Kóros köhögés

Ezek a köhögés okai, típusai, kóros tünetei és kezelési módjai.

Jó néhány betegség tünete lehet a légutak tisztítására szolgáló összetett folyamat, a köhögés. Akár a reflux, kardiológiai betegségek, tüdőbetegségek tüneteként is szolgál a vírusos fertőzésekről nem is beszélve.

A köhögés az egyik leggyakoribb légúti jelenség, szervezetünk egyik fontos védekező reflexe. Teljesen egészséges emberek is köhöghetnek. Számtalan betegség és probléma kísérő tünete lehet, kezelése a kiváltó októl függ.

A köhögés oka és kialakulása

A köhögés tulajdonképpen az a jelenség, melynek során a légutakból, a garatból, torokból vagy tüdőből gyorsan, hirtelen nagy mennyiségű levegő távozik, és ezt jellegzetes hanghatás kíséri. A köhögés a szervezetünk egyik fontos védekező reflexe, hiszen a köhögés során a légutak „tisztulnak”, vagyis a köhögéssel távolítja el a szervezet a légutakban felgyülemlő váladékot, folyadékot, a bele kerülő idegen testeket, irritáló anyagokat vagy kórokozókat. Az egészséges embereknél jelentkező köhögés szinte soha nem jár együtt fájdalommal.

A köhögés alapvető célja a légutak megtisztítása a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, idegentestektől.

Forrás: Shutterstork.com

---

A köhögés teljesen normálisnak tekinthető reakció, az emberek nagy része minden nap köhög, még a teljesen egészségesek is! Ezt azonban gyakran nem is vesszük észre, teljesen önkéntelen reakció.

A köhögés akkor tekinthető problémásnak, például betegség tünetének, ha gyakorivá, fájdalmassá válik, kóros vagy véres köpetürítéssel jár együtt. Ez a légutakban felgyülemlő, esetenként irritáló váladék felgyülemlésére utal.

A köhögés rendkívül gyakori kísérője felső légúti fertőzéseknek. A betegséget okozó mikrobák (vírusok, baktériumok) szempontjából rendkívül előnyös a légutak irritációja, a váladéktermelődés fokozása és ezekkel összefüggő köhögés, hiszen a köhögés során a levegőbe kerülő nyálcseppecskékkel a kórokozók is „utazhatnak”, könnyebben jutnak be mások szervezetébe, vagyis könnyebben fertőznek meg másokat.

Mi okozhat köhögést?

Számtalan akut vagy krónikus betegség, fertőzés, külső hatás okozhat a megszokottnál (normálisnál) intenzívebb vagy elhúzódó köhögést, többek között:

• irritáló anyag, por vagy füst belélegzése
• légúti allergia
• a légutakba kerülő idegen test
• a légutakba kerülő folyadék
• légúti fertőzések (nátha, influenza, tüdőgyulladás, COVID-19, croup stb.)
• bronchitis
• melléküreg-gyulladás, arcüreg-gyulladás
• asztma
• reflux betegség (GERD)
• COPD
• lepkehimlő
• bárányhimlő (cseppfertőzéssel terjed)
• cisztás fibrózis
• autoimmun betegségek szövődményei (pl. SLE)
• dohányzás és az ezzel összefüggő krónikus bronchiolitis
• gyógyszerek (pl. bizonyos magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szerek)
• jó- és rosszindulatú daganatok (pl. pajzsmirigyrák)
• szív- és érrendszeri problémák
• az idegrendszert érintő betegségek
• pszichés panaszok
• száraz levegő
• szájon át légzés

A különböző köhögéstípusok csoportosítása

A köhögést számos módon csoportosíthatjuk. A legfontosabbak, legelterjedtebbek ezek közül az időtartamra, illetve a köhögés során szervezetből kikerülő váladékra vonatkoznak.

Időtartam alapján a köhögés lehet:

• akut, ebben az esetben 3 hétnél rövidebb ideje tart
• szubakut (3-8 hét közötti időtartamot tart)
• krónikus, ebben az esetben legalább 8 hétig tart

Váladékképződés, köpetürítés alapján megkülönböztethető:

• száraz köhögés
• hurutos (produktív) köhögés: ebben az esetben a köhögés során váladék ürül a légutakból. A váladék színe, sűrűsége vagy állaga segíthet a köhögést okozó probléma diagnosztizálásában is

Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ez lehet torokgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörgő- és tüdőgyulladás.

Forrás: Shutterstork.com

---

Bizonyos betegségeknél jellegzetes köhögési mintázatok figyelhetők meg. Ezek segíthetik a probléma diagnosztizálását, különösen gyerekek esetében. Ilyen jellegzetes mintázat lehet a croup ugató köhögése vagy a szamárköhögéssel összefüggő görcsös, fájdalmas köhögési roham.

Görcsös köhögési roham

Bizonyos esetekben a köhögés rendkívül fájdalmas, görcsös rohamokban jelentkezhet (ún. paroxizmális köhögés). A köhögés hosszas erőlködéssel jár együtt, ugyanakkor nem produktív, a beteg nem köhög fel semmit, nincs váladékürülés. Ez a köhögési roham jellegzetes kísérő tünete lehet olyan súlyos betegségeknek, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőgyulladás, de a legjellemzőbb a szamárköhögésnél.

A görcsös köhögési rohamok nagyon megviselhetik a szervezetet, mert megnehezíthetik a normális lélegzetvételt. A paroxizmális köhögéssel együtt járó erőlködés akár hányást is okozhat, extrém esetben pedig akár a bordák repedéséhez, bevérzésekhez, sérvhez vagy inkontinenciához is vezethet.

Epidemiológia

A köhögés rendkívül gyakori, nemtől és életkortól függetlenül bárkit érinthet. A köhögést okozó leggyakoribb betegségek közé tartoznak a felső légúti fertőzések, és mivel ezek fő szezonjának az őszi-téli hónapok tekinthetők, a köhögés is gyakoribb ősszel és télen.

Kit érinthet a köhögés?

Talán nincs is olyan ember, akit ne érintene egy vagy több olyan, külső vagy belső tényező, mely köhögést válthat ki. Mivel a köhögés kialakulásának hátterében nagyon sok betegség állhat, ezen betegségek rizikója természetesen a köhögés kockázatát is növeli. Néhány ezek közül:

• A felső légúti fertőzések könnyebben terjednek zárt helyen, közösségben, például iskolában, óvodában
• A légszennyezettség, az allergénekben gazdag környezet is növeli a köhögés kockázatát.
• Bizonyos munkahelyeken olyan, irritáló anyagokkal is dolgoznak, melyek a légutakba kerülve akut vagy krónikus köhögést okozhatnak. (pl. latex, por)
• Sokszorosára növeli a légúti panaszok, így a köhögés kialakulásának rizikóját a dohányzás.
• Vannak olyan krónikus betegségek (pl. az asztma, a krónikus rhinitis és a krónikus melléküreg-gyulladás), melyek nagyon gyakran köhögéssel járnak együtt.
• Megnöveli a köhögés kockázatát, illetve a krónikus köhögés rizikóját a refluxbetegség (GERD)

A köhögés tünetei

A köhögés önmagában is tünetnek tekinthető, mindenki számára jól ismert jelenség, jellegzetes hanghatás kíséri. Néhány kísérő tünet azonban segíthet eldönteni, hogy normális jelenségről vagy kóros állapotról van-e szó. Ezek között találhatjuk:

• orrdugulás, orrfolyás
• idegentest- vagy gombócérzés a torokban
• torokfájás
• mellkasi fájdalom
• rekedtség
• légszomj, légzési nehézségek, felületes légzés
• gyomorégés
• kellemetlen szájszag
• láz

Mikor forduljunk orvoshoz a köhögéssel?

A köhögés sok esetben nem igényel sem orvosi vizsgálatot, sem kezelést. Nagyon fontos azonban a köhögés, illetve a hátterében álló okok kivizsgálása, ha:

• a köhögésünk folyamatosan intenzívebbé, erősebbé és fájdalmasabbá válik
• a köhögés az egyetlen tünet, de több mint három-négy hete tart
• a köhögés mellé egyéb tünetek is társulnak (láz, fej- vagy torokfájás, mellkasi fájdalom, gyengeség, kimerültség, nyirokcsomó-duzzanat)
• a köhögés a mindennapi tevékenységeinket is befolyásolja
• a köhögés miatt nem tudunk aludni
• a köhögés erős légszomjjal, sípoló légzéssel, felületes légzéssel jár együtt
• annyira intenzív, hogy nem tudunk beszélni sem
• a köhögés mellé nyelési nehézségek, nyelési fájdalmak vagy gyomorégés is társulnak
• a köhögés mellett rekedtséget, a hangszín megváltozását is tapasztaljuk
• a köhögés produktív, a felköhögött váladék véres

A köhögés diagnosztizálása

A köhögés, pontosabban az azt kiváltó betegség diagnosztizálása meglepően összetett feladat lehet. Bár bizonyos esetekben a köhögés és a kísérő tünetek és a körülmények ismerete elegendő a diagnózishoz (pl. influenzajárvány idején), máskor viszont hosszabb kivizsgálásra is szükség lehet.

Köhögéssel főként a háziorvos, család- vagy gyermekorvos találkozik, krónikus esetekben fül-orr-gégész vagy pulmonológus szakorvossal való konzultációra is szükség van. Emellett, ha a légutakban nem találták meg a köhögést kiváltó probléma okát, más szakember segítségére is szükség lehet (pl. allergológus, belgyógyász, gasztroenterológus stb.)

Köhögést okoznak a légzőszervek egyes jó- és rosszindulatú daganatok. Ezek közül leggyakrabban a tüdő rosszindulatú daganatai okoznak köhögést, ám ezen kívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai is előidézhetik.

Forrás: Shutterstork.com

---

A kivizsgálás során képalkotó eljárással (röntgennel, MRI-vel, mellkas-CT-vel) ellenőrizhetik a tüdőt. Endoszkóppal vizsgálhatják a légutakat és a nyelőcsövet. A tüdő állapotát légzésfunkciós vizsgálattal is felmérhetik. Ha a köhögés köpetürítéssel is együtt jár, akkor a váladékból mintát vehetnek, és azt laboratóriumban vizsgálhatják, például hogy milyen kórokozók mutathatóak ki benne.

Mivel a köhögés, különösen a krónikus köhögés kiváltó oka számtalan különböző betegség lehet, egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak, az allergológiai vizsgálattól a szív- és érrendszer állapotának felméréséig.

Orvosnál a köhögéssel

Segítheti a köhögést kiváltó betegség diagnosztizálását és a megfelelő terápia megválasztását, ha elmondjuk az orvosunknak:

• Mikor kezdődött, mióta tart a köhögés?
• Száraz vagy hurutos? Köhögés során felköhög-e a beteg váladékot, és ha igen, mi jellemző a váladékra?
• Kíséri-e a köhögést jellegzetes hang, például sípoló lélegzetvétel? Milyen jellemzői vannak a köhögésnek (ugató, görcsös stb.)?
• Melyik napszakban a legintenzívebb a köhögés (reggel, ébredés után vagy inkább este, éjszaka)?
• Megfigyelhető-e valamilyen mintázat a köhögésben (pl. étkezés után jelentkezik)?
• Milyen más tüneteink vannak a köhögés mellett (pl. láz, torokfájás, gyomorégés stb.)?
• Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
• Dohányzunk-e?
• Belélegezhettünk-e valamilyen irritáló anyagot, idegen testet?
• Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a köhögés előtti 1-2 hétben?
• Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e fertőző betegséggel, pl. influenzával vagy COVID-19-cel küzdővel a köhögés jelentkezése előtti 1 hétben?

A köhögés lefolyása és kimenetele

Mivel a köhögés önmagában nem betegség, lefolyásról és prognózisról az azt kiváltó alapbetegség ismeretében nehéz beszélni. A legtöbb esetben a köhögés az alapbetegség kezelésével, az abból való felgyógyulással, az irritációt kiváltó anyag eltávolításával el is múlik.

A gyógyulás időtartama betegségenként és egyénenként igen eltérő lehet. Szintén betegségekként különbözik, hogy mikor múlik el vagy enyhül a köhögés. Időnként az is előfordulhat, hogy a betegség akut szakasza után egy enyhébb krónikus szakasz következik, melynél szinte kizárólag a köhögés a tünet. Gyakran éppen a köhögés az a tünet, mely a legtovább megmarad.

A köhögés lehetséges szövődményei, komplikációi

A köhögésnek akut és krónikus szövődményei egyaránt lehetnek. Az akut szövődmények a köhögéssel összefüggő erőlködés, a légzési nehézségek vagy az ezek miatt kialakuló (ideiglenes) oxigénhiány következményeként alakulnak ki. (Súlyos oxigénhiány esetén oxigénterápia alkalmazható.) Ezek közé tartoznak az álmatlanság, a gyengeség, az ájulás, a hányinger és a hányás, a szem bevérzése, a vizeletinkontinencia. A krónikus szövődmények az elhúzódó, súlyos köhögés következményeként alakulhatnak ki, elsősorban az erőlködés miatt. A köhögés komplikációja lehet sérv, sőt bordatörés is.

Mivel a köhögés hátterében számtalan betegség és probléma állhat, az ezekhez köthető szövődmények is nagyon sokfélék és különböző súlyosságúak lehetnek. Ezek a komplikációk azonban nem tekinthetőek a köhögés szövődményeinek.

Veszélyhelyzet köhögés esetén

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a köhögéssel, ha:

• légzési nehézségeink vannak, fulladunk
• a légzésünk sípoló
• az ajkak kékes árnyalatúak
• mellkasi fájdalmaink vannak, szorító vagy nyomó fájdalmat érzünk a mellkasi területen
• intenzív hátfájásunk van
• a köhögés annyira erős, hogy sem beszélni, sem mozogni nem tudunk tőle, nehézséget okoz az evés vagy az ivás
• véres váladékot köhögünk fel
• a felköhögött váladék rózsaszín, fehér habos, barnás vagy sötét zöldes-sárgás, nagyon sűrű, ragacsos
• nagyon magas lázunk van
• hánytunk
• intenzíven izzadunk éjszaka
• mérgező, irritáló anyagot lélegeztünk vagy lélegezhettünk be
• idegen test került vagy kerülhetett a légutakba
• zavarodottságot tapasztalunk

A köhögés kezelései lehetőségei

A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Általában, ha ezt kezelik, akkor a köhögés is elmúlik.

Számos, köhögés elleni gyógyszert kaphatunk a patikában. Vannak közöttük vénykötelesek és vény nélkül kaphatók, tudományosan nem igazolt hatású homeopátiás készítmények, vagy olyanok, melyek gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. Azt, hogy melyiket részesítjük előnyben, szinte kizárólag attól függ, hogy száraz vagy hurutos köhögéssel küzdünk-e. Az előbbinél a köhögéscsillapítókat érdemes alkalmazni, míg az utóbbinál a váladékot feloldó, annak kiürülését segítő készítményeket. Fontos, hogy egyszerre ne szedjünk kétféle, a két különböző típusú köhögésre javasolt gyógyszert! Mielőtt bármilyen gyógyszert kezdenénk szedni, konzultáljunk erről a kezelőorvosunkkal!

A köhögés megelőzése

A kóros köhögés megelőzése elsősorban azoknak a betegségeknek a megelőzését jelenti, melyek a köhögést kiváltják. Sajnos, nem minden betegség ellen van tökéletes megelőzési módszer. Jelentős mértékben csökkenthetjük a köhögést okozó problémák rizikóját

• a megfelelő higiéniás szabályok betartásával (rendszeres kézmosás, távolságtartás, zsebkendőbe vagy könyökhajlatba köhögés és tüsszögés)
• a dohányzásról való leszokással
• az egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással
• a változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrenddel
• a sok folyadék ivásával
• a súlyfeleslegtől való megszabadulással
• a krónikus légúti panaszok megfelelő kezelésével

Mit tehetünk otthon köhögés esetén?

A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Ez természetesen egyszerűbb házi módszerekkel, az életmód megváltoztatásával is történhet. Ha a köhögés ellen otthon szeretnénk tenni, az elsősorban a köhögés enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza. Legyünk azonban tisztában azzal, hogy ezek a módszerek a kiváltó okot nem fogják megszüntetni!

• A sok folyadék elengedhetetlen a köhögés kezelésében! A folyadék segít kellően nedvesen tartani az irritált nyálkahártyát és segít feloldani a letapadt váladékot is.
• A párologtató használata szintén jótékonyan hat a köhögésre, főleg, ha azt a száraz levegő váltja ki, vagy a száraz levegőjű szobákban romlik az érintett állapota.
• Hasonló elven működhet a hagyományos gőzölés: segít feloldani a letapadt váladékot, megnyugtatja és gyógyítja a légutakat. Akár illóolajat is tehetünk a gőzöléskor használt vízbe, a légutak legjobb gyógyítói az eukaliptusz, a borsmenta, a kakukkfű.
• A méz hagyományosan az irritált, fájó torok és a köhögés ellenszere. Egy-egy kanál nemcsak megnyugtatja a torkot, de gyógyító és antimikrobális hatásai is vannak.
• Száraz köhögés esetén kipróbálni a torokfertőtlenítő pasztillákat, mert ezek enyhíthetik a kaparó fájdalmakat. Akár kemény cukrot is szopogathatunk, ez a nyáltermelődés fokozásával „visszanedvesíti” a nyálkahártyát.
• Köhögés esetén fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, és kerüljük az irritáló anyagokat, beleértve a dohányfüstöt is!

Gyakori kérdések a köhögésről

Melyik a legjobb antibiotikum köhögésre?

A köhögést számtalan betegség okozhatja, ezeknek csak egy része vezethető vissza bakteriális fertőzésre (amelyek ellen az antibiotikumok alkalmazhatóak). Önmagában a köhögés nem indokolja az antibiotikum-szedését! Ez nemcsak felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Antibiotikumot kizárólag abban az esetben kell szedni, ha azt a kezelőorvos rendeli el!

Mennyire fertőző a köhögés?

A köhögés önmagában nem betegség, hanem csak tünet (illetve, a szervezetünk normál működésének egyik „eleme”), így magában nem is fertőző. Számos kiváltó oka lehet azonban, melyek közül jó néhány fertőző. Ezek közé tartozik a nátha, az influenza, a COVID-19, a szamárköhögés, skarlát. A köhögés maga a fertőzést okozó mikrobák továbbadásának eszköze.

A köhögés számos különböző betegség, akár a koronavírus fertőzés tünete is lehet. Az okok megállapításához orvosának pontosan ismernie kell a köhögés jellegét.

Forrás: Shutterstork.com

---

Lehet-e pszichés oka az állandó köhögésnek?

A stressz, a szorongás, a depresszió egyaránt kiválthat krónikus, egyéb okra nem visszavezethető köhögést, „harákolást”. Ez a köhögéstípus feszült, felfokozott érzelmi helyzetben intenzívebbé válik, a köhögés erősödése pedig csak tovább fokozza a szorongásos panaszokat. Gyakori, hogy a köhögés mellett gyors, felületes légzés is jelen van, ez pedig még tovább ronthatja a beteg állapotát. Ha azonban az érintett nyugodt, relaxált állapotban van, esetleg olyan dolgot csinál, amit élvez, a köhögése szinte teljesen el is múlik. A szorongással, lelki panaszokkal összefüggő köhögés kezeléséhez pszichológus vagy pszichiáter szakember segítsége szükséges.

Jó-e az alkoholos gargalizálás köhögés ellen?

Sokan úgy vélik, hogy ha alkohollal öblögetnek – vagy éppen naponta többször is isznak egy kis „töményet” –, azzal felgyorsíthatják a gyógyulást, hiszen az alkoholnak mikrobaölő hatásai is vannak. Az alkoholos italok alkoholtartalma azonban nem elég magas ehhez, ezzel szemben irritálhatják a garatot és tovább szárítják az egyébként is érzékeny nyálkahártyát. A kutatások szerint az alkoholfogyasztás éppen hogy fokozza a krónikus köhögés kialakulásának a rizikóját!

Mikor múlik el a köhögés?

Ezt nagyon nehéz előre megmondani, hiszen ez a köhögést kiváltó betegségtől és az egyéni jellegzetességektől egyaránt függ. A leggyakoribb, felső légúti fertőzéssel összefüggő akut köhögés általában 10-14 napon belül elmúlhat, egy kutatás szerint pedig a legtöbb esetben (nem krónikus köhögés esetén) átlagosan 18 napig köhög valaki.

Wilms-tumor okozhat kóros köhögést?

Önmagában a Wilms-tumor ritkán okoz köhögést, mert elsősorban a vesét érinti, és a tünetei inkább a hasban jelentkeznek. Azonban előrehaladott állapotban, ha a daganat áttétet ad a tüdőbe, akkor megjelenhet kóros köhögés, esetleg nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom is. Tehát a köhögés nem a vesedaganat közvetlen tünete, hanem a tüdőérintettség jele lehet.

Herpangina okozhat kóros köhögést?

A herpangina elsősorban lázzal, torokfájdalommal és a szájpadon megjelenő hólyagokkal járó vírusfertőzés. A betegség vezető tünetei közé tartozik a nyelési nehézség és az általános rossz közérzet. Köhögés ugyan előfordulhat a toroknyálkahártya irritációja miatt, de ez általában enyhe és átmeneti. Kóros, tartós vagy erős köhögés nem jellemző a herpanginára, és ilyenkor inkább más társuló légúti fertőzés lehet a háttérben.

Pestis okozhat kóros köhögést?

Igen, a pestis okozhat kóros köhögést, de fontos tisztázni a formáját. Tüdőpestis esetén a fertőzés a tüdőt támadja meg. Ennél a formánál jellemző tünet az erős, gyakran véres köhögés, láz, légzési nehézség, mellkasi fájdalom. Ez a forma a legfertőzőbb, mivel a kórokozó (Yersinia pestis) cseppfertőzéssel terjed a köhögés során. Bubópestis esetén a nyirokcsomók duzzanata jellemző, köhögés nem tipikus.

Mumpsz okozhat kóros köhögést?

Nem, a mumpsz általában nem okoz kóros köhögést. A mumpsz legjellemzőbb tünete a fültőmirigy (parotis) duzzanata, ami általában fájdalmas és mindkét oldalon előfordulhat. Bár ritkán előfordulhat torok- vagy légúti irritáció, a köhögés nem tipikus tünet, és ha van, rendszerint enyhe.

Ruhatetű csípés okozhat kóros köhögést?

Nem, a ruhatetű (Pediculus humanus corporis) csípése nem okoz kóros köhögést. A tetű bőrparazita, amely vérszívással bőrirritációt, viszketést és apró vörös kiütéseket okoz. Nem fertőzi a légutakat, így köhögést, légzési panaszokat vagy tüdőgyulladást nem vált ki. Ritka esetekben a tetű terjeszthet bizonyos baktériumokat (pl. tífusz), de ezek főként rendszerbetegséget okoznak, nem közvetlen köhögést.

Rubeola okozhat kóros köhögést?

Általában a rubeola (rózsahimlő) nem okoz kóros köhögést. A rubeola vírusfertőzés fő tünetei közé tartozik a kiütés, láz, torokfájás és nyirokcsomó-duzzanat, de a köhögés nem tipikus. Ritka esetekben enyhe felső légúti tünetek előfordulhatnak, például orrfolyás vagy torokirritáció, de ezek általában nem járnak súlyos köhögéssel.

RSV okozhat kóros köhögést?

Igen, az RSV (respiratórikus szinciciális vírus) fertőzés okozhat kóros, elhúzódó vagy súlyos köhögést, különösen csecsemőkben, kisgyermekekben és legyengült immunrendszerű felnőttekben. A vírus a légutak nyálkahártyáját fertőzi meg, gyulladást és fokozott váladékképződést okoz, ami tartós, görcsös jellegű köhögéshez vezethet.

Pfeiffer- féle mirigyláz okozhat kóros köhögést?

A Pfeiffer-féle mirigyláz, más néven mononukleózis, elsősorban a Epstein–Barr-vírus okozta fertőzés, amely főként a nyirokrendszert és a garatot érinti. A betegség során gyakran jelentkezik torokfájás és garatduzzanat, amelyek reflexes vagy irritatív köhögést válthatnak ki. Bár a köhögés nem tartozik a klasszikus tünetei közé, előfordulhat, hogy a toroknyálkahártya gyulladása és a megnagyobbodott nyirokcsomók miatt elmélyül vagy hosszan tartóvá válik. Súlyosabb esetekben a légutak duzzanata vagy másodlagos bakteriális fertőzés is hozzájárulhat a kóros köhögés kialakulásához.

Felhasznált források:

• Medscape
• MedicineNet
• Healthline