Mellkasi szorítás: veszélyes tünet vagy átmeneti panasz?
A mellkasi szorítás és fájdalom az egyik legijesztőbb tünet, amit csak tapasztalhatunk – sokan azonnal szívinfarktusra gondolnak. Pedig a háttérben nem mindig ez a súlyos állapot áll.
Az úgynevezett angina pectoris is okozhat hasonló érzést, és bár átmenetileg enyhülhet, komoly figyelmet igényel. Nézzük, miért fontos a mielőbbi kivizsgálás, és milyen vizsgálatokra, kezelésekre számíthatunk!
Mi az angina pectoris, és miben különbözik a szívinfarktustól?
Az angina pectoris latinul mellkasi szorítást jelent, ami a szív oxigénhiányos állapotából fakad. Ilyenkor a szívizom nem jut elegendő vérhez, mert a koszorúerek beszűkültek. A tünetek jellemzően terheléskor vagy stresszhelyzetben jelentkeznek, majd pihenésre enyhülnek. Gyakori kísérőjel a verejtékezés, hányinger, karba sugárzó fájdalom vagy gyengeség.
Két fő típusa van: a stabil angina, amely mindig hasonló körülmények között (például fizikai terhelésre) lép fel, és az instabil angina, ami akár nyugalomban is jelentkezhet, és már vészhelyzetnek számít. Utóbbi ugyanis a közelgő szívinfarktus előjele is lehet, ezért azonnali orvosi ellátást igényel.
A szívinfarktus ezzel szemben akkor alakul ki, amikor a koszorúér teljesen elzáródik, így a szívizom egy része elhal. A két állapot közti különbség tehát az, hogy angina esetén még van véráramlás – bár korlátozott –, míg infarktusnál ez megszűnik.
Miért szükséges a kivizsgálás angina gyanúja esetén?
Még ha a mellkasi szorítás gyorsan elmúlik is, semmiképp sem szabad félvállról venni. Az anginás roham utáni kardiológiai kivizsgálás célja, hogy feltárja, mekkora a koszorúér-szűkület, és megelőzze az ismétlődést vagy a súlyosbodást. Ennek érdekében többféle vizsgálat javasolt:
- EKG és Holter EKG a szívritmus zavarainak kimutatására,
- szívultrahang a szív szerkezetének és működésének felmérésére,
- laborvizsgálatok a koleszterinszint, vércukor és egyéb értékek ellenőrzésére,
- szükség esetén kardio CT vagy szívkatéterezés, ami pontos képet ad az erek állapotáról.
Ha a vizsgálatok koszorúér-elzáródást jeleznek, azonnali értágításra, azaz sztent beültetésére is sor kerülhet.
Hogyan kezelhető és előzhető meg az angina?
A kezelés első lépése a gyógyszeres terápia: nitrátok, bétablokkolók, vérlemezke-gátlók és vérhígítók segítenek csökkenteni a szív terhelését és javítani a keringést. A hosszú távú siker azonban az életmódváltáson múlik.
A rendszeres, kardiológus által jóváhagyott mozgásprogram, a szívbarát étrend (zöldségekben, teljes értékű gabonákban és egészséges zsírokban gazdag), valamint a stresszkezelés mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szívizom vérellátása javuljon, és a rohamok ne ismétlődjenek. Emellett a magas vérnyomás és a koleszterinszint rendezése elengedhetetlen a koszorúerek védelméhez.
Hasznos tudnivalók a szív egészségéért
A mellkasi szorítást sosem szabad félvállról venni, még akkor sem, ha rövid időn belül elmúlik. A gyors orvosi kivizsgálás nemcsak a pontos diagnózis miatt fontos, hanem azért is, mert az időben megkezdett kezelés akár életet is menthet.
Érdemes odafigyelni azokra a mindennapi szokásokra, amelyek hosszú távon erősítik a szív- és érrendszert: csökkentsük a feldolgozott ételek és a hozzáadott cukor fogyasztását, mozogjunk rendszeresen, tartsuk karban a testsúlyunkat, és kerüljük a dohányzást. A szív hálás lesz a törődésért – mi pedig nyugodtabban, energikusabban élhetjük a mindennapjainkat.
Összegzés
- A mellkasi szorítás nem mindig szívinfarktust jelez, de komoly figyelmet igényel.
- Az angina pectoris a szív oxigénhiányos állapotát jelzi, ami jellemzően terheléskor jelentkezik.
- Az anginának két típusa van: stabil és instabil, az utóbbi sürgős orvosi ellátást igényel.
- A megfelelő gyógyszeres kezelés és életmódváltás kulcsfontosságú az angina kezelésében.
- A szív egészségéért érdemes kiegyensúlyozott étrendet követni, rendszeresen mozogni és kerülni a dohányzást.
Ezt tegye, ha szívrohamot kapott és egyedül van!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
