Ezeket látta már?

Mi a lepkehimlő?

Betegségek

2025. március 01. 15:54

Módosítva: 2025. október 01. 11:46

PTA

szerző

Lepkehimlő: tünetek, fertőzés időtartama és megelőzés – minden, amit tudni érdemes.

A lepkehimlő, más néven ötödik betegség (erythema infectiosum), egy parvovírus B19 által okozott fertőzés. A név arra utal, hogy az arcon kialakuló kipirosodás úgy fest, mintha egy lepke formája jelenne meg (“pillangószárny”). A betegség leggyakrabban gyermekkorban zajlik le, de felnőtteknél is okozhat panaszokat, különösen akkor, ha korábban nem estek át rajta.

Klasszikus leírás szerint a vírus fertőzőképessége és klinikai lefolyása több szakaszra osztható: az első stádiumban a vírus szaporodik a vérben (viremia), majd az immunválasznak — különösen az IgM és később IgG antitesteknek — köszönhetően a vírus kiürül, és ekkor jelennek meg a jellegzetes bőrtünetek.

Fontos megjegyezni, hogy a parvovírus B19 fertőzések ciklikusan ismétlődnek: jellemzően 3–4 évente fordul elő nagyobb járvány.

2024-ben Európában és az Egyesült Államokban is megfigyeltek szokatlan mértékű emelkedést a B19-es fertőzések előfordulásában: laborvizsgálatok alapján például az USA-ban 2024 második negyedévében az IgM-pozitivitás aránya 9,9 % volt, ami jóval magasabb a 2018–2019-es időszak értékeihez képest. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) is figyelmeztetést adott ki ennek kapcsán, hangsúlyozva, hogy több tagállamban nőtt a B19 detektálása véradók mintáiban is.

Ez arra utal, hogy a vírus jelenléte élénkebbé vált — különösen az érzékeny csoportok számára ez fokozott éberséget igényel.

A lepkehimlő tünetei

A betegség lappangási ideje általában 4-14 nap, de akár 21 nap is lehet. A tünetek változatosak, és nem mindenkinél jelennek meg ugyanúgy.

Kezdeti tünetek (influenzaszerű panaszok):

Enyhe láz
Fáradtság, rossz közérzet
Torokfájás
Izom- és ízületi fájdalmak
Orrfolyás vagy orrdugulás

Kiütések megjelenése

Az arc két oldalán élénkpiros foltok („pillangó-kiütés”) alakulnak ki.
A kiütések 1-4 nap után átterjedhetnek a törzsre, a karokra és a lábakra.
A kiütések hálószerű, csipkeszerű mintázatot ölthetnek, és néhány napig-hétig fennmaradhatnak.
Idővel elhalványulnak, de napfény, hő vagy stressz hatására visszatérhetnek.

A lepkehimlő, orvosi nevén erythema infectiosum, egy vírusos fertőzés, amelyet az emberi parvovírus B19 okoz. A vírus általában iskoláskorú gyermekeket fertőz (5-15 év), de felnőttek is megbetegedhetnek. A vírussal való találkozást követő 5-10 naptól kezdve fertőznek a betegek, mely körülbelül 5 napig tart.

Forrás: shuttertock.com

Felnőtteknél jellemző tünetek

Gyakran nincs kiütés, de erős ízületi fájdalmak jelentkezhetnek (főleg a kéz, csukló, térd ízületeiben).
Az ízületi panaszok akár több hétig is eltarthatnak.

Lappangási idő és fertőzőképesség

A lappangási idő általában 4–14 nap (ritkábban akár 21 nap is lehetséges).
A viremia fázisában (amikor a vírus a vérben kering) történik a fertőzés átadása — ez jellemzően a betegség korai szakaszában, még a rossz közérzetes tünetek vagy ezek előtt zajlik.
Az immunválasz kialakulását követően (amikor az IgM antitestek megjelennek) a vírus kiürül — ekkor a fertőzőképesség általában már megszűnik.
Érdekes megfigyelés: immunhiányos betegeknél (pl. leukémiás, transzplantált, immunszuppresszált állapotban) előfordulhat, hogy a vírus hosszabb ideig kimutatható marad, és akár tünetmentes hordozó állapot is kialakulhat.

Tehát a klasszikus tanítás — hogy a kiütés megjelenése után már nem fertőz — nagyjából igaz, de bizonyos körülmények között finomabb árnyalatokat kell figyelembe venni.

Tünetek gyermekkorban és felnőttkorban

A kiütés gyakran kipirosodott arc („slapped cheek” típusú, mintha valaki arcát „elfacsarta” volna). Ez a jellegzetes pillangó mintázat, amely az arcon jelenik meg.
Ezt követően a bőrön finom „hálós” (retikulált) mintázat és csipkeszerű elrendeződés jelenhet meg a törzsön, végtagokon. Ez néhány napig–hétn belül el is múlhat, de visszatérhet külső ingerek (napfény, hőmérséklet-változás, stressz) hatására.
Felnőtteknél (különösen nők körében) ízületi panaszok (arthralgia, arthritis) gyakoriak — a kéz, csukló, térd érintettsége jellemző. Ezek a panaszok enyheek lehetnek, de akár pár hétig is fennállhatnak.
Immunhiányos vagy krónikus vérképzési problémákkal élőknél (pl. sarlósejtes vérszegénység, thalassaemia) a parvovírus B19 átmeneti aplasztikus válságot okozhat (vagyis a vörösvértest-képzés átmeneti leállását) — ez egy súlyosabb állapot, amely vérátömlesztést igényelhet.
Ritkábban dokumentált, de leírt szövődmények: myocarditis (szívizom-gyulladás), idegrendszeri érintettség (pl. meningitis, neuropathiák), máj- és vesefunkciók érintettsége.

Lefolyás és gyógyulás

A legtöbb esetben a betegség enyhe, 1–3 hét alatt spontán gyógyul. Az ízületi tünetek — ha jelentkeznek — néha tovább tartanak (hetek).
Az antitestválasz (IgG) kialakulása tartós védettséget nyújt, így jellemzően újrafertőződés nem történik egészséges egyénekben.
Azonban bizonyos immunhiányos állapotban élőknél a vírus tartós jelenléte (kronikus fertőzés) és ismétlődő tünetek nem kizártak.

A lepkehimlő terjedése

A betegség cseppfertőzéssel terjed (köhögés, tüsszentés, beszéd közben), illetve a beteg váladékával szennyezett tárgyak érintésével is fertőzhet. A vírus a tünetek megjelenése előtt a legfertőzőbb, a kiütés megjelenése után azonban a beteg már nem terjeszti a vírust.

A leggyakoribb megbetegedések tavasszal és kora nyáron fordulnak elő, és főként óvodás- és iskoláskorú gyermekeket érintenek.

Kikre jelent veszélyt a lepkehimlő?

Bár a legtöbb ember számára ártalmatlan, bizonyos csoportoknál komolyabb problémákat okozhat:

Terhes nők: ha egy várandós nő fertőződik meg, különösen a terhesség első felében, az növelheti a magzati anémia és a vetélés kockázatát.
Legyengült immunrendszerű betegek: pl. kemoterápiás kezelés alatt állók, szervátültetésen átesettek, HIV-fertőzöttek.
Vérszegénységben szenvedők: a parvovírus B19 átmeneti csontvelő-károsodást okozhat, ami fokozhatja a vérszegénységet, különösen sarlósejtes anémia vagy egyéb hemolitikus betegség esetén.

Veszélyeztetett csoportok, szövődmények és teendők

A legtöbb ember számára a lepkehimlő „csak” kellemetlen, de nem veszélyes. Ugyanakkor néhány csoport nagyobb figyelmet igényel:

Terhes nők

Ha egy várandós nő (különösen a terhesség első 20 hete alatt) fertőződik meg B19 vírussal, fennáll a magzati fertőzés kockázata — ez vérszegénységet (anémia), magzati ödémát (hydrops fetalis) vagy akár vetélést is okozhat.
A Torcia és munkatársai 2025-ös tanulmánya rámutat, hogy 2024-ben Európában nőtt a súlyos intrauterin fertőzések előfordulása, és például Olaszországban a B19 vírus immár a magzati anémia vezető okai közé került transfúziót igénylő esetekben.
Az ECDC is kiemeli, hogy 2024-től több országban nőtt a parvovírus detektáltsága véradók és vérkomponensek mintáiban, ami arra utal, hogy akár vér útján is lehet kockázat.
Az orvosi gyakorlatban, ha egy terhes nő kapcsolatba került lepkehimlős személlyel és nincs ismert immunitása, akkor javasolt antitest-vizsgálat (IgG/IgM) és szoros ultrahangos megfigyelés (pl. Doppler-mérések, magzati véráramlás vizsgálata) annak felismerésére, hogy nem alakul-e ki magzati vérszegénység.
Súlyos esetben — ha a magzati állapot romlik — intrauterin vérátömlesztés (IUT) is szóba jöhet, de ez csak magas szintű specialistáknál történhet.

Immunhiányos és vérképzési betegségekben szenvedők

Ha valakinek eleve csökkent az immunrendszere (pl. kemoterápia, HIV, immunszuppresszió után), a vírus tartósan megmaradhat, és krónikus fertőzés alakulhat ki.
Azok, akik már eleve vérképzési rendellenességgel élnek (sarlósejtes anémia, hemolítikus állapotok, thalasszia), veszélyeztetettek: a parvovírus átmenetileg leállíthatja a vörösvérsejtképzést (aplasztikus krízis), ami súlyos vérszegénységet okozhat.

Más lehetséges, ritkább szövődmények

Bár ritka, ismert esetekben a parvovírus B19 szerepet játszhat szívizom-gyulladásban (myocarditis), különféle neurológiai problémákban (meningitis, perifériás neuropathia), máj- vagy veseműködés-rendellenességekben.
Egyes kutatások arra utalnak, hogy autoimmun betegségek, például a szisztémás szklerózis kialakulásában is lehet szerepe, de ez még közvetett és bizonyítatlan terület.

A lepkehimlő kezelése

Diagnosztika

Klinikai gyanú alapján (tünetek + kiütések) felmerül a B19 fertőzés lehetősége.
Szükség lehet szerológiai vizsgálatokra: IgM antitestek jelenléte a friss fertőzést jelzi, míg IgG antitestek a múltbéli fertőzés és immunitás jelei.
Komplex esetekben — különösen várandósság vagy immunhiányos állapot esetén — nukleinsav-alapú vizsgálatok (PCR, vírus-DNS kimutatása) is alkalmazhatók.
Magzati állapot vizsgálatára Doppler-ultrahangos mérések (pl. magzati agyi artéria véráramlása) segíthet felismerni az anémiára utaló jeleket.

A kezelés tüneti:

Mivel vírusos fertőzésről van szó, nincs specifikus gyógymód, de a tünetek enyhíthetők:

Láz és fájdalom csillapítása: paracetamollal vagy ibuprofénnel.
Bőséges folyadékfogyasztás: segíti a szervezet regenerálódását.
Pihenés: az immunrendszer erősítése érdekében.
Viszketés esetén: hidratáló krémek vagy antihisztamin tartalmú készítmények használata.

A fertőzésen átesettek élethosszig tartó immunitást szereznek, így nem kaphatják el újra a betegséget. Fontos, hogy a kezelést mindig az adott beteg állapota, kockázatai alapján kell mérlegelni, és szükség esetén infectológus, hematológus vagy magzati medicina szakértő bevonása ajánlott.

Hogyan előzhető meg a lepkehimlő?

A lepkehimlő ellen jelenleg nincs védőoltás, ezért a megelőzés elsősorban a fertőzés terjedésének csökkentésére és a higiéniai szabályok betartására épül. Mivel a vírus a kiütések megjelenése előtt a legfertőzőbb, sok esetben nehéz az időben történő felismerése és elkerülése. Az alábbi megelőző intézkedések segíthetnek csökkenteni a fertőzés kockázatát:

Gyakori és alapos kézmosás

A szappanos kézmosás legalább 20 másodpercig hatékony módja a vírus eltávolításának.
Ha nincs lehetőség kézmosásra, alkoholos kézfertőtlenítő használata ajánlott.
Különösen fontos kézmosás után:
Kóros köhögés, tüsszentés vagy orrfújás után
Étkezések előtt
Beteggel való érintkezést követően

A légúti higiéniai szabályok betartása

Tüsszentéskor és köhögéskor zsebkendőbe (vagy jobb híjján a könyökhajlatba) kell köhögni, nem pedig kézbe.
Használt papír zsebkendőt azonnal ki kell dobni.
A gyakran érintett tárgyakat, például kilincseket, telefonokat, asztalokat rendszeresen fertőtleníteni kell.

A betegekkel való kontaktus kerülése

Ha valaki a családban vagy a környezetben lepkehimlő tüneteit mutatja, célszerű kerülni a közvetlen érintkezést, különösen várandósok és immunhiányos személyek esetében.
A betegség lappangási ideje miatt ez nem mindig kivitelezhető, de a tünetek megjelenése után a fertőzés már nem terjed, így a kiütések jelenléte nem jelenti a fertőzésveszély fokozódását.

Közösségekben a fertőzés terjedésének csökkentése

Gyermekközösségekben (bölcsőde, óvoda, iskola) fontos a rendszeres szellőztetés és a közös használatú tárgyak fertőtlenítése.
Bár a gyermekek a kiütések megjelenése után már nem fertőznek, rossz közérzet, erőtlenség, gyengeség esetén érdemes őket otthon tartani a teljes felépülésig.
Azok a szülők, akik várandósak vagy immunhiányos állapotban vannak, érdemes egyeztessenek orvosukkal, ha gyermekük iskolájában lepkehimlős eseteket jelentettek.

Fokozott figyelem várandósok és immunhiányos személyek esetén

A terhesség alatt különösen fontos az óvatosság, mivel a vírus a magzatra is hatással lehet.
Ha egy várandós nő kapcsolatba kerül egy lepkehimlős beteggel, vérvizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e védettsége a parvovírus B19 ellen.
Immunhiányos vagy vérszegénységgel élő betegeknek különösen fontos a fertőzés elkerülése, mivel súlyosabb szövődményeket okozhat náluk.

Gyakran ismételt kérdések a lepkehimlőről

A lepkehimlő (erythema infectiosum, további elterjedt nevei ötödik betegség, pillangóvírus) egy főként gyermekeket érintő vírusfertőzés, mely általában 7-10 napig tart, és többnyire nem igényel kezelést.

Mennyire súlyos betegség a lepkehimlő?

A legtöbb esetben enyhe, magától gyógyuló betegségről van szó. Az egészséges gyermekek és felnőttek számára nem jelent veszélyt, de terhes nőknél és immunhiányos betegeknél komolyabb szövődményeket okozhat.

Mennyi idő alatt múlik el a lepkehimlő?

A kiütések és a tünetek általában 1-3 hét alatt eltűnnek. Az ízületi fájdalmak felnőtteknél tovább is fennállhatnak, akár több hétig vagy hónapig.

Hogyan lehet megelőzni a lepkehimlőt?

Nincs ellene védőoltás, ezért a legjobb megelőzési mód a megfelelő higiénia betartása: rendszeres kézmosás, beteg személyekkel való kontaktus kerülése, és a használt tárgyak fertőtlenítése.

Terhes nőként mit tegyek, ha kapcsolatba kerültem lepkehimlős személlyel?

Mindenképpen forduljon orvoshoz, és vérvizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e védettsége a vírussal szemben. Ha nincs, a terhesség alatt fokozott orvosi megfigyelésre lehet szükség.

Mikor mehet vissza a gyermek közösségbe a lepkehimlő után?

Mivel a fertőzés a kiütések megjelenése előtt a legfertőzőbb, és utána már nem terjed tovább, a gyermek akkor térhet vissza óvodába vagy iskolába, amikor a közérzete megengedi.

Felhasznált források: