Egy friss kutatás szerint ezek a leggyakoribb figyelmeztető jelek a hirtelen szívhalál előtt
A SADS sportban aktív és fiatal embereket is érinti.
Ha valaki hányingerrel, lázzal és izomfájdalmakkal küzd, könnyen gondolhatja, hogy egy egyszerű fertőzés támadta meg a szervezetét. Azonban szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a tünetek akár egy ritka, genetikai eredetű szívbetegség előjelei is lehetnek.
A mellkasi fájdalom és a légszomj jól ismert vészjelei a szívmegállásnak — annak az állapotnak, amikor a szív hirtelen leáll, és az esetek nagy részében halálos kimenetelű. Svéd kutatók szerint azonban a szívdobogásérzet, ájulás, émelygés, valamint fertőzésre utaló jelek — például izomfájdalom és láz — szintén gyakran előfordulnak azoknál, akiknél hirtelen szívritmuszavar okozta halál (Sudden Arrhythmic Death Syndrome, SADS) következik be.
Mi az a hirtelen szívritmuszavar okozta halál (SADS)?
- Olyan állapot, amikor a látszólag egészséges ember hirtelen meghal, és a halál oka szívritmuszavar, de a boncolás nem mutat ki eltérést.
- A háttérben gyakran ritka genetikai betegségek állak.
- Sok érintett tünetmentes, így a kockázat csak genetikai vizsgálattal deríthető ki.
- A fizikai terhelés ronthatja a helyzetet (ezért diagnózis esetén az orvos gyakran a versenysport mellőzését javasolja).
Fiatal áldozatok
Az utóbbi években több, sportban aktív és egészségesnek hitt fiatal tragédiája rázta meg a közvéleményt. Volt, akinek semmilyen ismert betegsége nem volt, kutyasétáltatás után, egy családi filmestére készülve omlott össze otthonában. A halál okaként SADS-t állapítottak meg. Sőt, volt olyan 19 éves atlétikai tehetség is, aki egy sikeres versenynap után, álmában hunyt el emiatt - írja a Daily Mail.
Kutatási eredmények: a tünetek nem mindig egyértelműek
A Göteborgi Egyetem szakértői 2000 és 2010 között 903 hirtelen szívhalál esetét vizsgálták Svédországban, 1 és 36 év közötti embereknél. A vizsgálat során kiderült:
- Az esetek 22%-ában SADS állt a háttérben.
- Az elhunytak közel kétharmada (64%) férfi volt.
- Az átlagéletkor mindössze 23 év.
- Az áldozatok több mint fele (52%) tapasztalt tüneteket a halál előtt, például szívdobogásérzetet, ájulást, hányingert, hányást, illetve fertőzésre utaló panaszokat.
A kutatás szerint a SADS-ben elhunytak 4,2%-át ájulás miatt kórházban is kezelték korábban, míg 3,5%-uknál görcsroham miatt történt kórházi ellátás. Minden harmadik áldozat járt kórházban a halálát megelőző fél évben.
Dr. Matilda Frisk Torell, a tanulmány vezető szerzője és kardiológus hangsúlyozta:
- A SADS még mindig kevéssé kutatott, pedig a fiatalok, köztük sportolók hirtelen szívhalálának egyik leggyakoribb oka. Ha jobban megismernénk az előjeleket — mint az ájulás, görcsös epizódok vagy a szív elektromos működésének rendellenességei —, nagyobb eséllyel szűrhetnénk ki a veszélyeztetetteket.
A szakember szerint a fiatal sportolók rendszeres szűrése kulcsfontosságú.
Több tragédia a sportpályán
Nemrégiben számos sportoló került a hírekbe szívmegállás miatt.
- Juan Izquierdo, 27 éves uruguayi futballista, tavaly augusztusban esett össze a pályán, és a kórházban életét vesztette. Halálát egy vírusfertőzés okozta, amely szabálytalan szívritmust idézett elő.
- Tom Lockyer, a Luton Town kapitánya, tavaly decemberben mérkőzés közben kapott szívrohamot, szíve több mint két percre leállt.
- Christian Eriksen dán válogatott játékos Euro 2020-as esete világszerte ismertté vált; nála kamrafibrilláció állt a háttérben.
Bár az interneten sok összeesküvés-elmélet terjed, a szakértők egyöntetűen állítják: az ilyen esetek tragikusak, de ritkák, és nem mutatható ki növekvő tendencia.
A szívbetegségek új kihívásai
Az utóbbi években aggasztó statisztikák jelentek meg: a korai halálozás szív- és érrendszeri betegségek miatt (mint a szívinfarktus vagy a stroke) több mint tíz éve nem látott magasságot ért el.
A szakértők szerint ennek egyik fő oka a növekvő elhízási arány, valamint az ehhez társuló problémák — magas vérnyomás, cukorbetegség.
Megelőzés és kockázatcsökkentés: mit tehetünk a hirtelen szívhalál ellen?
Bár a SADS sok esetben előzmény nélkül jelentkezik, számos lépés segíthet csökkenteni a kockázatot és időben felismerni a problémát. A legfontosabb a tudatosság: ha valaki visszatérően tapasztal szívdobogásérzetet, mellkasi szorítást, légszomjat, váratlan ájulást vagy görcsös epizódokat, nem szabad félvállról venni a tüneteket. Egy alapos kardiológiai vizsgálat — amely magában foglalhat EKG-t, terheléses tesztet és esetenként genetikai szűrést is — életmentő lehet.
A családi kórtörténet is kulcsfontosságú, hiszen a SADS hátterében gyakran rejtett genetikai rendellenességek állnak. Ha a közeli rokonok között előfordult hirtelen szívhalál, szívritmuszavar vagy más súlyos szívbetegség, érdemes rendszeres orvosi ellenőrzésen részt venni, még panaszmentesség esetén is.
A sportolók esetében különösen fontos a terhelés előtti alapos állapotfelmérés. Bár a fiataloknál ritkán gondolnak súlyos szívproblémára, a rendszeres szűrés segíthet kiszűrni azokat a rejtett állapotokat, amelyek terhelés alatt életveszélyessé válhatnak.
Emellett a szív általános egészségének megőrzésében kulcsszerepet játszik a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás elhagyása, a rendszeres, de mértékletes testmozgás és a magas vérnyomás, valamint a cukorbetegség időben történő kezelése. Bár ezek a lépések önmagukban nem zárják ki a SADS előfordulását, jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek összesített kockázatát, és javíthatják a túlélési esélyeket.
Miért hal meg egyre több gyerek hirtelen szívmegállásban? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
