Ez a vitamin kulcsszerepet játszik az agyműködésben és a jó memóriában – mégis sokaknál alacsony a szintje

Kevésbé "divatos" vitamin, mégis sokaknál hiány van belőle – pedig igen fontos az agy, a memória számára.

Nem minden feledékenység a stressz vagy az életkor számlájára írható. Van, amikor az agy tompasága, a lassabb gondolkodás és a hangulati változások egy egyszerű, mégis gyakran rejtve maradó hiányállapot következményei. A B12-vitamin szerepe ilyenkor messze túlmutat egy „mezei” tápanyagon.

A B12-vitamin: amikor az agy előbb jelez, mint a vérkép

Ha az ember fáradtnak, szétszórtnak vagy szokatlanul feledékenynek érzi magát, ritkán gondol vitaminhiányra. Sokkal kézenfekvőbb magyarázatnak tűnik a kialvatlanság, a túlterheltség vagy a lelki kimerültség. Pedig az idegrendszer működésében vannak olyan alapfeltételek, amelyek hiánya meglepően gyorsan és látványosan rontja a szellemi teljesítményt. Ezek közé tartozik a B12-vitamin is.

Ez a vitamin nem tartozik a „divatos” tápanyagok közé, mégis az idegrendszer egyik csendes alappillére. Részt vesz az idegsejtek közötti kommunikációban, az agyszövet épségének fenntartásában, valamint azoknak az ingerületátvivő anyagoknak a termelésében, amelyek meghatározzák a gondolkodás tempóját, a figyelmet és a hangulatot.

Amikor a B12-vitamin szintje csökken, az agy gyakran az elsők között reagál. A gondolkodás lelassulhat, a koncentráció romlik, megjelenhet az úgynevezett agyköd, amelyet sokan nehezen tudnak pontosan megfogalmazni, mégis egyértelműen megélnek.

Miért ennyire érzékeny az agy a B12-hiányra?

A B12-vitamin egyik legfontosabb feladata a mielin fenntartása. Ez az idegrostok körül elhelyezkedő védőréteg biztosítja, hogy az idegi jelek gyorsan és zavartalanul haladjanak. Ha ez a védelem sérül, az idegi információátadás lelassul, akadozóvá válik.

Emellett a B12 nélkülözhetetlen a dopamin és a szerotonin termeléséhez is. Ezek az anyagok nemcsak a jóllét érzéséhez járulnak hozzá, hanem a motivációhoz, az éberséghez és a mentális rugalmassághoz is. Nem véletlen, hogy hiányuk esetén ingerlékenység, lehangoltság vagy akár depresszív tünetek is megjelenhetnek.

A vitamin egy további, kevésbé ismert szerepe a homocisztein szintjének szabályozása. Ennek az anyagnak a felszaporodása összefüggésbe hozható az érrendszeri működés romlásával és a szellemi hanyatlás gyorsulásával.

Dr. Majid Fotuhi neurológus szerint „a B12-vitamin hiánya a kognitív hanyatlás azon ritka okai közé tartozik, amelyek időben felismerve visszafordíthatók”, és hangsúlyozza, hogy a korai beavatkozás az agyi károsodás megelőzésében kulcsszerepet játszik.

Gyakoribb, mint gondolná – és nem csak időseknél

Bár sokan az időskorhoz kötik, a B12-vitamin hiánya fiatalabb felnőtteknél sem ritka. Idősebb korban a kockázat tovább nő, mivel az életkor előrehaladtával a felszívódás hatékonysága csökkenhet, még megfelelő étrend mellett is.

A probléma felismerését nehezíti, hogy a neurológiai tünetek vérszegénység nélkül is megjelenhetnek. Dr. Brian J. Copeland neurológus arra hívja fel a figyelmet, hogy ilyenkor a panaszok könnyen félreértelmezhetők, és akár komolyabb idegrendszeri betegségek gyanúját is kelthetik.

Milyen tünetekre érdemes odafigyelni?

A B12-hiány tünetei alattomosan, fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben enyhe fáradtság, feledékenység, koncentrációs nehézség jelentkezhet, később azonban zsibbadás, bizsergés, egyensúlyzavar, hangulati változások is társulhatnak hozzá. Ezek a panaszok sokszor nem egyértelműek, mégis egy irányba mutatnak.

Patricia Kolesa dietetikus a HuffPost-nak elmondta, a tünetek gyakran csak akkor válnak feltűnővé, amikor a B12-szint már jelentősen lecsökkent, ezért önmagában a normál alsó határ közeli értékek sem mindig megnyugtatók.

Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?

A B12-vitamin kizárólag külső forrásból vihető be, főként állati eredetű élelmiszerekből. Emiatt a vegetáriánusok és vegánok fokozott kockázatnak vannak kitéve. De ugyanígy érintettek lehetnek azok is, akik felszívódási zavarokkal élnek, gyomor-bélrendszeri betegséggel küzdenek, gyomorműtéten estek át, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, vagy hosszú ideje szednek bizonyos gyógyszereket, például savcsökkentőket vagy metformint.

Dr. Joel Salinas neurológus szerint „a B12-vitamin-hiány gyakori, mégis aluldiagnosztizált állapot, amelynek neurológiai tünetei megtévesztően hasonlíthatnak súlyosabb betegségekre”.

Mit lehet tenni, ha alacsony a B12-szint?

Az első és legfontosabb lépés mindig a pontos tisztázás. A B12-vitamin-hiány gyanúja nem érzés vagy tünetlista alapján dől el, hanem laborvizsgálattal. Egy egyszerű vérvétel már sokat elárulhat, de bizonyos esetekben kiegészítő értékek – például a homocisztein vagy a metilmalonsav szintje – segítenek annak megítélésében, hogy a szervezet valóban megfelelően hasznosítja-e a vitamint.

Ha az eltérés enyhe, az étrend átgondolása és a szájon át szedhető B12-vitamin-készítmények gyakran elegendőek. Súlyosabb hiány, felszívódási zavar vagy kifejezett neurológiai tünetek esetén viszont injekciós pótlásra lehet szükség, amely gyorsabban és megbízhatóbban emeli meg a szintet. A kezelés módját mindig az ok határozza meg, nem pusztán a laborérték.

Túl lehet adagolni a B12-vitamint?

Egészséges embereknél a B12-vitamin túladagolása rendkívül ritka, de a válasz ennél egy kicsit árnyaltabb – és ezt érdemes tisztán látni.

A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, vagyis a szervezet a felesleget általában kiválasztja a vizelettel. Emiatt nem határoztak meg felső, toxikus beviteli határértéket, ellentétben több zsírban oldódó vitaminnal. Klinikai gyakorlatban még nagy dózisú, injekciós pótlás mellett sem jellemző klasszikus mérgezés.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy korlátlanul és következmények nélkül lehetne szedni. Egyeseknél magas dózisú B12-kiegészítés mellett jelentkezhet fejfájás, bőrpír, pattanásos bőrtünet, ritkábban nyugtalanság vagy szívdobogásérzés. Ezek nem mérgezési tünetek, inkább egyéni érzékenységi reakciók.

Fontos az is, hogy a nagyon magas B12-szint nem mindig a túlzott bevitel jele. Bizonyos májbetegségek, daganatos kórképek vagy gyulladásos állapotok esetén a vérben mért B12-érték megemelkedhet anélkül, hogy a sejtek valóban jól hasznosítanák a vitamint. Ilyenkor a magas laborérték félrevezető lehet.

A legnagyobb kockázat nem a túladagolás, hanem az indokolatlan, tartós öngyógyítás. Ha valaki hosszú távon, orvosi kontroll nélkül szed nagy dózisú B12-t, az elfedhet más hiányállapotokat vagy késleltetheti egy mögöttes betegség felismerését.

Ez a cikk is érdekelheti

Mit tesz a testével a B12-vitamin hiánya? Tünetek, amelyeket nem szabad félvállról venni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!