A tudósok most kimondták: ezektől a vírusoktól kiújulhat a mellrák
Újraindíthatják, felébreszthetik a szunnyadó mellráksejteket bizonyos kórokozók. Az onkológiai közösséget is felkavaró tanulmány szerint gyakori, ismert légúti vírusok is felébreszthetik a szunnyadó daganatsejteket.
A rákból való gyógyulás hatalmas mérföldkő – de vajon véget ér-e vele minden aggodalom? Egy friss, Nature-ben megjelent tudományos publikáció nyomán komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, milyen hatással lehetnek a közönséges légúti vírusok – például a COVID‑19 vagy az influenza – a már egyszer kezelt és visszahúzódott emlőrák-sejtekre. A kutatók szerint ugyanis ezek a vírusok képesek lehetnek "felébreszteni", aktivizálni azokat a daganatsejteket, amelyek éveken át „szunnyadó” állapotban maradtak a szervezetben – különösen a tüdőben.
Azoknak az emlőrákos betegeknek, akik évek vagy akár évtizedek óta remisszióban vannak, továbbra is óvatosnak kell lenniük a légúti fertőzésekkel kapcsolatban.
A szunnyadó rákos sejtek olyanok, mint a parazsak egy elhagyatott tábortűzben, a légúti vírusok pedig olyanok, mint egy erős szél, amely újraéleszti a lángokat
– érvelt James DeGregori molekuláris genetikus a Colorado Egyetemről.
Ez a felfedezés egyrészt rávilágít arra, milyen szoros kapcsolat állhat fenn az immunrendszeri történések és a daganat kiújulásának kockázata között, másrészt új fejezetet nyithat a hosszú távú onkológiai gondozásban.
Mi történt pontosan? A tanulmány, ami felkavarta az onkológiai közösséget
A Nature-ben 2025 júliusában megjelent tanulmány több rangos egyetem (University of Colorado Anschutz, Montefiore Einstein Cancer Center, Utrecht University) együttműködésében jött létre. A kutatók egérkísérletek és emberi adatok alapján vizsgálták, hogyan viselkednek azok az emlőrák-sejtek, amelyek a szervezet távoli pontjaira, például a tüdőbe eljutva hosszú ideig szunnyadó állapotban maradnak – akár évekig tünetmentesen.
A meglepő eredmény az volt, hogy amikor az állatokat SARS-CoV-2 vagy influenza vírussal fertőzték meg, a korábban nyugalomban lévő daganatsejtek aktiválódtak és gyorsan osztódni kezdtek, néhány héten belül áttétes daganatok alakultak ki a tüdőben.
De miért pont egy vírus ébresztené fel a rákot?
A magyarázat a szervezet immunválaszában keresendő. A kutatók szerint a fertőzések során keletkező gyulladásos környezet, különösen az interleukin‑6 (IL‑6) nevű jelátviteli molekula megnövekedett szintje kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a gyulladásos hírvivő anyag – amelynek szintje gyakran megemelkedik COVID‑19 vagy influenza során – aktiválhatja az alvó daganatsejteket. Emellett a CD4+ T‑sejtek jelenléte is szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a daganatsejtek ne csupán „felébredjenek”, hanem hosszabb távon is aktívvá váljanak.
Ez azt jelenti, hogy a vírus nem maga okozza a rákot – de a vírusfertőzés által kiváltott gyulladásos állapot elősegítheti azt, hogy a korábban kezelt daganatsejtek ismét osztódni kezdjenek. Ez az egyik oka, hogy az onkológiai betegségek után érdemes különösen óvatosan kezelni a fertőző betegségeket.
Embereken is igaz? Igen – és az adatok nem túl megnyugtatók
A kutatók nemcsak egérmodelleket használtak: több nagy betegadatbázist is elemeztek. A legmegdöbbentőbb eredményeket a következő tanulmányokból ismerhetjük:
- A UK Biobank 70 000 fős adatbázisában kimutatták, hogy azoknál, akik korábban emlőrákosok voltak, és COVID‑19 fertőzésen estek át, kétszeresére nőtt a rák miatti halálozás kockázata az azt követő évben.
- A Flatiron Health 37 000 fős adatbázisa szerint a COVID-fertőzötteknél 40–50 %-kal nagyobb eséllyel alakult ki áttét a tüdőben a betegség utáni első év során, különösen azoknál, akik nem kaptak védőoltást.
Újabb szereplők a színpadon: NET-ek és epigenetikai gátlók
A kutatás mélysége nem áll meg az IL‑6-nál. A VerywellHealth és a Breast Cancer Research beszámolói szerint a neutrofil extracelluláris csapdák (NET-ek) is közreműködhetnek a rákos sejtek újbóli aktiválódásában. Ezek a molekuláris „hálók” gyulladásos válasz során alakulnak ki, és korábbi vizsgálatok szerint hozzájárulhatnak a daganatok előretöréséhez.
Emellett több 2024-es kutatás – például a DUSP6 enzimről szóló finn tanulmány – olyan új mechanizmusokat tárt fel, amelyek a sejtek hibernációban tartásáért vagy abból való kilépéséért felelősek. Egy másik kutatócsoport pedig a G9a nevű epigenetikai szabályozót azonosította, melynek gátlása segítheti az alvó sejtek végleges kiiktatását – különösen az ösztrogénreceptor-pozitív (ER+) daganatok esetében.
Mit jelent ez a gyakorlatban? És mit tehet Ön?
1. A gyulladások kezelése és a fertőzések megelőzése kiemelt fontosságúvá válik
Oltások, például az éves influenza és a COVID‑19 elleni vakcinák nemcsak az aktuális betegség megelőzése miatt fontosak, hanem potenciálisan csökkenthetik a daganatkiújulás kockázatát is, bár ezt még klinikailag is alátámasztani kell.
2. A remisszió után sem szűnik meg az onkológiai éberség szükségessége
A gyógyultként is fontos, hogy odafigyeljen a fertőzésekre, és szükség esetén jelezze kezelőorvosának, ha légúti tünetei jelentkeznek – különösen, ha múltbeli daganatos megbetegedés áll fenn.
3. A jövő egyik ígéretes útja az IL‑6 és NET mechanizmusok gátlása
Kutatók szerint célzott terápiák, például IL‑6-inhibitorok vagy epigenetikai gátlók segítségével akár megelőzhető is lehetne a daganatsejtek újraaktiválódása.
4. Tudatos életvezetés és folyamatos kontroll
A korábbi betegségből való felépülés után is célszerű lehet szorosabb nyomon követés – akár tüdő CT-k vagy biomarker-vizsgálatok formájában –, főleg vírusfertőzések után.
Milyen szerepet játszik mindebben az életmód és az immunrendszer állapota?
A daganatos sejtek „felébredésének” kockázata nem csupán a vírusfertőzések jelenlététől függ, hanem attól is, hogy milyen állapotban van a szervezet immunrendszere. Egyes kutatások szerint a krónikus stressz, a kevés alvás, valamint a gyenge táplálkozás is hozzájárulhat a gyulladásos állapotok fennmaradásához, ezzel pedig megágyazhat a szunnyadó sejtek újraaktiválódásának. A bélmikrobiom állapota is hatással lehet az immunválaszra: több tanulmány mutatott ki összefüggést a bélflóra egyensúlyának felborulása és a rák kiújulási kockázata között.
Miért épp a tüdő az érintett szerv?
A tüdő szövete gyakori célpontja a szunnyadó emlőrák-sejteknek, mivel gazdag kapilláris hálózata révén „fogékony” a keringés útján érkező daganatsejtek megtapadására. Ráadásul a tüdő közvetlenül ki van téve a belélegzett kórokozóknak, így a fertőzések során itt alakul ki a legerősebb immunválasz – és így a leghevesebb gyulladásos reakció is, amely kedvezhet a rákos sejtek újraaktiválódásának.
Klinikai vizsgálatok és új terápiás lehetőségek
Jelenleg több nemzetközi kutatás is zajlik az IL‑6-inhibitorok és más célzott gyulladásgátlók daganatkiújulást megelőző hatásának feltérképezésére. Különösen ígéretesnek tűnnek a tocilizumab hatóanyagú szerek, amelyeket már régóta alkalmaznak autoimmun betegségekben, és a COVID–19 súlyos gyulladásos szövődményeinél is hasznosnak bizonyultak. Ezek jövőbeli szerepe az onkológiában jelenleg intenzív kutatás tárgyát képezi.
Érintettként mire érdemes odafigyelni?
Ha Ön korábban átesett emlőrákon, és jelenleg tünetmentes, ne essen kétségbe. A legfontosabb a tudatos odafigyelés, a megelőzés, és a rendszeres orvosi kontroll. Ha megfázásos, influenzaszerű tüneteket tapasztal, különösen COVID-fertőzés gyanúja esetén, érdemes mielőbb jeleznie orvosának. Emellett hasznos lehet, ha kérdés esetén konzultál onkológusával az aktuális védőoltások felvételéről, és arról is, szükséges-e extra képalkotó vizsgálat vagy labor.
Áttörés a mellrák kezelésében: áttörést hozhat a rák terjedésének megelőzésében a skót felfedezés
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
