A migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják, pedig a migrén az önállóan előforduló (primer) fejfájások egyik fajtája.
A migrénes fejfájás rendkívül kínzó lehet, gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. A migrénes fejfájás közepes vagy erős fájdalommal jár, amely órákig, súlyos esetben néhány napig tartó munkaképtelenséget is okozhat. Bár a migrénnek még mindig nincs oki terápiája, gyógyszeres kezeléssel hatékonyan csökkenthető a fejfájás intenzitása és gyakorisága.
A fejfájások két nagyobb csoportra oszthatók:
- 1 Az elsődleges fejfájások (ilyen a migrén, a cluster fejfájás, a tenziós fejfájás és a krónikus rohamokban előforduló féloldali fejfájás).
- 2 A fejfájás ezen túl számos idegrendszeri, vagy más szervi betegség kísérő tünete is lehet, ezek a másodlagos fejfájások.
A migrén előfordulása
A migrén gyakorisága a felnőtt lakosság körében körülbelül 10-20%-os, nőknél 3-4x gyakoribb, mint férfiaknál. A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás betegség sokkal ritkább, és szinte csak a nőket érinti.
A migrén okai
A migrén pontos kóroka nem bizonyított, legelfogadottabb az éreredet (ún. vazogén) elmélet – a koponya egy területén vérátáramlás csökkenés lép fel, amely az úgynevezett aurát okozza, majd az ezt követő értágulat felelős a fájdalom fellépéséért. Ha a halántékon lévő ütőeret (a. temporalis) megtapintják, érezhető annak lüktetése, erre nyomást gyakorolva pedig mérséklődik a fájdalom.
A trigeminus elmélet szerint viszont a koponyaűri fájdalomért felelős háromosztatú ideg (nervus trigeminus) aktiválódása okozza a migrénes rohamot. Ezt látszik alátámasztani az ideg szerotonin receptorain ható triptánok hatékonysága a migrénes roham kezelésében.
A családi halmozódás miatt a migrénnek valószínűleg genetikai háttere is van.
A migrént provokáló tényezők közé tartozik az időjárásváltozás, a villódzó fényingerek, a túl sok ill. túl kevés alvás, pszichés megterhelés, valamint a menstruáció és a fogamzásgátló szerek szedése is. A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás oka teljesen ismeretlen.
A migrén tünetei
A migrénes rohamnak négy fázisa lehet:
- 1 bevezető fázis,
- 2 aura jelenség,
- 3 fejfájás,
- 4 utótünetek.
A bevezető fázis a roham előtt 24 órával jelentkezik: indokolatlan jókedv, irritábilitás, bizonyos ételek-italok megkívánása, ásítozás.
Ezt követheti a rohamok 15-30%-ában az aura jelensége, amely a fejfájás előtt lép fel és 5-60 percig tarthat. Színes, villódzó fényekről, fogazott szélű fényes csíkról, látótérkiesésről, felső végtagon illetve az arcon érzett zsibbadásról, átmenetileg elnehezedő végtagokról, vagy akár átmeneti bénulásról és beszédzavarról számolnak be a betegek.
A migrénes roham lefolyása
Maga a migrénes fejfájás többnyire egyoldali, diffúz, általában a homlok- és halántéktájékról indul, majd ráterjed a fej adott oldalára (esetenként az egész fejre, akár a tarkóra is). A roham és a fájdalom heves, lüktető, görcsös jellegű. Fény, zaj, mozgás fokozza az erősségét. 1-2 óra alatt eléri maximális intenzitását, teljes időtartama 6-24 óra lehet. Az esetek nagy részében látászavar, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés is fellép, majd a roham elmúltával gyakori vizelés jellemző.
A fejfájásroham megszűnése után még egy napig előfordulnak utótünetek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézségek.
A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás megjelenésében inkább a cluster fejfájásra hasonlít: naponta többszöri (10-20x), rövid ideig tartó (1-2 perc), súlyos, szemkörül megjelenő fejfájás jellemző. Társuló tünetek: orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, kötőhártya gyulladás, csüngő szemhéj.
A migrén diagnózisa
A diagnózis a jellemző tünetek alapján állítható fel, egyéb kórképek kizárásához lehet szükség képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) végzésére.
A migrén terápiája
A migrén roham alatti gyógyszerelése enyhébb esetekben fájdalomcsillapítókkal, nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, hányáscsillapító szerekkel történik. Súlyosabb esetben ergotamin tartarát készítmények, aminofenazon kombinált készítmények, illetve a már említett triptánok adandóak (ez utóbbiak viszont érszűkítő hatásuk miatt nem adhatóak magas vérnyomásos és koszorúér-betegségben szenvedőknek). (lásd még Egészségkalauz – Gyógyszerkereső)
A migrén megelőzése
Megelőző kezelés akkor szükséges, ha a migrénes rohamok száma meghaladja a havi négyet. Ilyenkor béta-receptor-gátlók, kálcium-csatorna-antagonisták, triciklikus antidepresszánsok, görcsgátló szerek adhatók, valamint fontos az ismert rohamprovokáló tényezők, helyzetek kerülése.
Hisztamin intolerancia okozhat-e fejfájást?
Igen, a hisztamin intolerancia okozhat fejfájást, sőt akár migrénes rohamokat is kiválthat. A hisztamin tágítja az agyi ereket és gyulladásos folyamatokat indíthat el, ami fejfájáshoz, lüktető vagy nyomó jellegű fájdalomhoz vezethet. Gyakran előfordul, hogy a fejfájás hisztaminban gazdag ételek vagy italok fogyasztása után jelentkezik, illetve más tünetekkel – például orrdugulással, kipirulással, szédüléssel – együtt lép fel. Ha a fejfájás visszatérően társul étkezésekhez, érdemes lehet a hisztamin intolerancia kivizsgálása.
Migrénre használ-e az akupunktúra?
Igen, az akupunktúra bizonyos esetekben hatékony lehet a migrén gyakoriságának és intenzitásának csökkentésére. Számos tanulmány szerint az akupunktúra segíthet enyhíteni a krónikus fejfájásokat, köztük a migrént is, különösen, ha rendszeresen alkalmazzák. A kezelés során finom tűket helyeznek el meghatározott pontokon, amelyek befolyásolják az idegrendszert és a fájdalomérzetet. Bár nem mindenkinél válik be, sok beteg alternatív vagy kiegészítő terápiaként hasznosnak találja.
Migrénre használ-e a fizikoterápia?
A fizikoterápia hasznos kiegészítője lehet a migrén kezelésének, különösen akkor, ha a fejfájás hátterében izomfeszülés vagy nyaki gerincprobléma áll. A gyógytorna és a masszázsterápia segíthet a nyaki izmok lazításában, ezáltal csökkentve a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását. Emellett az elektroterápia, például a TENS-kezelés, enyhítheti a fájdalmat az idegek stimulálásával. A lézer- és hőterápiák elősegíthetik a vérkeringést és az izomrelaxációt, ami szintén kedvező hatású lehet. A fizikoterápiát mindig egyénre szabottan, orvosi javaslat alapján célszerű alkalmazni.
Meniére-betegség esetén használ-e a fizikoterápia?
Igen, a fizikoterápia hasznos lehet Meniére-betegség esetén, elsősorban a szédülés és az egyensúlyzavar kezelésében. A vestibuláris rehabilitációs terápia célja a belső fül egyensúlyozó rendszerének kompenzációja, amely segít az agynak alkalmazkodni a károsodott jelzésekhez. A gyakorlatok javítják a egyensúlyérzékelést, csökkentik a szédülés gyakoriságát és intenzitását, valamint növelik a beteg stabilitását a mindennapi tevékenységek során. A fizikoterápia kiegészítheti a gyógyszeres kezelést, különösen azoknál, akiknél a szédülés gyakori vagy tartós.
Az ingadozó vérnyomás okozhat migrént?
Igen, az ingadozó vérnyomás hozzájárulhat a migrén kialakulásához. A hirtelen vérnyomás-emelkedés vagy csökkenés az agyi erek feszülését okozhatja, ami fejfájást válthat ki. Különösen a magas vérnyomás hirtelen hullámzásai növelhetik a migrénes roham kockázatát.
Az agyrázkódás okozhat migrént?
Igen, az agyrázkódás okozhat migrénszerű fejfájást. A fejsérülés után gyakran alakul ki erős, lüktető fejfájás, amely fény- és hangérzékenységgel, hányingerrel is járhat, hasonlóan a migrénhez. Az agyrázkódás kiválthat újonnan jelentkező migrént, illetve ronthatja a már meglévő migrénes hajlamot. Ez az úgynevezett poszttraumás fejfájás egyik formája lehet.
A cöliákia okozhat migrént?
Igen, a cöliákia és a migrén között bizonyítottan szoros összefüggés van, mivel a gluténérzékenység nemcsak az emésztőrendszert, hanem az idegrendszert is jelentősen érintheti. Az orvosok megfigyelték, hogy a kezeletlen cöliákiás betegeknél a szervezetben zajló szisztémás gyulladás és az immunrendszer által termelt ellenanyagok közvetlenül irritálhatják az idegeket és az agyi ereket. A bélbolyhok pusztulása miatt kialakuló tápanyaghiány, különösen a magnézium, a vas és a B-vitaminok alacsony szintje, szintén fokozza a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását.
Az idegrendszeri betegségek okozhatnak migrént?
Az idegrendszeri betegségek és a migrén között összetett kapcsolat van, hiszen a migrén önmagában is egy krónikus neurológiai betegség, amely az agyi erek és idegpályák rendellenes válaszreakciója miatt alakul ki. A rohamok során a háromosztatú ideg (nervus trigeminus) aktiválódik, ami olyan gyulladásos anyagok felszabadulását idézi elő, amelyek felerősítik a fájdalomérzetet az agyban. Más idegrendszeri kórképek, például az epilepszia vagy a depresszió, gyakran társulnak a migrénnel, mivel ezek a betegségek közös genetikai háttérrel vagy hasonló agyi ingerületátviteli zavarokkal rendelkezhetnek.
A szaglászavar összefügghet a migrénnel?
Igen, a szaglászavar és a migrén között kifejezetten szoros kapcsolat van, amit a klinikai gyakorlatban két fő módon figyelhetünk meg. A migrénes roham előtt vagy alatt sok beteg tapasztal ozmofóbiát, ami az illatokkal szembeni extrém érzékenységet vagy tőlük való viszolygást jelenti.
A migrén társulhat állandó fáradtsághoz?
Igen, a migrén társulhat állandó fáradtsággal. A rohamok előtt, alatt és után is jelentkezhet kimerültség, amit a szervezet idegrendszeri túlterhelése és az alvásminőség romlása is fokozhat. Sokaknál a roham utáni úgynevezett posztdromális szakaszban kifejezett gyengeség és levertség alakul ki.
A migrén okozhat öklendezést?
Igen, a migrén kifejezetten gyakran okoz öklendezést, mivel a roham nem csupán fejfájással, hanem összetett idegrendszeri és emésztőrendszeri tünetegyüttessel jár. A migrénes roham során az agytörzsben található hányásközpont és a bolygóideg ingerülete fokozódik, ami súlyos hányingert és öklendezési reflexet vált ki. Ezzel párhuzamosan a roham alatt az emésztés lelassul vagy átmenetileg leáll, ami fokozza a gyomorban lévő telítettségérzetet és a kellemetlen inger jelenlétét. Ez az öklendezés akkor is felléphet, amikor a gyomor már teljesen üres, így érdemi tartalom nélkül jelentkeznek a kínzó összehúzódások.
A migrén összefügghet a terhességi hányingerrel?
A migrén és a terhességi hányinger nem közvetlenül egymásból fakadnak, de a várandósság alatti hormonális ingadozások mindkét állapot kialakulását erőteljesen befolyásolják. Az ösztrogénszint hirtelen változása sok nőnél migrénes rohamokat vált ki, miközben ugyanezek a hormonális folyamatok a terhességi hányinger hátterében is megtalálhatók. Emellett maga a migrénes roham is önállóan okozhat kifejezett hányingert és hányást, ami tovább nehezítheti a tünetek elkülönítését.
A migrén okozhat látásvesztést?
Igen, a migrén jelentős mértékben összefügghet a látásvesztéssel, amely a rohamok során átmenetileg vagy ritkább esetekben tartósan is megmutatkozhat. A leggyakoribb forma az aurával járó migrén, amelynél a fej fájdalmát megelőzően cikázó fények, vakfoltok vagy látótérkiesések alakulnak ki mindkét szemet érintően. Létezik úgynevezett retinális migrén is, amely kifejezetten az egyik szemet érintő, átmeneti látásromlást vagy teljes, de visszafordítható látásvesztést okoz a szem ereinek görcse miatt.
Forrás:
Márkus Attila: Neurológia
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
