Ebből lehet tudni, hogy nem szimpla stresszt, hanem szorongást élünk át
A stressz és a szorongás sokszor hasonló tüneteket okoz, mégis fontos különbséget tenni köztük, mert mást igényel a kezelésük és a megküzdés is.
A stressz ma már szinte mindennapos kísérőnk: határidők, túlterheltség, állandó elérhetőség. Van azonban egy pont, ahol a „normál” feszültség már nem magyaráz mindent. Amikor a rossz közérzet nem múlik el a pihenéstől, és a testünk-lelkünk akkor is készenléti állapotban marad, amikor épp nincs konkrét ok rá, felmerül a kérdés: nem szorongásról van szó?
Stressz vagy szorongás? Nem ugyanaz
A stressz jellemzően egy jól körülhatárolható helyzethez kapcsolódik. Tudjuk, mi váltja ki, és amikor a kiváltó ok megszűnik, a tünetek is enyhülnek. A szorongás ezzel szemben gyakran konkrét ok nélkül is fennmarad, vagy aránytalanul erős reakciót vált ki viszonylag hétköznapi helyzetekben.
Szorongás esetén a szervezet nem tud „kikapcsolni”: az idegrendszer tartós készenléti állapotban marad, mintha folyamatos veszélyt érzékelne.
Állandó belső feszültség, ami nem akar oldódni
Az egyik legárulkodóbb jel, ha a feszültség akkor sem csökken, amikor elvileg minden rendben van. Nincs aktuális krízis, mégis jelen van a nyugtalanság, a rossz előérzet vagy az indokolatlan aggódás.
Sokan ilyenkor azt érzik, mintha „nem tudnának megnyugodni”, a testük folyamatos készenlétben lenne. Ez már nem tipikus stresszreakció, hanem szorongásos állapot jele lehet.
Testi tünetek ok nélkül
A szorongás gyakran testi tüneteken keresztül jelzi magát, még akkor is, ha orvosi vizsgálatok nem mutatnak eltérést. Gyakori lehet:
- szapora szívverés vagy mellkasi szorítás,
- légszomj,
- gyomorpanaszok, hányinger,
- izomfeszülés, állkapocsszorítás,
- szédülés vagy „bizonytalanságérzés”.
Stressz esetén ezek általában egy-egy helyzethez kötődnek, szorongásnál viszont látszólag ok nélkül is megjelenhetnek.
Folyamatos aggódás és „mi lesz, ha” gondolatok
A szorongás egyik legjellemzőbb kísérője az állandó, nehezen kontrollálható aggódás. A gondolatok gyakran a jövő körül forognak, és legrosszabb forgatókönyveket vetítenek előre.
Nem egyszerű problémamegoldásról van szó, hanem ismétlődő, körkörös gondolatmenetekről, amelyek nem vezetnek megnyugváshoz, inkább tovább fokozzák a belső feszültséget.
Alvásproblémák, kimerültség
Szorongás esetén az alvás minősége is romlik. Gyakori a nehéz elalvás, az éjszakai felébredés vagy a túl korai ébredés, miközben a gondolatok azonnal „bekapcsolnak”.
Ennek következménye a nappali fáradtság, koncentrációs nehézség és ingerlékenység, ami tovább erősítheti a szorongásos kört.
Elkerülés és a tudat beszűkülése
Ha valaki egyre több helyzetet, programot vagy társas eseményt kerül el azért, mert „túl megterhelőnek” érzi, az szintén figyelmeztető jel lehet. A szorongás gyakran elkerülő viselkedést vált ki: az érintett igyekszik minimalizálni mindent, ami kellemetlen testi vagy lelki tüneteket idézhet elő.
Ez hosszú távon beszűkítheti az életet, és tovább növelheti a bizonytalanságérzést.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha a tünetek hetekig fennállnak, rontják az életminőséget, vagy úgy érezzük, egyedül nem tudunk megküzdeni velük, érdemes szakemberhez fordulni. A szorongás kezelhető, de minél korábban ismerjük fel, annál könnyebb vele dolgozni.
Összegzés
- A stressz és a szorongás állapotai közötti különbség fontos a hatékony kezelés és megküzdés érdekében.
- A stresszt általában jól meghatározott okok váltják ki, amelyek megszűnésével a tünetek is enyhülhetnek.
- A szorongás jellemzője a tartós idegrendszeri készenlét, ami általában konkrét ok nélkül is fennállhat.
- A szorongás testi tünetekkel, például alvászavarokkal és kimerültséggel is járhat, amelyek nem mindig köthetők konkrét fizikai problémákhoz.
- A szorongás kezelése és leküzdése szakszerű segítséggel hatékonyan megvalósítható, mely által javul az életminőség.
Ezért lehetünk stresszesebbek, fáradtabbak az időjárási frontok alatt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
