Ártatlan vagy veszélyes? A fekvő helyzetben jelentkező szédülés 7 lehetséges oka
A fekvő helyzetben jelentkező szédülés gyakori, mégis zavaró tünet, amely számos okra vezethető vissza. Bár gyakran ártalmatlan, bizonyos esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a szédülésről sokan azt gondolják, csak hirtelen felállás vagy mozgás váltja ki, valójában fekvő testhelyzetben is előfordulhat – sőt, ilyenkor különösen zavaró, hiszen épp a pihenés, alvás idején jelentkezik.
A háttérben állhat ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma, mint például egy belső fülben elmozdult kristály, de akár komolyabb neurológiai, keringési vagy anyagcsere-zavar is. Hogy általában mi váltja ki a kellemetlen panaszt?
Jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV)
A BPPV az egyik leggyakoribb oka a hirtelen jelentkező, rövid ideig tartó szédülésnek, amely különösen fejmozdításkor – például háton fekvéskor, forgolódáskor – lép fel. A belső fülben elhelyezkedő, apró mészkristályok (otoconia) az idő vagy sérülés hatására kikerülhetnek a megfelelő helyükről, és irritálhatják az egyensúlyérzékelő szervet, a félkörös ívjáratokat. Ez a hirtelen „keringő” érzés különösen zavaró fekvés vagy ágyból való felkelés során.
Labirintitisz (belső fül gyulladása)
A labirintitisz egy gyulladásos állapot, amelyet gyakran vírusos fertőzés – például nátha, influenza – vált ki. A gyulladás érintheti az egyensúlyért felelős idegeket, így a fekvő helyzetben is tapasztalható forgó jellegű szédülés, gyakran hányingerrel, fülzúgással vagy halláscsökkenéssel társul.
Ménière-betegség
A Ménière-betegség egy krónikus belsőfül-rendellenesség, amelynél a belső fülben lévő folyadék (endolimfa) felgyülemlik, nyomást gyakorolva az idegvégződésekre. Ez visszatérő rohamokban jelentkező, hosszabb ideig tartó (20 perc–néhány óra) szédülést okoz, általában halláscsökkenéssel és fülzúgással együtt. Fekvő helyzetben a nyomásérzet miatt kifejezettebbé válhat.
Ortosztatikus hipotenzió (testhelyzetváltozáshoz kapcsolódó vérnyomásesés)
Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a fekvő helyzetből történő felülés vagy felállás hirtelen vérnyomásesést okoz. Ez megzavarhatja az agy oxigénellátását, ami rövid idejű szédülést vált ki. Idősebb korban, kiszáradás, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése vagy idegrendszeri betegségek esetén gyakoribb.
Szorongás, pánikzavar
A pszichés eredetű szédülés nem forgó jellegű, inkább lebegő vagy instabil érzésként jelentkezik, gyakran fekve is. Szorongásos epizód során a hiperventilláció (gyors légzés) következtében csökkenhet az agyi oxigénszint, ami szédüléshez, mellkasi nyomáshoz, szapora szívveréshez vezethet.
Stroke vagy agyi keringészavar
Az agytörzset vagy a kisagyat érintő ischaemiás stroke – különösen a hátsó agyi területeken – jelentkezhet hirtelen, forgó szédüléssel, amit fekve is érez. A szédülést kísérheti hányinger, egyensúlyzavar, kettőslátás vagy beszédnehézség is.
A hátsó agyér-keringési zavar (posterior circulation stroke) gyakran csak szédüléssel indul, így könnyen összetéveszthető jóindulatú problémákkal, ami késleltetheti az ellátást.
Agydaganat
Bár ritka, de bizonyos agydaganatok – különösen azok, amelyek a kisagyhoz, agytörzshöz vagy a belső fül közeli területekhez közel helyezkednek el – okozhatnak progresszív szédülést, amely kezdetben csak fekvő helyzetben észlelhető. Az ilyen típusú szédüléshez gyakran társul fejfájás, látászavar, halláscsökkenés, egyensúlyproblémák.
Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?
Azonnali kivizsgálást igényel, ha a fekvő helyzetben jelentkező szédüléshez az alábbi tünetek bármelyike társul:
- féloldali zsibbadás, bénulás
- beszédzavar, artikulációs nehézség
- kettőslátás, homályos látás
- hirtelen látás- vagy hallásvesztés
- eszméletvesztés vagy súlyos egyensúlyvesztés
Ezeket teheti a tünetek enyhítése érdekében
- Kerülje a hirtelen fejmozdulatokat: lassan változtassa meg testhelyzetét, különösen fekvő helyzetből történő felkeléskor.
- Maradjon hidratált: fogyasszon elegendő folyadékot a nap folyamán.
- Kerülje az alkoholt és a koffeint: ezek az anyagok súlyosbíthatják a szédülést.
- Eplye-manőver: Bizonyos gyakorlatok, mint például az Epley-manőver, segíthetnek a BPPV kezelésében.
Összegezve
- A fekvő helyzetben jelentkező szédülésnek számos oka lehet, köztük a jóindulatú helyzethez kötött szédülés (BPPV).
- A BPPV-t a belső fülben lévő mészkristályok mozgása okozza, amelyek irritálják az egyensúlyérzékelőt.
- A labirintitisz egy gyulladásos állapot, amely szédüléssel, hányingerrel és fülzúgással járhat.
- A Ménière-betegség hosszabb ideig tartó szédüléssel és halláscsökkenéssel jellemezhető.
- A pszichés eredetű szédülés szorongáshoz és hiperventillációhoz köthető tünetekkel járhat.
Szédülés: ekkor jelezhet szívbetegséget
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
