Ezeket látta már?

Nyelőcsőrák: tünetek, vizsgálatok és kezelési lehetőségek

Betegségek
2010. július 15. 12:01
Módosítva: 7 napja
torokfájás, rekedt, munka, iroda

A nyelőcső rosszindulatú daganata általában 50-70 éves kor között alakul ki. A nyelőcsőrák leggyakoribb típusai a laphámrák és a rosszindulatú mirigydaganat (adenokarcinóma), melyek a nyelőcső nyálkahártya-borításának sejtjeiben alakulnak ki.

A nyelőcsőrák előfordulása

nyelocsorak-d00000A9Cdabb5363fa32

Forrás: Rákgyógyítás


A laphámrák és az adenokarcinóma egyaránt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A laphámrák a feketék, míg az adenokarcinóma a fehérek között fordul elő többször. Leggyakrabban a nyelőcső alsó harmada érintett.

A nyelőcsőrák rizikótényezői

A laphámrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás és az alkoholfogyasztás, míg adenokarcinómára a gyomor savas visszaáramlása hajlamosít.

A nyelőcsőrák tünetei

A betegek általában betegségük előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumában jelentkeznek. Tipikusan a szilárd ételek lenyelése okozza a panaszokat, melyek a hetek elmúltával súlyosbodnak. A súlyvesztés gyakori, még akkor is, ha a beteg továbbra is rendesen táplálkozik. A daganat növekedése folyamán sokszor támadja meg a környező idegeket, szöveteket és szerveket is. Nyomhatja a hangszalagokat ellátó idegeket, ami rekedtséget okoz. A rák általában a tüdőre is átterjed, amikor légzési nehézséget; valamint a májra, amikor haspuffadást okoz. A csontok érintettségét fájdalom kísérheti.

A nyelőcsőrák kivizsgálása

Nyelési panaszok tisztázására báriummal végzett nyelési próbát végeznek a beteggel, mely kimutatja a szűkület helyét röntgenvizsgálat során. Endoszkópos vizsgálattal (aminek során hajlékony vizsgáló eszközt juttatnak a nyelőcsőbe a szájon keresztül) szöveti mintavétel végezhető el, mellyel a diagnózist nagy magabiztossággal fel lehet állítani. CT illetve MR képalkotó vizsgálatok a környező légyrészek, nyirokcsomók érintettségéről adnak információt.

A nyelőcsőrák kezelése

Mivel a nyelőcsőrákot általában csak azután veszik észre, hogy szétszóródott a szervezetben, a halálozás igen magas. A betegek kevesebb, mint 5%-a él 5 évnél tovább. Tekintettel arra, hogy a nyelőcsőrák szinte mindig halálos, az orvos legfontosabb célja a tünetek kezelése; főleg a nyelési nehézség enyhítése.

Amennyiben a betegség már olyan stádiumában van, hogy nem lehet megoperálni, besugárzással a tumor mérete csökkenthető, ezáltal javulhatnak a nyelési képességek. A szűkületet mechanikus tágítása is segíthet a beteg panaszainak enyhítésében. A daganat műtéti eltávolításával érhető el a legtartósabb javulás, a teljes gyógyulás azonban ritka, mert a műtét idejére általában már áttéteket képzett. Kemoterápiával vagy kemoterápiával kombinált sugárkezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg élete néhány hónappal meghosszabbítható. Néha a műtét előtt végzett kemoterápiával és sugárkezeléssel növelhető a műtét utáni gyógyulás esélye.

Mit tehetünk a megelőzésért és mire figyeljen, ha veszélyeztetett?

A nyelőcsőrák megelőzése sajnos nem minden esetben lehetséges, ám az ismert rizikótényezők elkerülésével jelentősen csökkenthető a kockázat. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése nemcsak a nyelőcsőrák, de számos más daganattípus ellen is védelmet nyújt. A gyomorsav visszaáramlásának — az úgynevezett gastrooesophagealis reflux betegségnek (GERD) — megfelelő kezelése is fontos, hiszen a refluxbetegség hosszú távon Barrett-nyelőcsőhöz vezethet. Ez az elváltozás az adenokarcinóma előszobájának tekinthető, így rendszeres gasztroenterológiai kontroll javasolt azoknak, akiknél krónikus gyomorégés, visszatérő savas felböfögés jelentkezik.

A túlsúly, különösen a hasi típusú elhízás szintén fokozza a reflux és így a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Az egészséges testsúly elérése és megtartása, a rostban gazdag, zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonát tartalmazó étrend nemcsak az emésztőrendszer egészségét védi, de általános daganatmegelőző hatással is bír.

Fontos a figyelmeztető jelek időben történő felismerése. Ha visszatérő nyelési nehézséget, megmagyarázhatatlan fogyást, tartós rekedtséget vagy gyomortáji diszkomfortot tapasztal, ne halogassa az orvosi kivizsgálást! A korai stádiumban felismert nyelőcsőrák kezelési lehetőségei lényegesen jobbak, a túlélés esélye pedig sokkal magasabb.

Lelki támogatás és életminőség

A nyelőcsőrákkal élő betegek és hozzátartozóik számára különösen fontos a pszichés támogatás. A nyelési nehézség, a fájdalom és az étkezési korlátok jelentős lelki megterhelést jelentenek, és a diagnózis sokaknál szorongást vagy depressziót válthat ki. A palliatív (tünetenyhítő) ellátás célja nemcsak a fizikai panaszok csökkentése, hanem a beteg méltóságának, életminőségének megtartása is. Az onkológiai kezelések mellett pszichológus, dietetikus és hospice szolgálat bevonása is segíthet abban, hogy a beteg támogatva érezze magát — akár hosszabb ideig tartó túlélés, akár életvégi ellátás során.

A legújabb kutatások és terápiák

Bár a nyelőcsőrák prognózisa ma még kedvezőtlen, az onkológiai kutatások gyors ütemben fejlődnek. A célzott terápiák, például a HER2-pozitív adenokarcinómák esetében alkalmazott trastuzumab, vagy az immunterápiás szerek (pl. nivolumab) új lehetőségeket kínálnak egyes betegcsoportok számára, különösen előrehaladott stádiumban. A molekuláris diagnosztika fejlődésével a jövőben még pontosabban személyre szabhatóvá válhat a kezelés, és egyre nagyobb hangsúlyt kap az early detection, azaz a korai felismerés irányába történő elmozdulás.

Gyakori kérdések a nyelőcsőrákról

Milyen korai tünetek utalhatnak nyelőcsőrákra?

Sajnos a nyelőcsőrák sokáig nem okoz panaszt, így gyakran csak előrehaladott stádiumban derül ki. Az első figyelmeztető jel gyakran az, hogy a beteg nehezen nyel szilárd ételeket, mintha elakadna a falat. Ez a tünet hetek alatt súlyosbodik, majd a pépes és folyékony ételekre is kiterjedhet. Kísérőjelenség lehet a mellkasi vagy hátba sugárzó fájdalom, a rekedtség, krónikus köhögés, hányás vagy vérköpés. Fontos, hogy a tartós gyomorégést és a refluxbetegséget is vegyük komolyan, mert ezek hosszú távon rákelőző állapotokat idézhetnek elő.

Hogyan lehet megkülönböztetni a refluxot a nyelőcsőráktól?

A reflux (GERD) önmagában gyakori, és sokszor ártalmatlan panasz. Azonban ha hosszú időn keresztül fennáll, nem reagál a gyógyszeres kezelésre, vagy éjszakai fulladásos rohamokkal, vérzéses tünetekkel társul, akkor érdemes gasztroenterológushoz fordulni. A nyelőcsőrák nem minden esetben alakul ki refluxos betegeknél, de a refluxhoz társuló Barrett-nyelőcső már komoly kockázatot jelent. Ezért bizonyos esetekben javasolt az endoszkópos ellenőrzés.

Mik az esélyek a gyógyulásra nyelőcsőrák esetén?

A teljes gyógyulás sajnos ritka, mert a nyelőcsőrákot legtöbbször már áttétes állapotban diagnosztizálják. Azonban korai stádiumban felfedezett eseteknél — például véletlenül felfedezett, még nem terjedt daganatnál — a műtét és az azt követő kezelések tartós túlélést eredményezhetnek. A legjobb eredményeket a műtét előtt alkalmazott kemoradioterápia, majd sebészi eltávolítás adja. Előrehaladott stádiumban a kezelés célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása.

Hogyan lehet megelőzni a nyelőcsőrákot?

A legfontosabb megelőzési lépések közé tartozik a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás csökkentése, a túlsúly rendezése és a krónikus reflux megfelelő kezelése. Érdemes rostban gazdag, zöldség- és gyümölcsalapú étrendet követni, valamint kerülni a túl forró ételeket és italokat, amelyek irritálhatják a nyálkahártyát. A Barrett-nyelőcső diagnózisa esetén rendszeres endoszkópos ellenőrzés szükséges, mert ez az állapot a nyelőcsőrák előszobája lehet.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetik a gyógyulást vagy a tünetek enyhítését?

A táplálkozás kiemelt szerepet kap a nyelőcsőrákban szenvedők életében. A betegek gyakran csak pépes, folyékony vagy kis adagokban elfogyasztott ételeket tudnak megenni. Fontos a megfelelő kalóriabevitel biztosítása, dietetikus bevonásával. Emellett a pszichológiai támogatás is kulcsfontosságú, mert a betegség jelentős lelki terhet ró az érintettekre. Az aktív együttműködés az orvosi csapattal, a rendszeres kontrollok és a tünetek változásának jelzése mind hozzájárulhat a kezelés sikerességéhez.

Felhasznált irodalom:

  • Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melania Kft.
  • Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban
  • medlineplus.com

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# Daganatos betegségek # nyelőcsőbetegségek # nyelőcsőrák # tünet # hangszalag

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés