Kutatók szerint ez a négy állapot a demencia előszele

Ha ezek a problémák jelentkeznek, érdemes komolyan venni: kapcsolatban állhatnak a demenciával.

Egy új, nagyszabású amerikai kutatás forradalmasíthatja a demencia felismerését és kezelését: a szakértők négy különböző kockázati útvonalat azonosítottak, amelyek mentén a betegség kialakulhat. Ez a felismerés lehetővé teheti a személyre szabottabb kezelést, és akár már a tünetek megjelenése előtt megelőző beavatkozásokat - írja a Daily Mail.

Négy különböző kockázati útvonal

A vizsgálatban több mint 24 000 beteg egészségügyi adatait elemezték, és négy jellegzetes mintát tártak fel, amelyek a demencia kialakulásához vezethetnek:

• pszichés betegségek
• neurológiai rendellenességek
• enyhe kognitív zavarok
• szív- és érrendszeri problémák

A kutatók szerint ezek az útvonalak demográfiai csoportokhoz is köthetők, ami segíthet az orvosoknak abban, hogy gyorsabban felismerjék a demencia kockázatát pácienseiknél.

A betegséget megelőző mintázatok felismerése

Az The Lancet című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy az esetek több mint egynegyedénél jól nyomon követhető egészségügyi mintázatok vezettek a betegség kialakulásához. Például azok, akiknél magas vérnyomást követően depressziós tünetek jelentkeztek, nagyobb eséllyel szenvedtek később Alzheimer-kórban.

Ez a felismerés alátámasztja azt az orvosi irányelvet, hogy a kezelési terveket az egyéni egészségi háttér alapján érdemes kialakítani. Dr. Timothy Chang, a UCLA Health neurológusa, így fogalmazott:

- Ha nem elszigetelt diagnózisokra, hanem a panaszok sorrendjére összpontosítunk, azzal pontosabbá tehetjük az Alzheimer-kór felismerését.

Korai beavatkozás, célzott kezelés

A kutatók szerint még a nem közvetlenül az agyat érintő problémák – például elhízás vagy magas vérnyomás – célzott kezelése is csökkentheti a demencia kockázatát. Erre példa lehet a GLP-1 típusú gyógyszerek alkalmazása, amelyek segítenek a testsúly csökkentésében, ezáltal javítva a vérnyomást és a koleszterinszintet.

Figyelmeztető jelek: többről van szó, mint egyszerű feledékenység

A demencia korai szakaszában jelentkező klasszikus tünetek közé tartozik:

• emlékezetzavar
• nehézségek a koncentrálásban
• beszéd- és nyelvi problémák
• hangulati ingadozások

Korábbi kutatások azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a betegség kezdete gyakran érzékszervi változásokkal is járhat – például a látás, hallás, tapintás vagy az egyensúlyérzék megváltozásával. A szakértők szerint ezek a jelek segíthetnék a korai felismerést, és érdemes lenne őket beépíteni a diagnosztikai eszköztárba is.

Így őrizheti meg az agya fiatalságát

Egy másik friss kutatás szerint az aktív életmód és a megfelelő étrend képes megőrizni az agy „fiatalságát”, ami védelmet nyújt a szellemi hanyatlással szemben. A kutatók azt javasolják:

• mozogjon rendszeresen, intenzíven
• fogyasszon sok szárnyas húst és omega-3-ban gazdag halat
• fejlessze a szellemi képességeit például tanulással vagy rejtvényfejtéssel

Ezzel szemben a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a feldolgozott ételek rendszeres fogyasztása, valamint a hátrányos társadalmi helyzet hozzájárulhat az agy gyorsabb öregedéséhez.

Nem kell azonban feltétlenül beiratkoznunk egyetemre: már egy reggeli keresztrejtvény is sokat segíthet az agyi frissesség megőrzésében.

Milyen mozgás a leghatékonyabb?

Korábbi eredmények szerint a közepes vagy intenzív fizikai aktivitás akár 41 százalékkal is csökkentheti a demencia kockázatát. Ide tartozik például:

• tempós séta
• kocogás
• kerékpározás

Vannak azonban kutatók, akik szerint a nagyobb intenzitású edzések – mint a HIIT (High-Intensity Interval Training) – hatékonyabbak lehetnek, mivel több vért pumpálnak az agyba. A HIIT során rövid, erőteljes mozgásszakaszokat váltanak pihenőidőkkel, ilyenek például:

• burpee-gyakorlatok
• hegymászó gyakorlatok
• guggolásos ugrások
• kettlebell gyakorlatok
• futópad sprint

Fontos azonban kerülni a túl intenzív mozgást lefekvés előtt, mivel rontja az alvás minőségét – ez pedig szintén növeli a demencia kockázatát.

Mikor érdemes belekezdeni?

Szakértők szerint a 45 és 65 év közötti életkor a legideálisabb időszak arra, hogy az életmódváltással megelőzzük az agyi hanyatlást. Ugyanakkor óvatosságra is intenek: a túlzásba vitt edzésnek is megvan a maga kockázata.

Figyelmébe ajánljuk

Lehet, hogy a pozitív gondolkodás segíthet megelőzni a demenciát? Egy új kutatás szerint igen!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!