Mi történik, ha hosszú órákig visszatartjuk a bélgázt?
Kínos helyzet, tárgyalás, zsúfolt busz, csendes iroda – és közben érezzük, hogy egyre nagyobb a nyomás. A legtöbben ilyenkor visszatartják a bélgázt. De mi történik ilyenkor a szervezetben?
A bélgáz természetes jelenség. A nap folyamán átlagosan 10–20 alkalommal távozik gáz a szervezetből. Ez az emésztés mellékterméke: részben lenyelt levegőből, részben a vastagbél baktériumainak erjedési folyamataiból származik.
Honnan jön a bélgáz?
Amikor eszünk, levegőt is nyelünk. Emellett a vastagbélben élő baktériumok lebontják a nem teljesen megemésztett szénhidrátokat – például rostokat –, és ennek során gáz keletkezik.
A Cleveland Clinic szerint a bélgáz fő alkotói a nitrogén, oxigén, szén-dioxid, hidrogén és néha metán. A kellemetlen szagot a kénes vegyületek okozzák.
Mi történik, ha visszatartjuk?
Amikor visszatartjuk a bélgázt, a záróizmok segítségével megakadályozzuk a távozását. A gáz azonban nem „tűnik el”. Több dolog történhet:
– A bélfal feszülni kezd, ami puffadást és hasi diszkomfortot okoz.
– A nyomásérzet fokozódik, akár görcsös fájdalom is jelentkezhet.
– A gáz egy része visszaszívódhat a bélfalon keresztül a véráramba, majd a tüdőn át távozik.
Ez utóbbi jelenség azt jelenti, hogy a visszatartott gáz egy része végül kilégzés útján távozik – bár nem azonnal és nem teljes mértékben.
Okozhat-e komoly problémát?
Egészséges embernél a gáz visszatartása rövid ideig nem veszélyes. Ugyanakkor hosszabb órákon át tartó rendszeres visszatartás kellemetlen tüneteket okozhat:
– hasi feszülés,
– fájdalom,
– puffadás,
– fokozott bélmozgásérzés.
A tartós puffadás és hasi fájdalom esetén érdemes az étrendet és az emésztést is megvizsgálni, mert túlzott gázképződés mögött ételintolerancia vagy irritábilis bél szindróma is állhat.
Lehet „káros” a visszatartás?
A hétköznapi helyzetekben történő visszatartás nem okoz bélrepedést vagy súlyos sérülést – ez gyakori tévhit. A szervezet képes kezelni az átmeneti nyomásnövekedést.
Azonban ha valaki rendszeresen, tudatosan visszatartja a bélgázt, az fokozhatja a kellemetlen hasi tüneteket, és egy idő után akár fokozott bélérzékenységhez is vezethet.
Mikor jelezhet problémát a túl sok gáz?
Ha a gázképződés:
– hirtelen megnövekszik,
– erős hasi fájdalommal jár,
– fogyással, hasmenéssel vagy székrekedéssel társul,
– éjszaka is zavaró,
érdemes orvosi kivizsgálást kérni.
Mit tehetünk a puffadás ellen?
– Lassabb étkezés, kevesebb levegőnyelés.
– Szénsavas italok csökkentése.
– FODMAP-ban gazdag ételek, például bizonyos hüvelyesek, hagymafélék, gyümölcscukorban gazdag gyümölcsök mérséklése.
– Rendszeres mozgás.
A bélgáz az emésztés természetes része. Időnként visszatartani nem veszélyes, de a szervezet végül így is megoldja a távozását. A kellemetlenség inkább átmeneti – a megkönnyebbülés viszont annál gyorsabb.
Összegzés
- A bélgázképződés az emésztési folyamat természetes mellékterméke, mely naponta többször is előfordul.
- Fő összetevői a nitrogén, oxigén, szén-dioxid, hidrogén és esetenként metán; a szagot kénes vegyületek okozzák.
- A gáz visszatartása ideiglenesen puffadást, hasi feszülést és diszkomfortot válthat ki, hosszú távon fokozott érzékenységhez vezethet.
- Egészséges embernél a rövid ideig történő visszatartás nem veszélyes, de rendszeresség esetén orvosi vizsgálat javasolt.
- A puffadás és diszkomfort csökkentésére lassabb étkezés, kevesebb szénsavas ital és rendszeres mozgás ajánlott.
Mitől alakulhat ki stresszbél, és milyen tünetei vannak?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!