Ezeket látta már?

Álmatlanul forgolódik estéről estére? Ilyen egészségügyi következménye lehet

rossz alvás álmatlanság alváshiány ellen

Az alvás elengedhetetlen a szervezet számára, hiszen ilyenkor több fontos reakció zajlik le a szervezetben.

Ilyen fontos alvás alatt történő folyamat például az endokrin funkciók szabályozása, az energia- és agyi anyagcsere helyreállítása, a szövetek helyreállítása és a memória megerősítése, karbantartása.

Így az alváshiány, különösen, ha krónikus vagy ismétlődően jelentkezik, súlyos egészségügyi következményekkel járhat, így például a memória és a tanulás romlása, a figyelem csökkenése, hangulatingadozás, a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázata és az immunrendszer gyengülése.

Az alvást az agy egyes területei irányítják, és összefügg a szervezetben zajló biokémiai és fiziológiai eseményekkel, valamint a viselkedés is befolyásolja. A megfelelő működés érdekében az alvás 4 fázisra oszlik, amelyek ciklusok formájában változnak.

Különböző állapotok vezethetnek az alvást károsító változásokhoz, a neurológiai, pszichiátriai és légzőszervi betegségektől kezdve a rossz szokásokig, amelyek megzavarják az alvás "biológiai óráját".

1. Fáradtság és kimerültség

Az álmosság, a fáradtság és az energiavesztés az első tünetei annak, ha pihentetők az estéink, mivel a szervezet ekkor, különösen az alvás mélyebb szakaszaiban képes energiát nyerni.

2. Memória- és figyelemzavarok

Az alvás során az agy képes megszilárdítani az emlékeket és megújítani a kognitív teljesítményt, ami nagyobb koncentrációt, figyelmet és funkcionalitást teszi lehetővé.

Ezért van az, hogy alváshiányos állapotban nehezebb emlékezni, következtetéseket levonni, koncentrálni vagy figyelni, nehezebb döntéseket hozni, és gyengébb teljesítményt nyújtunk a munkában vagy az iskolában.

3. Az immunitás csökkenése

Az alváshiány rontja a szervezet védekező sejtjeinek termelését, ezáltal az immunrendszer legyengül, és kisebb hatékonysággal veszi fel a harcot a fertőzésekkel szemben.

4. Szomorúság és ingerlékenység

Az alváshiány érzelmi instabilitást okozhat, ingerlékenyebbé, szomorúbbá vagy türelmetlenebbé teszi az embereket. Amikor a kevés alvás krónikussá válik, hajlamosabbá válunk a szomorúságra, szorongásra és depresszióra.

A mentális betegségek esetében, például az étkezési zavarok, pánikbetegség vagy alkoholizmus esetén az az alvászavarok tovább rontanak a helyzeten.

5. Magas vérnyomás

A napi 6 óránál kevesebb alvás kedvezhet a magas vérnyomás kialakulásának, mivel alvás közben a szív- és érrendszer számára a pihenőidőszak lenne, ekkor kerülne optimális állapotba a vérnyomás és a pulzusszám. Ezenkívül az alváshiány növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a szélütés kockázatát is.

6. Hormonális változások

Az alvás és az ébrenlét, vagyis az ébrenlét közötti megfelelő kapcsolat elengedhetetlen a hormonok szabályozott termelődéséhez a szervezetben.

Az olyan hormonok, mint a melatonin, a növekedési hormon, az adrenalin és a TSH szoros kapcsolatban állnak a megfelelő alvással, így az alvásmegvonás - különösen a krónikus alvásmegvonás -, olyan következményekkel járhat, mint a növekedés lelassulása, az izomtömeg-gyarapodás nehézsége, pajzsmirigyelváltozások vagy fáradtság.

Ajánlott alvásmennyiség

A megfelelő mennyiségű (és minőségű) alvás elengedhetetlenül fontos testi-lelki egészségünk érdekében. Ha valakinek jelentősen eltér az alvásigénye az ajánlottól (akár pluszban vagy mínuszban), annak érdemes szakembert felkeresnie, hátha betegség áll a jelenség hátterében.

A különböző életkorokban szükséges alvás mennyisége:

  • újszülött (0-3 hónapos): 14-17 óra;
  • csecsemő (4-12 hónapos): 12-15 óra;
  • kisgyermek (1-2 éves) 11-14 óra;
  • óvodás (3-5 éves) 10-13 óra;
  • kisiskolás (6-13 éves): 9-11 óra;
  • tinédzser (14-17 éves): 8-10 óra;
  • felnőtt (18-65 éves) 7-9 óra;
  • idősek (65 év felett): 6-8 óra.

Mit tehet az egészséges alvás érdekében?

Törekedjen rendszerességre, hogy szervezete kiegyensúlyozott ritmust vehessen fel. Kerülje a nappali szunyókálást, alakítson ki megfelelő mozgási és étkezési szokásokat, mellőzze az élvezeti szerek használatát, és rendszeresen végezzen testmozgást. Mindezeken túl segíthet a megfelelő alvási környezet (alacsonyabb szobahőmérséklet, kényelmes ágy stb.) és elalvási szokások kialakítása is.

Az alábbi jelek hívhatják fel a figyelmet alvászavarra:

  • álmatlanság, nehéz elalvás a fáradtság ellenére;
  • fáradtság, kialvatlanság felébredéskor vagy napközben;
  • gyakori felébredés és/vagy nehéz visszaalvás;
  • éjszaka a levegővétel normális ütemének megszakadása (alvási apnoe);
  • tévézés, olvasás közbeni elbóbiskolás;
  • teljesítményromlás a munkahelyen, iskolában;
  • koncentrációs nehézségek;
  • ingerlékenység, szorongás, depresszió;
  • horkantásokkal kísért horkolás;
  • hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben;
  • feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok;
  • túl stresszes mindennapok;
  • indokolatlan súlygyarapodás;
  • aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban.

Mikor forduljak orvoshoz?

Ha az álmatlansága 3-6 hónapon túlmenően is fennáll, és befolyásolja nappali teljesítményét, munkáját, keresse fel háziorvosát. Orvos segít a tüneteit okozó probléma felderítésében, és szükség esetén alváslaboratóriumban történő kivizsgálásra vagy más szakorvoshoz (a tünetektől függően pl. pszichiáter, neurológus, pulmonológus) irányítja.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Melyik oldalon a legjobb aludni: bal vagy jobb?

Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

alvás

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához