától rendeződik. Ilyenkor a kezelés célja nem az, hogy kiirtsa a kórokozót, hanem az, hogy támogassa a szervezet védekezését, és enyhítse a tüneteket.
Segíthet a sós vizes orrspray vagy az orröblítés, amely szó szerint kimossa a sűrű váladékot, csökkenti a nyálkahártya-duzzanatot, és könnyebbé teszi a légzést. Sok folyadék fogyasztásával hígabbá válik a váladék, így könnyebben ki tudja fújni. A pihenés, a minőségi alvás ilyenkor nem luxus, hanem gyógyszer, hiszen a szervezet regenerációja ekkor a leghatékonyabb. A lakás levegőjének párásítása, a langyos gőz belélegzése szintén enyhítheti az orrdugulást.
Láz- és fájdalomcsillapítókat, szükség esetén rövid ideig használható, vény nélkül kapható orrsprayt csak az alkalmazási előírásnak megfelelően, orvosa vagy gyógyszerésze tanácsa alapján érdemes használni. Különösen igaz ez akkor, ha krónikus betegsége van, többféle gyógyszert szed, várandós, vagy gyermekről van szó. Az erősebb gyógyszer nem automatikusan jobb, a cél az, hogy okosan, célzottan segítsen.
A lényeg: ne a szín alapján döntsön antibiotikumról
A sárga vagy zöld orrváladék ijesztőnek tűnhet, de önmagában még nem jelent bakteriális fertőzést és pláne nem automatikus indoka az antibiotikum-kérésnek. A nemzetközi szakirodalom ma már egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a szín csak egy apró jelzőfény a sok közül, amely inkább azt üzeni: az immunrendszer dolgozik. Az, hogy szükség van-e antibiotikumra, mindig a teljes kép ismeretében dönthető el: mennyi ideje tart a betegség, hogyan változnak a tünetek, mennyire súlyosak, milyen az általános állapot, vannak-e kísérő betegségek.
Így tudhatja meg az orrváladék színéből, állagából, hogy mi fertőzte meg
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!