Valóban magányos az, aki egyedül él? A pszichológus válaszol
Az emberek többsége gyakran egyenlőségjelet tesz az egyedüllét és a magány közé. Ez arra a berögzült sztereotípiára enged következtetni, hogy az, aki hosszabb ideje van egyedül, vagy egyedül él, nem érezheti jól magát a bőrében. Pedig ez korántsem így van!
Az egyik leggyakoribb tévhit az egyedül élők kapcsán az, hogy magányosak. Erre az Egyedülfekvők.hu reprezentatív kutatása is rámutatott, amelyben a magyarok ötöde nyilatkozta azt, hogy az egyfős háztartást vezetők többnyire boldogtalanok. A magány és az egyedüllét nem ugyanazt jelenti. Az Egyedülfekvők.hu oldal, amelynek célja párbeszédet indítani az egyedül élésről, pszichológus segítségével járta körbe a két fogalom közti különbséget. Az Egyedülfekvők.hu Órás M. Andrea pszichológust kérdezte a témáról, aki hangsúlyozta, jelentős különbség van a két fogalom között. Kiemelte, miközben az egyedüllét egy objektív állapot – azt jelenti, hogy valaki fizikailag egyedül van –, addig a magány egy szubjektív érzés, amelyet a kapcsolódás hiánya okoz.
Az egyedüllét jótékony hatással lehet a mentális egészségünkre
A szakértő elmondása szerint az egyedüllét gyakran semleges, ám sokszor pozitív érzelmekkel is járhat. Ez ugyanis lehetőséget ad az önreflexióra, és időt biztosít a belső feltöltődésre is, ami támogatja az egyén jóllétét. Egy, a Personality and Social Psychology Bulletin-ben megjelent 2018-as kutatás szerint már 15 percnyi egyedüllét is képes csökkenteni a szorongást és növelni a nyugalom érzését. Egy másik, a Scientific Reports-ban megjelent 2023-as kutatás szerint azon résztvevők, akik több időt töltenek önmagukkal, kevésbé stresszesek, és nagyobb kontrollt éreznek az életük felett, mint azok, akik kevesebbet vannak egyedül. Órás M. Andrea szerint a tudatos, önmagunkkal töltött idő támogatja az önismeretet, lehetővé téve, hogy felfedezhessük vágyainkat, céljainkat, és azonosíthassuk értékeinket.
A pszichológus hozzátette, az egyedülléttel szemben a magány általában olyan negatív érzelmekkel társul, mint a szomorúság, szorongás, amelynek oka elsősorban az, hogy az egyén úgy érzi, nincs kielégítő szociális kapcsolata. Ez hosszú távon negatív hatással lehet a mentális egészségre, mivel az érzelmi elhagyatottság érzése stresszt és depressziót idézhet elő.
Míg az emberek gyakran tudatosan választják az egyedüllétet, addig a magány érzése legtöbbször nem választás eredménye: ez esetben az egyén vágyik a kapcsolódásra, de ezt nem találja meg. Az elmagányosodás egy elakadás, amely ellen a minőségi kapcsolatok ápolásával és építésével tehetünk. Fontos, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akik mellett jól érezzük magunkat, és felszabadultak tudunk lenni. Abban az esetben, ha hiányoznak a kapcsolódások az életünkből, érdemes megkeresni olyan közösségeket, akikhez csatlakozhatunk, akár egy hobbi vagy értékrend mentén.
– hangsúlyozta Órás M. Andrea.
Tanácsos górcső alá venni a kapcsolatainkat
A pszichológus elmondta, az egyedüllét tudatos, pozitív megélése segíthet különbséget tenni a „választott magány” (egyedüllét) és a „kényszerű elmagányosodás” között. Az olyan önismereti gyakorlatok, mint a naplóírás, a meditáció vagy a pszichológiai támogatás hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük, mire van szükségünk a kapcsolatokban, mely kapcsolatainkban vagyunk jól, és melyeknél fontos, hogy határt húzzunk, és távolságot tartsunk. Ha a magány tartós és szenvedést okoz, érdemes szakemberhez fordulni, és pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kérni.
„Nem az a kérdés, hogy egyedül élünk-e, hanem az, hogy egyedül érezzük-e magunkat. Az egyedül élés nem tesz mindenkit magányossá vagy depresszióssá, hiszen ezek olyan szubjektív érzések, amelyeket akár akkor is átélhetünk, amikor társaságban vagy párkapcsolatban vagyunk."
– hangsúlyozta Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu oldal alapítója.
Mit tehetünk az elmagányosodás ellen?
Órás M. Andrea saját kliensei körében is azt tapasztalja, hogy az emberek több időt töltenek otthon online, mint offline kapcsolódásokkal, amely azonban hiányérzetet generál bennük. Sokan nem tudják, mit tehetnének az elmagányosodás ellen, és gyakran felmerülő kérdés az is, hogyan lehet a mai világban új ismertségeket, barátokat, közösséget, párt találni. A szakértő szerint ez korunk egyik legnagyobb kihívása, a folyamatosan változó világhoz való alkalmazkodás mellett. Az a tanácsa, hogy tartsunk rendszeresen kapcsolatot barátainkkal, családtagjainkkal – ha tehetjük, inkább személyesen, mintsem online. Szervezzünk közös programokat, amelyek minőségi töltekezést nyújtanak. Tartsuk szem előtt a mentális és a fizikai jóllétünket is: ennek érdekében mozogjunk, találjunk egy új hobbit, vagy gyakoroljuk a régit.
A pszichológus elmondta, ha nem magunkon, hanem a környezetünkben észleljük, hogy valaki magányosnak érzi magát, sokat segíthetünk neki már azzal is, ha mellette vagyunk, és figyelmesen meghallgatjuk. Érdemes rendszeresen keresni vele a kapcsolatot, közös programokat szervezni, vagy bevezetni olyan közösségekbe, ahol új emberekkel találkozhat. Fontos, hogy ne bagatellizáljuk el az érzéseit, hanem erősítsük meg őt abban, hogy értékes és fontos személy. Ha a magány tartósan fennáll, bátoríthatjuk abban is, hogy szakmai segítséget kérjen, így egyszerre adhatunk neki biztonságot, kapcsolódási lehetőséget és reményt.
Összegzés
- Az egyedüllét és a magány közötti különbségre hívja fel a figyelmet az Egyedülfekvők.hu kezdeményezése.
- A pszichológus hangsúlyozza, az egyedüllét lehet pozitív, önfejlesztő időszak is.
- Tudatos önreflexió és kapcsolatépítés segítheti az elmagányosodás megelőzését.
- A közösségi aktivitások és személyes találkozások erősítik a mentális jóllétet.
- A tartósan fennálló magány esetén érdemes szakmai segítséget kérni.
Szorong, gyomorgörcse van, ha emberek közé kell mennie? Ezek a szociális szorongás tünetei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
