Babázás: legjobb a féléves gyermek?
Féléves csecsemőt a legjobb nevelni! A csecsemő- és kisgyermeknevelés nem feltétlenül életünk legboldogabb időszaka. A legtöbb fiatal anya elégedetlenebb lesz, mint korábban volt, a férjével való viszonya pedig megromlik. Azonban azok, akik terhesség alatt ápolták párkapcsolatukat, könnyebben viselik az első éveket.
A Norvég Népegészségügyi Intézet 60 ezer kisgyermekes nőt kérdezett meg a témában.
Forrás: BaMaPa (babák, mamák, papák honlapja)
"Kétfajta elégedettséget mértünk: egyrészt, hogy egy anyuka mennyire van megelégedve a partnerkapcsolatával, másrészt pedig azt, hogy általában az életében hogyan érzi magát. A vizsgálatot a terhesség alatt kezdtük, majd folyattuk a gyermek csecsemő- és kisgyerekkorában" – mondta a kutatás vezetője, Ranghild Bang Nes.
- Az általános elégedettség növekedett a szülés utáni első hónapokban, és a gyermek féléves korában tetőzött. Ezután zuhanásnak indult, a mélypontját pedig akkor érte el, amikor a kicsi hároméves volt.
- A házastárssal való elégedettség nagymértékben meghatározza, hogy az anyák hogyan élik meg ezt az időszakot. Minél jobban érezte magát valaki ezen a területen a várandóssága alatt, annál jobb eredményt mutatott a következő három és fél évben.
- Ennek ellenére a kutatók mindkét típus tekintetében csökkenést fedeztek fel a csecsemő- és kisgyermekkor folyamán. Már a terhesség késői szakaszában is csökkent a társsal való elégedettség mértéke, a tendencia pedig a gyermek hároméves koráig folytatódott.
"A kapcsolatunkkal való megelégedés nagyban befolyásolja az élet egészéhez való hozzáállásunkat, fordítva azonban ez nem egészen így működik." – mondta Bang Nes, aki hozzátette, hogy ez a meghatározottság változik az idők folyamán.
- A kapcsolattal való elégedettség a terhesség alatt és a szülés után van a legnagyobb hatással az életről alkotott véleményünkre.
- A kisgyermekkor folyamán a kétféle elégedettség egyformán hat egymásra.
A társadalom más csoportjaival összevetve elmondható, hogy a norvég nők viszonylag boldogok életük ezen időszakában.
"Valószínű, hogy a Norvégiára jellemző jóléti rendszer segít az ezekben az években jelentkező kihívások enyhítésében. Ezt azonban nem vizsgáltuk külön." – jegyezte meg Bang Nes.
"A legtöbb felnőtt vágyik utódra. A gyermek áldás, az életnek értelmet ad és gazdagabbá teszi azt, valamint jó érzés valakit szeretni, és hozzá tartozni. A kicsi azonban – hiába gondoljuk korábban - önmagában nem tesz boldoggá. Ezt hívják néhányan "szülői paradoxonnak." - tette hozzá Nes.
A Norvég Népegészségügyi Intézet százezer várandós asszonyt keresett fel 1999 és 2008 között. Közülük 60 ezren töltötték ki hiánytalanul a tesztet A terhesség alatt kétszer (a 19. és a 30. héten) kellett válaszolniuk, később a gyermek hat hónapos és hároméves korában.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
