Laryngitis (gégegyulladás) tünetei, vizsgálata és kezelése

A laryngitis tulajdonképpen a gége (larynx) gyulladása, melyre jellemző az irritáció, és váladékképződés a gége területén. Általában rekedtséggel, vagy a hang időszakos elvesztésével is társul.

A gégegyulladásról gyakran gondoljuk, hogy csak egy kellemetlen, átmeneti rekedtség, pedig valójában a légúti rendszer egyik kulcsfontosságú területét érintő gyulladásos folyamat. Amikor a gége – és benne a hangszalagok – irritálttá válnak, már egészen kismértékű duzzanat is képes jelentősen megváltoztatni hangszínét. Nem véletlen, hogy a páciensek többsége elsőként a „furcsa, érdes hangra” figyel fel.

Okok, kockázat, előfordulás

A gége közvetlenül a légutak "tetején" helyezkedik el, itt találhatóak a hangszalagok. A gyulladásba került, vagy fertőzött hangszalagok váladékoznak, innen ered a rekedtség jelensége is. Egyes esetekben légúti elzáródás is bekövetkezhet.

A gége gyulladásának leggyakoribb oka vírusfertőzés, mint pl. a megfázás, influenza.

Mi okozhatja még?

• allergia
• bakteriális fertőzés
• hörghurut, bronchitis
• savas visszaáramlás, reflux, GERD
• sérülés
• kémiai anyagok, irritáló hatású szerek
• tüdőgyulladás

A gégegyulladás sok esetben felső légúti fertőzés kísérőjelensége. Gyermekkorban előfordulhat néhány igen veszélyes formája, ami adott esetben akár halálos szövődménnyel járhat, pl. krupp, epiglottitisz

Tünetek

• láz
• rekedtség
• nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása

Diagnosztika

• Fizikális vizsgálattal megtalálható, hogy a rekedtséget felső légúti fertőzés okozta-e.
• Ha valakinél 1 hónapnál hosszabb ideig fennáll a rekedtség (főként dohányosoknál) fül-orr-gégészeti vizsgálat indokolt.

A laryngitis kezelése

Miután a gégegyulladás általában víruseredetű, itt az antibiotikumok nem hatnak. Kímélni kell a hangszálakat, nedvesíteni kell az érintett területet, nyálkahártya duzzanat-csökkentő szereket alkalmazni és fájdalomcsillapítókat.

Prognózis

Ha a gége gyulladása mögött nem súlyosabb ok áll a háttérben (értsd pl. daganatos betegség), az állapot sok esetben magától is elmúlik.

A gégegyulladás szövődményei ugyan ritkák, de nem elhanyagolhatók

A súlyos légúti szűkület gyermekeknél, asztmásoknál és allergiásoknál nagyobb eséllyel alakul ki. A tartós hangszál-irritáció hosszú távon hangszálcsomók, polipok kialakulásához vezethet, ami már foniátriai kezelést vagy akár műtéti beavatkozást is igényelhet. Ritkán súlyos légúti distressz alakulhat ki, amely azonnali intézkedést, sürgősségi ellátást igényel.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

3 hónapos kor alatti csecsemő 1 hétig tartó rekedtsége (felnőttnél 2 hétig tartó rekedtség) esetén, vagy ha a kisgyermeknek légzési, nyelési nehézsége van, nem fogzó kisgyermek nyáladzik és rekedt.

A gégegyulladás klinikai képe sokféle lehet

Vannak, akiknél csak enyhe rekedtség jelentkezik, másoknál pedig teljes hangvesztés, intenzív torokkaparás vagy száraz köhögés. Ez utóbbit sokszor a hangszalagok reflexes irritációja váltja ki, és könnyen ördögi kör alakulhat ki: minél többet köhög, annál jobban gyullad, és annál nehezebb elcsendesíteni a tüneteket. Ha a köhögés hosszabb ideje fennáll, az orvosok gyakran refluxot is keresnek a háttérben, hiszen a savas gőzök is irritálhatják a gégét, főként éjszaka.

A vírusos eredetű laryngitis a leggyakoribb forma, amely valóban hasonlóan viselkedik, mint az egyszerű megfázás: néhány nap alatt enyhül, majd nyomtalanul gyógyul. Ettől függetlenül a hangszálak túlterhelése – például hangos kiabálás, koncert, sportesemény – jelentősen elnyújthatja a felépülést. A szakirodalom ma már egyre több figyelmet fordít arra, hogy a hangkímélés önmagában fontos terápiás eszköz: a suttogás például nem pihenteti a hangszálakat, éppen ellenkezőleg, fokozza azok feszülését. A gége számára a „csendes beszéd” az ideális, nem a suttogás.

A bakteriális eredetű gégegyulladás sokkal ritkább, de jóval makacsabb is. Ilyen esetekben a tünetek erőteljesebbek, gyakrabban jelentkezik magas láz, nyelési fájdalom, és az antibiotikumos kezelés kifejezetten indokolt lehet. Az orvos gyanúját az keltheti fel, ha a tünetek gyorsan romlanak, vagy ha a beteg általános állapota látványosan rosszabbodik.

A gyermekek gégéje anatómiailag szűkebb, ezért náluk már egy kisebb duzzanat is jelentős légúti szűkületet okozhat. A krupp jellegzetes ugató köhögése, rekedtsége és belégzési nehezítettsége (stridor) alapján szinte azonnal felismerhető. Az epiglottitisz – bár az oltások óta nagyon ritka – továbbra is életveszélyes kórképnek számít: a gégefedő gyulladása gyorsan vezethet fulladáshoz, ezért azonnali kórházi ellátást igényel.

Többféle út vezethet el a betegség okáig

A diagnosztika olyan esetekben igényel részletesebb vizsgálatot, amikor a rekedtség tartósan fennáll, vagy a hang minősége fokozatosan romlik. Ilyenkor a fül-orr-gégész endoszkópos vizsgálattal tekinti meg a gégét; ez egy gyors, néhány perces, fájdalmatlan eljárás. A tartós rekedtség hátterében akár jóindulatú hangszál-elváltozások – például hangszalgi csomók, polipok – is állhatnak. Ezek sokszor a hang túlerőltetéséből erednek, és hangterápia segítségével jól kezelhetők. A dohányosok esetében azonban a tartós rekedtség mindig komoly figyelmeztető jel, hiszen a gégerák egyik korai tünete éppen a megváltozott hangszín.

A kezelés alapelvei egyszerűnek tűnhetnek, mégis sokszor a részletekben rejlik a siker

A hangszálak pihentetése mellett a megfelelő hidratáltság elengedhetetlen: ilyenkor nemcsak a bőséges folyadékfogyasztásra érdemes gondolni, hanem a párásításra is. A lakás túl száraz levegője ugyanis tovább irritálja az amúgy is érzékeny szöveteket. A meleg gőz belégzése – legyen az meleg zuhany vagy párásító – látványosan csökkentheti a torokkaparást és a rekedtséget.

A gyógyszeres kezelés többnyire tüneti: fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, esetleg antihisztaminok vagy savcsökkentők kerülnek szóba. Ha a háttérben reflux áll, az életmódtényezők – esti nagy étkezések kerülése, emelt párnán való alvás – sokszor hatékonyabbak, mint a gyógyszerek.

Mit tehet a megelőzés érdekében?

• A felső légúti fertőzésben szenvedő betegek lehetséges elkerülése,
• gyakori kézmosás,
• a hangunkat nem szabad túlerőltetni.
• A dohányzás abbahagyása hasznos lehet a fej-nyaki tumorok megelőzésében. Ezek is okozhatnak ugyanis rekedtséget.

A megelőzés része tehát a megfelelő kézhigiéné, az influenzaszezonban a zsúfolt helyek kerülése, továbbá a hang ésszerű használata. A dohányzás elhagyása nemcsak a gégegyulladás esélyét csökkenti, hanem a hangszalagokat érintő jó- és rosszindulatú daganatokét is. Fontos tudni, hogy a passzív dohányzás ugyanúgy irritálja a hangszalagokat, így a nem dohányzó családtagok és gyermekek számára is érdemes füstmentes környezetet teremteni.

Nem mellékes az sem, hogy a rendszeres refluxkezelés, a stressz csökkentése és a megfelelő alvásminőség is hozzájárul a gége egészségéhez. A stressz például sokaknál fokozza a torokköszörülési ingert, ami még inkább megterheli a hangszálakat.

Összegezve

Összességében a gégegyulladás ugyan többnyire ártalmatlan, gyorsan múló betegség, mégis fontos odafigyelni a tünetek alakulására. Ha a rekedtség elhúzódik, ha nehézlégzés vagy nyelési nehézség társul hozzá, vagy ha gyermeknél jelentkezik hirtelen, erős tünetekkel, akkor mielőbb javasolt orvosi segítséget kérni. A hangszálak érzékeny struktúrák, és megfelelő gondoskodással könnyen visszanyerik terhelhetőségüket – de csak akkor, ha időben megkapják a szükséges figyelmet.

Felhasznált irodalom:

• MSD Orvosi Kézikönyv,
• PubMed

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!