Végtaggyengeség

A végtaggyengeség, orvosi kifejezéssel paresis, a karok vagy lábak izmainak csökkent erejével járó állapot.

Ez nem azonos a teljes bénulással (plegia), hanem részleges mozgásvesztést vagy csökkent izomerőt jelent. A végtaggyengeség lehet átmeneti vagy tartós, és számos betegség vagy állapot következménye lehet.

A végtaggyengeség lehetséges okai

A paresis hátterében álló okokat az alábbi fő kategóriákba sorolhatjuk:

Neurológiai betegségek

• Stroke (szélütés)
• Sclerosis multiplex (SM)
• Gerincvelő sérülések vagy daganatok
• Perifériás neuropátiák (pl. diabéteszes neuropátia)
• Parkinson-kór
• Guillain-Barré szindróma
• Migrén (ritka esetben az aura részeként féloldali végtaggyengeség is jelentkezik.)

Izombetegségek

• Myasthenia gravis
• Izomsorvadás (dystrophiák)
• Polymyositis vagy dermatomyositis

Ortopédiai és trauma eredetű okok

• Porckorongsérv és gerincvelői nyomás
• Idegsérülések vagy csigolyaelmozdulások
• Hosszú ideig tartó mozdulatlanság miatti izomsorvadás

Fertőzések és gyulladásos betegségek

• Lyme-kór
• Poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)
• Bakteriális vagy vírusos encephalitis

Metabolikus és toxikus okok

• Cukorbetegség okozta idegkárosodás
• Pajzsmirigy-alulműködés
• Alkoholizmus vagy egyéb mérgezések

A végtaggyengeség tünetei

A paresis tünetei az alapbetegségtől függően eltérőek lehetnek, de a leggyakoribb jelek:

• Csökkent izomerő a karokban vagy lábakban
• Nehézségek a járásban vagy tárgyak megfogásában
• Egyensúlyzavarok, szédülés
• Izomremegés vagy görcsök
• Fájdalom vagy zsibbadás az érintett területen
• Reflexeltérések (csökkent vagy túlzott reflexek)

A tünetek lehetnek fokozatosan romlók (pl. degeneratív betegségek esetén) vagy hirtelen jelentkezők (pl. stroke esetén).

A végtaggyengeség kivizsgálása

A végtaggyengeség kivizsgálása az alábbi vizsgálatokból állhat:

• Neurológiai vizsgálat: az izomerő, reflexek és érzékelés ellenőrzése
• Képalkotó vizsgálatok: MRI vagy CT a központi idegrendszeri elváltozások kimutatására
• Elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálatok: az idegek és izmok állapotának felmérésére
• Laborvizsgálatok: vérkép, elektrolitszintek, pajzsmirigyhormonok, gyulladásos markerek
• Lumbálpunkció: gerincvelői folyadékminta elemzése gyulladásos vagy fertőzéses betegségek esetén

A végtaggyengeség kezelése

A kezelés az alapbetegség függvényében változik. A leggyakoribb kezelési lehetőségek:

Gyógyszeres terápia

• Gyulladáscsökkentők (pl. szteroidok autoimmun betegségek esetén)
• Vérhígítók stroke után
• Immunmodulátorok sclerosis multiplex esetén
• Idegfájdalom-csillapítók neuropátiákban

Fizikoterápia és rehabilitáció

• Izomerősítő gyakorlatok
• Egyensúlytréning
• Gyógytorna és fizioterápia

Sebészeti beavatkozások

• Gerincsérv vagy daganat miatti idegnyomás esetén
• Idegrekonstrukciós műtétek traumás sérülések után

Életmódbeli változtatások

• Megfelelő táplálkozás (pl. B-vitaminok az idegrendszer támogatására)
• Dohányzás és alkohol kerülése
• Rendszeres testmozgás az izmok és idegek egészségének megőrzése érdekében

Gyakori kérdések a végtaggyengeségről

A tünetek nem feltétlenül jelentkeznek egyszerre, előfordul, hogy valaki csak egyet-egyet, vagy néhányat tapasztal közülük.

A végtaggyengeség mindig komoly betegséget jelez?

Nem feltétlenül. Néha az egyszerű fáradtság, vitaminhiány vagy átmeneti idegnyomás is okozhatja. Ha azonban a gyengeség tartós, fokozódik, vagy hirtelen jelentkezik, sürgősen orvosi vizsgálatra van szükség.

A stroke okozta végtaggyengeség visszafordítható?

Részben igen, de a gyors orvosi ellátás kulcsfontosságú. A stroke utáni rehabilitáció és fizikoterápia segíthet a mozgás visszanyerésében, különösen, ha a kezelés korán megkezdődik.

Hogyan különböztethető meg a neuropátiás és a központi idegrendszeri eredetű végtaggyengeség?

A neuropátiás gyengeség általában fokozatosan alakul ki, gyakran zsibbadással és égő érzéssel társul. A központi idegrendszeri eredetű gyengeség hirtelen jelentkezhet (pl. stroke esetén), és gyakran egyéb neurológiai tünetek, például beszédzavar vagy látásproblémák is kísérik.

Okozhatja-e a végtaggyengeséget vitaminhiány?

Igen, például a B12-vitamin-hiány idegrendszeri károsodáshoz és izomgyengeséghez vezethet. A megfelelő táplálkozás és vitaminpótlás segíthet megelőzni ezt a problémát.

Milyen vizsgálatra van szükség, ha tartós végtaggyengeséget tapasztalok?

Az orvos először fizikális és neurológiai vizsgálatot végez, majd szükség szerint képalkotó eljárásokat (MRI, CT), elektromiográfiát (EMG), laborvizsgálatokat vagy gerincvelői folyadékelemzést kérhet a pontos diagnózis érdekében.

Felhasznált források:

• National Institute of Neurological Disorders and Stroke
• Mayo Clinic – Paresis
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
• MedlinePlus – Muscle Weakness
• Cochrane Library – Neurological Rehabilitation