Magyar vakcinafejlesztés: egyedi lesz a pécsi virológusok oltóanyaga

koronavírus, kutatás, covid-19, ellenszer, klorokin

Rekombináns, fehérje alapú a pécsi virológusok közreműködésével fejlesztett vakcina, amelynek labaratóriumi szakasza már lezárult, jöhetnek az állatkísérletek.

Néhány hónapja a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja, valamint az osztrák biotechnológiai cég, a CEBINA GmbH közös, COVID-19 vakcinafejlesztési projektbe kezdett. A Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője dr. Jakab Ferenc professzor, pécsi virológus.

Dr. Jakab Ferenc, a vele készült rövid videóban úgy nyilatkozott, hogy a vakcinafejlesztés laboratóriumi szakasza lezárult és indulhat a következő szakasz: az állatkísérleti fázis. Ennek első lépése az engedélyek beszerzése, ahogy ezt megkapják, folytatódhatnak a kísérletek. A vakcináról annyit árult el, hogy egy többkomponensű, "több lábon álló" vakcina lesz, amely vélehetőleg az összes mutáns ellen megfelelő védelmet nyújt majd.

Ilyen Covid-ellenes vakcina még nincs a piacon

„A CEBINA csapata arra törekszik, hogy a védőoltások kutatásában és fejlesztésében nyert évtizedes tapasztalatait alkalmazza erre a globális problémára is. A most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően mi hagyományosabb vakcinatechnológiát alkalmazunk, ami biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Alegység vakcinánk olyan vakcina-antigénekre épül, amelyek várhatóan védőimmunitást váltanak ki a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus járványok során” – mondta dr. Nagy Eszter, a CEBINA vezérigazgatója és alapítója.

Vakcinák hatékonysága egy tábláztban: itt nézze meg, mit tud az oltása

A konzorcium olyan modern, harmadik generációs koronavírus elleni oltáson dolgozik, amely alapvetően különbözik a jelenleg alkalmazott, koronavírus ellenes vakcinák gyártástechnológiájától. A pécsi virológusok közreműködésével fejlesztett oltóanyag egy rekombináns, fehérje alapú vakcina.

Jelenleg egy oltóanyag az alábbi metódus alapján készülhet:

  • génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák),
  • vektor alapú oltóanyagok,
  • fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok,
  • legyengített élő kórokozókat tartalmazó és inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagok.

A pécsiek által kutatott fehérjealegység alapú oltóanyagok működési elve a következő:

A proteinalegység alapú vakcinák a kórokozó egy vagy több tipikus (általában fehérje)részletét veszik alapul, hogy immunválaszt váltsanak ki. Vagyis: a kórokozó bizonyos fehérjedarabkáit juttatják a szervezetbe az oltás során, és ezek a fehérjedarabkák antigénként működve immunválaszt generálnak. Ha a későbbiekben találkozik a szervezet a kórokozóval, akkor a korábban megismert fehérjerészletek alapján az immunrendszer felismeri a kórokozót, és támadást indít ellene.

Karikó Katalin szerint ezért olyan hatásos az mRNS-technológia

A fehérjealapú oltóanyagokkal minimalizálható a mellékhatások kockázata (teljes vírus nem jut a szervezetbe), de az immunválasz is gyengébb lehet; ezért gyakran adjuvánsok, azaz hatásfokozó segédanyagok segítségével erősítik az immunválaszt. A korábban engedélyezett alegység-vakcinák közé tartozik például a Hepatitis-B elleni oltás.

A vakcinákba kerülő fehérjedarabkákat speciális baktériumokkal vagy élesztőgombákkal állíttatják elő, szabályozott körülmények között. Az előállításhoz alkalmazott élő organizmusok (baktériumok, élesztőgombák) növekedéséhez szubsztrát szükséges, és szigorú higiéniai előírásoknak kell megfelelni, hogy elkerülhető legyen a vakcina-alapanyag más organizmusokkal való szennyeződése. Az előállítás emiatt - a kémiailag szintetizált oltóanyagokhoz képest - drágább. A pontos eljárás az alegység-vakcina karakterisztikájától függ.

A technológiájában a rekombináns Hepatitis-B oltáshoz hasonló, fehérjealegység-alapú, koronavírus elleni vakcinát úgy állítják elő, hogy az antigén (vagyis a fehérjedarabka) genetikai kódját élesztő sejtekbe injektálják. Ezeket az élesztősejteket egyszerű tenyészteni, és nagy mennyiségben állítják elő a kívánt fehérjét. Az élesztő nagy erjesztő tartályokban növekszik és osztódik, majd kinyerik az antigént, vagyis a vakcinák alapjául szolgáló fehérjét. A kinyert fehérjét tisztítják, majd egyéb komponenseket adnak hozzá: tartósítószereket, hogy stabilan tartsák, illetve adjuvánsokat, hogy az immunválaszt erősítsék.

Olvassa el ezt is!

Forrás: egeszsegkalauz.hu