Csipkerózsika-szindróma: a valóságban is létező rejtélyes alvászavar

Súlyosabb esetekben az alvás ideje több hétig vagy akár hónapokig is tarthat.

A Csipkerózsika-szindróma a jól ismert mesehősről kapta a nevét, aki hosszú éveken keresztül aludt egy kastély tornyában. Az elnevezés találó, hiszen egy olyan alvászavarról van szó, aminek következtében a beteg akár egy teljes napot is képes szünet nélkül végig aludni.

Az alvászavarok csoportosítása

Az alvászavarokat általában három nagyobb csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba tartoznak azok, amik idegrendszeri eredetűek – ilyen például az alvási apnoé szindróma, amikor a légzés hosszabb-rövidebb ideig (nagyjából 10 másodperc) leáll alvás közben. Egy másik csoportba sorolhatók az inszomniák, ami álmatlanságot jelent. Idetartozik az elalvási nehézség és a rossz minőségű alvás is. A harmadik és utolsó csoport a paraszomniák csoportja; ide sorolható többek között az alvajárás, de az is, ha valaki beszél álmában.

Az alvászavaroknak van még egy csoportja, az úgynevezett hiperszomniák, ami túlzott aluszékonysággal jár – ebben az esetben az érintett szinte bármikor képes lenne elaludni, hiszen nehéz ébren maradnia. A narkolepszia és a Csipkerózsika-szindróma is egyfajta hiperszomnia.

Mi az a Csipkerózsika-szindróma?

A köznapi nevén Csipkerózsika-szindróma elnevezéssel bíró betegség – szakmai megnevezése Kleine-Levin szindróma -, egy olyan hiperszomnia, ami tartós alvással jár. Ez akár azt is jelentheti, hogy az egyén a nap 24 órájából, akár 18-20 órát is képes egyhuzamban végigaludni. A betegeket sikeresen fel lehet ébreszteni, de emlékezni nem szoktak rá. Az állapot egyfajta neurológiai rendellenesség, melynek sajátos tünetei vannak. A Csipkerózsika-szindróma egy igen ritkán előforduló kórkép, mely főként fiataloknál, még felnőttkor előtt jelentkezik, és egész életüket végigkíséri.

A Csipkerózsika szindróma kialakulása

A Csipkerózsika-szindróma kialakulásának oka nem teljesen ismert, ugyanakkor jellemző rá, hogy valamilyen fertőzés után jelentkeznek először a tünetek. Mivel egy ritka alvászavarról van szó, az nem ismert, hogy genetikai tényezők szerepet játszanak-e a kialakulásban, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ami bizonyos, hogy a Csipkerózsika-szindróma betegei nagyobb arányban férfiak és a tünetek tinédzser korban jelentkeznek. Egyes feltételezések szerint a szindróma forrása a hipotalamuszban és a halántéklebenyben keresendő, míg más elméletek szerint a dopamin és a szerotonin anyagcsere folyamatai okozhatják.

A Csipkerózsika-szindróma tünetei

A betegség kezdeti tünetei nem utalnak arra, hogy valamilyen komolyabb állapotról lenne szó. A szindrómára jellemző tünetek, lázzal járó vírusfertőzés után jelentkeznek. Tehát jelenleg az adott vírusfertőzések minősülnek a kiváltó okoknak. Ilyen vírus, amit megfigyeltek a Csipkerózsika-szindróma betegeinél, az adenovírus, EBV (Epstein-Barr vírus), és az influenza vírus bizonyos formája.

A legjellemzőbb tünet mindközül a sok alvás. Ez ciklusokban szokott jelentkezni, és bizonytalan, hogy egy ciklus meddig tart. Előfordul, hogy csak napokig, de akár hetekig, sőt extrém esetben hónapokig is tarthat. Ez azt jelenti, hogy a Csipkerózsika-szindróma ezen tünete, csak a cikluson belül áll fenn. Ilyenkor az érintettek, napokon keresztül akár a normálisnál kétszer többet is alszanak egy nap. Akár maguktól is felébrednek, és különböző cselekvéseket hajtanak végre, például elmennek mosdóba vagy esznek, de erre egyáltalán nem emlékeznek.

A fokozott étvágy is gyakori jelenség a Csipkerózsika-szindróma esetén – ezt magyarázhatná a hipotalamusz érintettsége. Továbbá a férfi betegeknél a túlzott szexuális vágy a jellemző, ugyanakkor egy-egy epizód során a gyermekként való viselkedés sem ritka.

Általános tünet, hogy a betegek gyakran nem tudják, hogy hol vannak és mikor, tehát térben és időben is dezorientáltak. Előfordulhatnak hallucinációk. A Csipkerózsika-szindróma kiváltó oka lehet a depressziónak is, amit maga a betegség léte okoz. Hiszen a betegek életük egyes részeit konkrétan átalusszák, tehát mondhatni, hogy az az idő az életükből – amíg tart egy ciklus -, teljesen kiesik.

A Csipkerózsika szindróma tünetei:

• kezdetben erős álmosságérzés
• influenzára hasonlító panaszok
• tartós alvás
• fokozott étvágy
• gyermekként viselkedik a beteg a ciklusok alatt
• dezorientáltság
• depresszió

A Csipkerózsika-szindróma diagnózisa

Ami jellemzően felkelti a hozzátartozók figyelmét, hogy a szerettük nagyon sokat alszik. Gyakran előfordul, hogy az első ciklus idején nem gondolnak semmi komolyra, sem arra, hogy alvászavarról van szó, csupán arra, hogy az érintett nagyon fáradt, szüksége van a sok alvásra. Általában a második ciklus jelentkezése után jutnak el a betegek orvoshoz. A diagnózis felállításánál fontos, hogy minden egyéb betegség, amire utalhatnak a tünetek, kizárásra kerüljenek.

A Csipkerózsika-szindróma diagnosztizálásában nagy segítség az MRI és EEG vizsgálat. Erre azért van szükség, mert egyéb neurológiai rendellenességek is szóba jöhetnek a tünetek alapján, mint például a sclerosis multiplex. Az alvásvizsgálat ez esetben egy fontos diagnosztikus módszer, hiszen maga a betegség is sokkal jobban megérthető.

A Csipkerózsika-szindróma kezelése

A betegségre jelenleg még nincs gyógymód. Ugyan gyógyszeres kezelés elérhető, de nincs kellő mennyiségű információ arra vonatkozóan, hogy ez mennyire hatékony. Főként stimulánsokat szoktak felírni a betegeknek, ami valamennyire csökkentheti az álmosságot, és segíthet ébren maradni a betegnek. Egy másik hatóanyag, ami viszonylag hatásosnak nevezhető, az a lítium; ez segít enyhíteni a tüneteket és befolyással van a ciklusok hosszára. A lítiumot nem csak kezelési módként használják, hanem megelőzésképp is szolgálhat. Sajnos csak a betegek egy részénél működőképes. Ez azonban mellékhatással lehet a vesék működésére. Jó hírnek mondható, hogy a betegek többségénél évente általában 1-2 ciklus jelentkezik és jellemzően néhány napig tart. A legfontosabb a hozzátartozók aktív jelenléte és szerepe. Hiszen, ha egy alvásciklus alatt a beteg felébred, akkor mintegy öntudatlan állapotban cselekszik, ami akár veszélyes is lehet. Emellett fontos a támogató és megértő légkör is, ami a beteget övezi.

Összegezve

• A Csipkerózsika-szindróma hosszabb alvást okozhat, néha akár több hetet vagy hónapot is.
• Alvászavarok három nagy csoportba sorolhatók: idegrendszeri eredetű, inszomniák, paraszomniák.
• A Csipkerózsika-szindróma egyfajta hiperszomnia, ami tartós alvással jár.
• A betegség kialakulásának oka még nem teljesen ismert, de valószínűleg fertőzések után jelentkeznek először a tünetek.
• A hipotalamuszban és a halántéklebenyben kereshető a szindróma forrása, valamint a dopamin és a szerotonin anyagcsere folyamatai lehetnek az okok.

Cikkajánló

Miért káros, ha túl sokat alszik? Ennyi az ideális alvásidő

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!