„Mintha egy idegen mellett élnék"– így változtatta meg a stroke a férfi személyiségét
A férfi stroke-ja súlyos változásokat okozott személyiségében és viselkedésében.
- Andrzej a WC mellett feküdt, és azt mondta, nem érzi a teste bal oldalát. Fél órával később a legrosszabb félelmeim váltak valóra - kezdte a történetet Iwona, aki elmesélte, egy hatalmas vérrög volt férje agyában.
- Először azt hittem, mindent megoldunk (sokáig fogalmam sem volt, mekkora kárt okozott a sztrók a férjem agyában). Ám a reményeim szertefoszlottak, amikor egy nap felhívott az idegosztályról. Ekkor jöttem rá, hogy ez nem a férjem! A mai napig nem tudom feldolgozni, ami velünk történt.
„Furcsa péntek” – apró jelek, amelyekre utólag már más szemmel tekint az ember
Iwona szerint a vészharang már előző nap megkondult. Andrzej – aki általában nyugodt, kedves ember volt – váratlanul indulatos vitába keveredett a fiával, néhány lehullott ág miatt. Szokatlan jelenet volt ez tőle, ahogy az is, hogy az anyja sírjához azon a héten kivételesen egyedül ment ki. Mintha megérzett volna valamit.
Aznap este még minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba: közös vacsora, televízió, olvasás, nyugodt elalvás. A következő reggel azonban a fürdőből tompa zajok szűrődtek ki; amikor Iwona kinyitotta az ajtót, ott találta a férjét a padlón – mozdulni alig tudott, a bal oldala „kikapcsolt”.
- A mentők gyorsan kiértek. A kórházból – a járvány miatt telefonon – jött a gyomorszorító üzenet: „Egy hatalmas vérrög van az agyában.” De honnan jött a vérrög? Erre a kérdésre ma sincs válaszuk.
Kórházi hetek: rettenetes bizonytalanság
A COVID-korlátozások miatt Iwona két hétig nem láthatta a férjét. Csak rövid telefonhívások érkeztek az intenzívről, ahol közölték, súlyos állapotban van.
Egy nap felhívott: „Miért nem adtál nekem pólót és zoknit, és hagytál csak abban a nejlonzacskóban? (a férjem csak egy műanyag kötényt viselt, hogy vészhelyzetben gyorsan a műtőasztalra lehessen tenni). Abban a pillanatban megértettem: ez nem ő.”
Rehabilitáció: „Mintha százéves embert láttam volna az ágyban”
A rehabilitációs központban töltött első napok megrendítőek voltak. Andrzej három hét alatt 25 kilót fogyott, pelenkát viselt, nem ült fel önállóan, fogsora hiányzott. A viselkedése is gyökeresen megváltozott: éhségrohamai voltak – ez az agykárosodás egyik gyakori következménye –, és hallucinációk gyötörték.
Iwona próbált férje előtt erősnek látszani, ám éjjelente a kórház udvarán sírt ki, majd reggel újra mosollyal kezdett. Három hétig bírta így, aztán haza kellett mennie feltöltődni. Andrzej maradt a központban – és lassan, a prognózist cáfolva, megtette az első lépéseket. Amikor megtudta, hogy otthon nyolc lépcsőfok vár rá, a rehabon is nyolcat gyakorolt – és kijelentette: „haza akarok menni, helyre kell tennem a lelkemet.”
Otthon újra mindent tanulni: a ház alaprajzától a mindennapi rutinokig
A hazatérés újabb sokk volt. Andrzej elfelejtette hol a fürdő, a konyha, merre a WC. A rövid távú emlékezete sérült, az egyedülléttől szorongott, a korábbi örömforrások, hobbik– például a kert – eltűntek az életéből.
- Olyan volt, mint egy kisgyerek, én pedig a dadája - mondja a feleség.
A külvilág reakciói sem mindig estek jól. Néhány barát eltávolodott – félelemből, tehetetlenségből.
Mi történt az agyában?
A férfi depressziós lett jelei hamar mutatkoztak, ezért pszichiáter segítségét kérték. A legnagyobb fordulatot egy epilepsziás roham utáni vizsgálat hozta, hét hónappal a stroke-ot követően: kiderült, hogy a jobb agyfélteke mintegy háromnegyede hiányzik, a homloklebeny is sérült. Ez magyarázta a személyiség- és viselkedésváltozást, a döntési nehézségeket, az érzelmek kifejezésének akadályozását, a motiváció drámai visszaesését és a memóriazavart.
- Az öreg Andrzejt elvitte egy UFO, és egy újat küldött helyette...Nagyon hiányzik a »régi« férjem - mondja megtörten Iwona.
Miért változik meg valaki egy stroke után?
- Nem szabad elfelejtenünk, hogy az agy irányítja az érzelmeinket és azt, hogy kik vagyunk. Mély struktúrái (az úgynevezett limbikus rendszer) kódolják személyiségünket, viselkedésünket és reakcióinkat a különböző helyzetekre. Ha ischaemia vagy stroke következik be ezekben a struktúrákban, a beteg valószínűleg soha többé nem lesz ugyanaz. Ez azt is jelenti, hogy nem minden stroke változtatja meg egy személy viselkedését – minden attól függ, hogy az agy melyik régiójában történt a stroke. Ezért, ha az iszkémia például a nyakszirtlebeny vérellátását biztosító eret érinti, amely kizárólag a látásért felelős, a beteg látása károsodik, de minden más (beleértve a személyiséget is) normálisan működik. Ha a stroke a parietális lebenyt érinti, az asszociációs és a vizuális-térbeli koordináció károsodik, és a beteg érzelmei valószínűleg kismértékben megváltoznak. Andrzej esetében az iszkémia a frontális lebenyt érintette – az agy azon részét, amely az érzelmek és a hozzáállás szabályozásáért felelős. A frontális lebenyek károsodásában szenvedő betegek sajnos gátlástalanok – nem tudják kontrollálni az érzelmeiket, agresszívek lehetnek, és a társadalmi normákkal ellentétes módon viselkednek - magyarázza Olga Milczarek, Dr. PhD, neurológus, a krakkói Jagelló Egyetem Orvostudományi Karának Gyermekgyógyászati Intézetének Gyermekidegsebészeti Tanszékének adjunktusa. - És hogy ez így marad-e? Erre nincs egyértelmű válasz. Minden az agy stroke előtti plaszticitásától függ. Ez határozza meg, hogy az agy mennyire képes alkalmazkodni az új helyzetekhez, mit tud tenni a probléma (a stroke okozta károsodás) kezelésére – röviden, hogyan fog regenerálódni. Sajnos az agy regenerációs képessége némileg eltér a többi szervétől. Nem építi újjá magát, de új kapcsolati hálózatokat tud létrehozni. Ezért, ha egyes struktúrák megsérülnek, egy jó plaszticitással rendelkező agy képes lesz új kapcsolatokat létrehozni, amelyek átveszik a stroke által károsított hálózatok funkcióit.
„Azt hittem, migrénem van” – egy 22 éves nő elmondta, milyen tünetekkel jött nála a stroke
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
