Malária: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A malária egy parazita által okozott betegség. Fertőzött szúnyogok csípésével terjed az emberre.

Az emberi maláriát a Plasmodium család 4 faja okozza: P. vivax, P. malariae, P. ovale és P. falciparum. Ezek az élősködők az Anopheles szúnyog csípésével terjednek. A betegség előfordul számos trópusi és szubtrópusi területen, importált esetek azonban bármely országban előfordulhatnak. A legtöbb fertőzést a P. vivax és a P. falciparum okozza.

A malária oka, fertőzési ciklusa

Az Anopheles szúnyog a parazita úgynevezett szexuális alakjait tartalmazó vér szívásával fertőződik meg. A szúnyogban lezajló fejlődési folyamat során a parazita következő fejlődési alakja a szúnyog nyálmirigyébe kerül.

A következő csípés alkalmával kerül át a kórokozó az emberbe. Az emberben a maláriát okozó parazita úgynevezett aszexuális fejlődése zajlik le, mely során a parazita elárasztja a májsejteket és ott tovább fejlődik. Következő lépésként a májból kikerülve a véráramba jutnak, elárasztják a vörösvértesteket és 48-72 óra elteltével azok szétesését okozzák. Az emberben e ciklus számos alkalommal megismétlődhet.

A malária az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett paraziták által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb. 350–500 millióan betegszenek meg, közülük több mint egymillióan meg is halnak.

Forrás: shuttertock.com

---

A malária tünetei

Típusos jellemzője a betegségnek a rohamokban jelentkező lázas állapot. 4-6 órás hidegrázást magas láz, majd pedig jelentős izzadás követ. A rohamokat fáradtság, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, hasgörcsök, izom és ízületi fájdalmak, valamint száraz köhögés kísérheti.

A tünetek a vörösvértestek szétesésének a következményei. A Plasmodium fertőzéstől függően a rohamok másod- vagy harmadnaponta térnek vissza. Gyakori és súlyos szövődményei miatt a P. falciparum okozza a legsúlyosabb fertőzést. Ezek gyakran a beteg halálát okozzák.

A szövődmények a következőek lehetnek:

• Agyödéma (fejfájás, tudatzavar, görcsök, kóma),
• anémia, vagyis vérszegénység a vörösvértestek szétesése következtében,
• tüdő ödéma,
• veseelégtelenség,
• ritmuszavarok.

A malária diagnózisa, kimutatása

Az első lépés a beteg kórtörténetének megismerése: ha a beteg malária által fertőzött területen járt a közelmúltban. A tünetek jellegzetesen rohamokban jelentkeznek, vagyis hidegrázás, láz és verejtékezés váltakozik egymás után. Laboratóriumi diagnózisa a vörösvértestekben kimutatható parazitákon alapul, melyet vérkenetben speciális festéssel lehet igazolni.

A malária lefolyása

A szövődménymentes és kezeletlen rohamok 2-4 héten keresztül is eltarthatnak. A rohamok később visszatérhetnek, amíg a fertőzés spontán el nem múlik. A betegség lefolyása a haladéktalanul elkezdett maláriaellenes gyógyszeres kezelés esetén kedvező. A súlyos szövődményeket okozó P. falciparum kórjóslata a kezelés ellenére is rossz.

A malária kezelése

Kezelése mindig a kórokozó plasmodium-faj pontos ismeretében történik.

A malária megelőzése

A malária megelőzésének alapja a fertőzés kockázatának felmérésén alapul. Fertőzésnek kitett területre való utazás előtt úgynevezett kemoprofilaxisban, azaz malária-ellenes megelőző gyógyszerelésben kell részesíteni az érintett személyt. Fontos tudni azonban, hogy a kezelés nem ad teljes védettséget.

A maláriafertőzések csökkentésében elsődleges szerepe van a megelőzésnek. Ehhez az óvintézkedések – szúnyogháló, védőruházat, rovarirtó szerek – mellett gyógyszerek is rendelkezésre állnak, amelyek szedését a magas maláriafertőzési kockázatú országokba utazás előtt kell elkezdeni. Egészségügyi programok keretében gyógyszereket, rovarirtókkal kezelt szúnyoghálókat osztanak ki a veszélyeztetett népesség körében, hogy megvédjék az embereket a szúnyogcsípéstől.

A malária globális jelentősége

A malária a világ egyik legjelentősebb fertőző betegsége, amely évente több százmillió embert érint. A WHO 2024-es jelentése szerint 2022-ben több mint 240 millió esetet regisztráltak világszerte, és közel 600 000 ember halt bele a fertőzésbe. A halálozások túlnyomó többsége szubszaharai Afrikában történik, ahol a P. falciparum okozta fertőzés dominál, és leginkább az 5 év alatti gyermekek vannak veszélyben. A betegség nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági terhet is jelent: csökkenti a munkaképességet, az iskolai teljesítményt, és komoly akadálya a fejlődő országok gazdasági növekedésének.

A Plasmodium fajok különbségei

A négy fő kórokozó eltérő súlyosságú és lefolyású fertőzést okoz.

• P. vivax: a legszélesebb körben elterjedt, főként Ázsiában és Dél-Amerikában fordul elő. Sajátossága, hogy képes „alvó” formában a májban maradni, így a fertőzés hónapokkal vagy akár évekkel később is kiújulhat.
• P. malariae: általában enyhébb lefolyású, de krónikus fertőzést okozhat, amely évekig fennállhat kezelés nélkül.
• P. ovale: ritkább, főként Nyugat-Afrikában fordul elő, hasonlóan képes lappangó májformát fenntartani, mint a P. vivax.
• P. falciparum: a legveszélyesebb, mert gyorsan szaporodik, és súlyos szövődményeket okoz, amelyek akár néhány napon belül halálhoz vezethetnek.

A maláriás lázrohamok ritmusa is eltérő: például a P. malariae esetén háromnaponta, míg a P. vivax és P. ovale esetén kétnaponta térnek vissza a tünetek.

Diagnosztikai lehetőségek és kihívások

A klasszikus vérkenetes vizsgálat továbbra is a „gold standard”, de időigényes, és tapasztalt szakembert igényel. Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a gyors diagnosztikai tesztek (RDT-k), amelyek percek alatt kimutatják a Plasmodium antigéneket a vérből. Bár ezek kevésbé érzékenyek a ritka fajokra, a terepi körülmények között hatalmas előnyt jelentenek. Modern kutatások a PCR-alapú módszerekre is fókuszálnak, amelyek képesek pontosan megkülönböztetni a Plasmodium fajokat, de ezek még drágák és kevésbé elérhetőek a fejlődő országokban.

Terápia és gyógyszerrezisztencia

A kezelésben alkalmazott gyógyszerek közül a legismertebb a klorokin, amelyet sokáig széles körben használtak, de a P. falciparum rezisztenciája mára számos területen elterjedt. A modern terápia alapja a kombinált artemisinin-terápia (ACT), amely artemisinin-származékokat és más hatóanyagokat (pl. lumefantrin, amodiaquin) kombinál a rezisztencia kialakulásának megelőzésére. A Lancet egyik 2023-as áttekintése kiemeli, hogy a délkelet-ázsiai régióban már az ACT-kkel szembeni rezisztencia is egyre gyakoribb, ami sürgeti új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztését.

Malária elleni védőoltások

Hosszú ideig nem állt rendelkezésre hatékony vakcina, de 2021-ben az első, szélesebb körben alkalmazható oltás, az RTS,S/AS01 (Mosquirix) megkapta a WHO ajánlását. Ez a vakcina részleges védelmet nyújt, főként gyermekeknek ajánlott. 2023-ban pedig megjelent egy újabb ígéretes oltás, a R21/Matrix-M, amely klinikai vizsgálatokban akár 75%-os hatékonyságot is mutatott. Bár egyik oltás sem nyújt teljes védettséget, kombinálva a szúnyogirtással és a kemoprofilaxissal, jelentősen csökkenthetik a malária terjedését.

Megelőzési stratégiák

Az utazóknak a gyógyszeres profilaxis mellett fontos a szúnyogcsípés elleni védekezés: impregnált szúnyoghálók használata, hosszú ruházat viselése, valamint rovarriasztó szerek alkalmazása. A maláriás területeken élők számára a szúnyogirtási programok – például beltéri rovarirtó permetezés (IRS) – alapvető fontosságúak. A WHO szerint az ilyen programoknak köszönhetően az elmúlt két évtizedben több millió életet sikerült megmenteni.

Malária és a klímaváltozás

Egyre több kutatás mutat arra, hogy a globális felmelegedés hatására az Anopheles szúnyog élőhelye kiterjedhet, és olyan területeken is megjelenhet a malária, ahol eddig nem fordult elő. Egy Nature Climate Change-ben közölt 2023-as tanulmány szerint a magasabb hőmérséklet és a változó csapadékmennyiség új kockázati zónákat hozhat létre Dél-Európában és Észak-Amerika egyes részein is. Bár ezekben az országokban az egészségügyi rendszerek erősebbek, az importált esetek mellett a helyi fertőzés kockázata is megnőhet.

Társadalmi és gazdasági hatások

A malária elleni küzdelem több szinten zajlik: egyéni szinten a megelőzés és a kezelés, közösségi szinten pedig a szúnyogpopuláció visszaszorítása és az egészségügyi ellátás fejlesztése a kulcs. A betegség azonban még mindig jelentős akadályt jelent az érintett országok gazdasági fejlődésében. A Világbank becslései szerint az afrikai országok GDP-jének akár 1–2%-át is felemésztheti a malária miatti kieső munkaerő és egészségügyi költség.

Összegezve

A malária tehát összetett betegség, amelynek megértéséhez nemcsak az orvosi szempontokat kell figyelembe venni, hanem a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőket is. Bár a modern diagnosztika, a kombinált gyógyszeres kezelések és az új vakcinák reményt adnak, a betegség felszámolása továbbra is hatalmas kihívás. Az utazók számára a tudatos felkészülés, a gyógyszeres védelem és a szúnyogcsípés elleni óvintézkedések jelentenek biztonságot, a világ közössége számára pedig az összefogás és a kutatások támogatása a jövő záloga.

Felhsznált irodalom:

Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melánia Kiadó

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!