Önmagában nem betegség, de ha nem veszi komolyan, súlyos következménnyel jár! Így ismerheti fel időben a zsíranyagcsere-zavart

Diszlipidémia: ez az állapot a szív-érbetegségek egyik leggyakoribb, mégis legcsendesebb előjelzője.

A diszlipidémia (vagyis a zsíranyagcsere-zavar) az egyik legfontosabb, mégis gyakran észrevétlen maradó kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek hátterében. Lehet, hogy a kóros állapot közepette is teljesen jól érzi magát a mindennapokban, de ha a vérképében bizonyos értékek már megemelkedtek, az komoly figyelmeztetés, és semmi jó nem származik belőle, ha figyelmenkívül hagyja. A diszlipidémia – vagyis a zsíranyagcsere-zavar – nem fáj, nem okoz látványos tüneteket, mégis lassan és alattomosan építi fel a szív- és érrendszeri betegségek talaját. A jó hír, hogy időben felismerve és megfelelő életmóddal a legtöbb esetben még visszafordítható.

Mi az a diszlipidémia?

A diszlipidémia azt jelenti, hogy a vérzsírok – vagyis a koleszterin és a triglicerid – aránya felborul. A leggyakoribb formája, amikor az úgynevezett „rossz” LDL-koleszterin szintje túl magas, a „jó” HDL-koleszterin viszont túl alacsony. A vérben keringő zsírok és fehérjék (lipoproteinek) a sejtek energiaellátásában és membránképzésében játszanak szerepet, de ha ezek egyensúlya felborul, az érfalakban lerakódások (plakkok) keletkezhetnek, ami érelmeszesedéshez vezet.

A Healthline szerint a diszlipidémia lehet

1. 1 primer (örökletes, genetikai eredetű) vagy
2. 2 szekunder (életmódbeli tényezők, például helytelen táplálkozás, mozgáshiány, dohányzás vagy cukorbetegség hatására alakul ki).

Miért veszélyes? A csendes kockázat

A magas koleszterin és triglicerid-szint önmagában nem okoz panaszt, de évek alatt lassan beszűkítheti az ereket. Ez a folyamat az ateroszklerózis, vagyis az érfalak megkeményedése és elmeszesedése. Ennek következménye lehet:

• szívinfarktus,
• stroke,
• perifériás érbetegség,
• vagy akár a veseerek károsodása.

A kockázatot tovább növeli, ha a diszlipidémia magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy elhízással társul – ezt a kombinációt nevezzük metabolikus szindrómának.

Mi okozza a zsíranyagcsere-zavart?

A genetikai hajlam mellett számos életmódbeli tényező szerepet játszhat a koleszterin egyensúlyának felborulásában.

A European Heart Journal tanulmánya szerint a legfontosabb okok:

• Túlzott telített zsírfogyasztás (vörös húsok, zsíros tejtermékek, feldolgozott ételek).
• Finomított szénhidrátok és cukor túlzott bevitele, ami emeli a trigliceridszintet.
• Mozgásszegény életmód, amely csökkenti a HDL („jó”) koleszterint.
• Dohányzás, amely az érfalak belső rétegét károsítja.
• Alkoholfogyasztás, amely főként a trigliceridszintet emeli.
• Túlsúly és inzulinrezisztencia, amelyek rontják a zsírok feldolgozását a májban.

Bizonyos betegségek – például a pajzsmirigy alulműködése, krónikus vesebetegség vagy májbetegségek – szintén diszlipidémiához vezethetnek.

Mit mutatnak a laborértékek? (LDL, HDL, triglicerid)

A zsíranyagcsere állapotát a rutin vérvétel során is láthatjuk. Az orvos leggyakrabban az alábbi értékeket vizsgálja:

• Összkoleszterin: ideális esetben 5,0 mmol/l alatt.
• LDL („rossz”) koleszterin: optimális < 3,0 mmol/l, szívbetegeknél még alacsonyabb (< 1,8 mmol/l) célérték javasolt.
• HDL („jó”) koleszterin: férfiaknál > 1,0 mmol/l, nőknél > 1,2 mmol/l az ideális.
• Triglicerid: < 1,7 mmol/l a normál tartomány.

A National Cholesterol Education Program irányelvei szerint a kockázatot mindig az összképpel együtt kell értékelni: egy mérsékelten emelkedett LDL például másként számít egy fiatal, egészséges embernél, mint egy idősebb, dohányzó férfinál, aki cukorbetegséggel is küzd.

Életmódbeli megoldások – mit tehet ma?

A diszlipidémia kezelésének alapja nem a gyógyszer, hanem a tudatos életmódváltás. A kutatások szerint már 5–10% testsúlycsökkenés is látványosan javítja a vérzsírértékeket.

1.Táplálkozás:

• Csökkentse a telített zsírok bevitelét (zsíros húsok, sajtok, vaj).
• Részesítse előnyben a telítetlen zsírsavakat, például az olívaolajat, dióféléket, avokádót.
• Fogyasszon omega-3 zsírsavakban gazdag halakat (pl. lazac, makréla, hering) hetente legalább kétszer.
• Egyen rostban gazdag ételeket, mint a zab, hüvelyesek, zöldségek – ezek csökkentik a koleszterin felszívódását.
• Kerülje a transzzsírokat, amelyek mesterségesen hidrogénezett olajokból származnak.

2. Mozgás

A rendszeres, heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás (pl. tempós séta, úszás, kerékpár) bizonyítottan növeli a HDL-koleszterin szintjét és javítja az érfalak rugalmasságát.

3. Dohányzás és alkohol

A dohányzás abbahagyása már néhány hét alatt javítja a HDL-szintet. Az alkoholfogyasztásnál a mértékletesség a kulcs – napi 1 pohár vörösbor még jótékony hatású lehet, de efölött már emelkedik a trigliceridszint.

Visszafordítható-e az érelmeszesedés?

A válasz röviden: részben igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) során a vérben keringő zsírok – főként az LDL-koleszterin – apró sérüléseken keresztül beépülnek az érfalak belső rétegébe. Itt gyulladásos folyamat indul el: a szervezet makrofágokat küld a helyszínre, amelyek „megeszik” a zsírt, de közben maga az érfal is megvastagszik, merevvé válik.

Ezek a plakkok idővel mészlerakódásokat is tartalmazhatnak, innen ered az „elmeszesedés” kifejezés.

A folyamat nem hirtelen, hanem évtizedeken át, lassan, észrevétlenül zajlik.

A kutatások szerint az érelmeszesedés korai és középső szakaszában – amikor a plakkok még nem kemények, nem teljesen meszesedtek el – lehetséges a javulás, ha a vérzsírszintek normalizálódnak és a gyulladás csökken.

Egy klasszikus, Harvard University által is hivatkozott tanulmány kimutatta, hogy a sztatinok (koleszterincsökkentő gyógyszerek) nemcsak lassítják, de időnként részben vissza is fordíthatják az érfali plakkok növekedését.

Hasonló eredményre jutott a JAMA által közölt REVERSAL vizsgálat is: a nagy dózisú atorvasztatin-kezelés mellett az érfali plakkok térfogata átlagosan 6–8%-kal csökkent 18 hónap alatt.

A folyamatot tovább segítheti:

• Dohányzás abbahagyása: már néhány hónap után javul az érfalak rugalmassága.
• Rendszeres mozgás: serkenti az érfalak nitrogén-oxid termelését, ami tágítja az ereket.
• Mediterrán étrend: több kutatás, köztük a PREDIMED-tanulmány is igazolta, hogy az olívaolajban és halban gazdag étrend csökkenti az érelmeszesedés progresszióját.

Amit nem lehet visszafordítani

Ha a plakk már meszesedett, kemény és jelentősen beszűkítette az eret, a folyamat nem „olvasztható” vissza. Ilyenkor a cél a további romlás megállítása és a keringés javítása.

Az érelmeszesedés előrehaladott formáiban a kezelés célja inkább:

• a gyulladás csökkentése,
• a vérzsírok optimális szinten tartása,
• és az új plakkok kialakulásának megelőzése.

A már meszes, szűkült ereknél szükség lehet érsebészeti vagy katéteres beavatkozásra (pl. stent beültetés, bypass műtét).

Mit tehet ma, hogy javítson az erei állapotán?

• Rendszeresen ellenőrizze a koleszterinszintjét, és tartsa az LDL-t 2,5 mmol/l alatt (vagy szívbetegeknél 1,8 mmol/l alatt).
• Táplálkozzon rostban és telítetlen zsírokban gazdagon (olívaolaj, diófélék, zöldségek, halak).
• Mozogjon legalább napi 30 percet – séta, kerékpár, úszás is tökéletes.
• Kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
• Szedje pontosan az orvosa által felírt gyógyszereket – különösen a sztatinokat, ha javasolták.
• Ne hagyja ki egyik pontot sem, nincs kivétel - mindegyiket tartsa be.

Önellenőrző táblázat diszlipidémia esetén

Hogyan használja?

• Nyomtassa ki a táblázatot, és tegye a hűtőre vagy egy jegyzetfüzetbe.
• Jelölje be hetente, melyik sort tudta teljesíteni.
• Kérje meg háziorvosát vagy dietetikusát, hogy segítsen személyre szabni az értékeket.

Mikor szükséges mindenképp a gyógyszer?

Ha az életmódbeli változtatások hat hónap alatt sem hoznak megfelelő eredményt, az orvos gyógyszeres kezelést javasolhat.

A leggyakrabban alkalmazott szerek a sztatinok, amelyek gátolják a májban a koleszterinszintézist. Emellett használatosak fibrátok (triglicerid-csökkentők), ezetimib (a koleszterinfelszívódás gátlója) és újabban PCSK9-gátlók, amelyek injekció formájában csökkentik az LDL-szintet.

A European Society of Cardiology ajánlásai hangsúlyozzák, hogy a gyógyszeres terápia mindig életmóddal kombináltan adja a legjobb eredményt.

Összegzés – a megelőzés ereje

A diszlipidémia alattomos, mert évekig semmilyen tünetet nem okoz, viszont a szívroham és a stroke egyik leggyakoribb előzménye. A megelőzés kulcsa a rendszeres vérvizsgálat, az egészséges étrend, a mozgás és a tudatosság.

Egyetlen apró döntés – például a vaj helyett olívaolaj használata, a napi séta beiktatása vagy a cigaretta elhagyása – hosszú távon életet menthet.

Figyelmébe ajánljuk

Örökletesen magas koleszterinszint: ez az elváltozás jelzi a szem szaruhártyáján

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!