Szöveti nekrózis tünetei, vizsgálata és kezelése

2014. február 07. 10:15

Módosítva: 8 nap

Minden, amit a szöveti nekrózisról, húsevő baktérium okozta fertőzésről tudni érdemes.

Az úgynevezett nekrotizáló szöveti fertőzés ritka és igen súlyos baktérium-okozta fertőzést jelent. Károsítja a bőrt, az izomszövetet, és a mélyebben fekvő szöveti részeket egyaránt. A nekrotizálás szó maga arra utal hogy valami – itt adott esetben a test szövetei – elhalnak a folyamat végén.

A nekrotizáló szöveti fertőzés ritka, de rendkívül veszélyes állapot. Gyors lefolyása, súlyos szövődményei és magas halálozási aránya miatt kiemelten fontos a korai felismerés és az azonnali, agresszív kezelés. Bár a betegség ijesztő, a modern orvosi ellátás – időben alkalmazva – életet menthet.

Mi okozhat ilyen fertőzést?

Számos baktérium okozhat ilyen mélybe hatoló szövetelhalást. Talán az egyik legismertebb ezek között a "húsevők" között a Streptococcus pyogenes. Az elhalást okozó fertőzés úgy jöhet létre, hogy a baktérium egy kisebb sérülésen, vagy (orvosi) bemetszést követően bekerül a szervezetbe. (Ez egyben azt is jelenti, hogy sajnálatos módon kórházi fertőzés is lehet.) A baktérium gyors szaporodásnak indul, toxinokat, méreganyagokat bocsát ki, amelyek:

közvetlen szövetelhalást okoznak,
gátolják a szöveti keringést,
bomlástermékeket bocsátanak a szövetekbe, ami még jobban felgyorsítja a baktérium-szaporodást, és akár sokkos állapot kialakulásához vezethet.

Melyek a jellemző tünetek?

Az első jel a bőrön megjelenő kisebb, vöröses, fájdalmas folt, duzzanat. Ez viszonylag gyorsan átalakul igen fájdalmas bronz-bíborvörös színű folttá, mely gyorsan növekszik. A folt központja megfeketedik, elhal. A bőr megnyílik, váladékozik. A seb olyan gyorsan terjed, hogy órák alatt zajlik le mindez (!) Jellemző tünet lehet a fáradékonyság, rossz közérzet, láz, izzadás, hányinger, szédülés, általános gyengeség végül sokkos állapot. Kezelés nélkül gyorsan beáll a halál.

A szöveti nekrózis diagnózisa

Már a beteg megtekintése is jellegzetes lehet, a bőr és a szövetek állapota. A beteget gyakran a sebész a műtőben diagnosztizálja... Segíthetnek képalkotó módszerek, pl. CT-vizsgálat. Vérkép, szöveti (gyors) biopszia is pontosíthatja a diagnózist, mely baktérium okozta a súlyos fertőzést.

Kezelés

Erős (orvosi kifejezéssel élve "páncélszekrény") antibiotikumokkal történő kezelés, azonnal, és intravénás úton. Műtét is szükséges általában a fertőzött területek megnyitásához, és az elpusztult szövetek eltávolításához. Egyes esetekben segíthet még a betegnek adott, donortól származó immunglobulin (antitestek) beadása a fertőzés leküzdésére. Bőrszöveti graft (átültetett szövet) alkalmazása is szükséges lehet a fertőzés leküzdése után. Ha valamelyik végtag fertőződik, felmerülhet az amputáció szükségessége. Ha a kitenyészett baktérium anaerob (oxigén-kerülő), akkor alkalmazható a hiperbár oxigénterápia néven ismert kezelési eljárás is.

Prognózis, életkilátások

milyen a beteg általános állapota
milyen gyorsan történt a diagnózis
melyik baktérium/ok okozták a fertőzést
milyen gyorsan terjed a fertőzés
hatásosak-e az antibiotikumok

E betegség szövődménye, késői következménye a nagykiterjedésű hegképződés, deformitások kialakulása. Magas a halálozási arány, még a nagyon erős antibiotikumokkal végzett agresszív kezelés ellenére is. A kezeletlen fertőzés gyorsan terjed, a beteg meghal.

A szöveti nekrózis szövődményei

A fertőzés helyi terjedése, előrehaladó szövetkárosodás
Szervekbe terjed a fertőzés, vérmérgezés (szepszis) és sokk alakulhat ki
Hegképződés, deformálódás
Végtagok funkcióvesztése, működéskiesés
Elhalálozás

Kik vannak fokozott veszélyben?

Bár a nekrotizáló szöveti fertőzés egészséges embereknél is kialakulhat, bizonyos állapotok jelentősen növelik a kockázatot. Ilyenek elsősorban azok a betegségek és élethelyzetek, amelyek gyengítik az immunrendszer védekezőképességét, vagy rontják a szövetek vérellátását. Ide tartozik a cukorbetegség, különösen akkor, ha a vércukorszint tartósan rosszul beállított, mivel ilyenkor a sebgyógyulás lassabb, a fertőzések könnyebben elszabadulnak. Hasonló okból veszélyeztetettek az érszűkületben, krónikus szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők is.

Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik daganatos betegség miatt kemoterápiát kapnak, szervátültetésen estek át, vagy tartósan szednek immunrendszert gyengítő gyógyszereket, például szteroidokat. Az alkoholizmus, az alultápláltság, valamint a krónikus máj- és vesebetegség szintén növeli a súlyos lefolyás esélyét. Fontos azonban hangsúlyozni: a „húsevő baktérium” fertőzés nem kizárólag ezekben a csoportokban fordul elő, teljesen egészséges, fiatal embereknél is kialakulhat, akár egy jelentéktelennek tűnő sérülés után.

Hogyan kerülhetjük el? – Megelőzés a mindennapokban

A nekrotizáló fertőzések teljes biztonsággal nem előzhetők meg, de néhány alapvető szabály betartásával csökkenthető a kockázat. A bőrsérülések megfelelő ellátása kulcsfontosságú: minden vágást, horzsolást, rovarcsípést érdemes alaposan megtisztítani, fertőtleníteni, és tiszta kötéssel lefedni. Különösen fontos ez akkor, ha a seb szennyezett környezetben keletkezett, például kertészkedés, állatokkal való érintkezés vagy vízparti tevékenység során.

Ha egy seb környéke szokatlanul fájdalmassá válik, gyorsan romló bőrtünetek jelennek meg, vagy a fájdalom aránytalanul erős ahhoz képest, amit a seb mérete indokolna, nem szabad várni: azonnali orvosi vizsgálat szükséges. A korai felismerés az egyik legfontosabb tényező az életkilátások javításában.

Miért olyan veszélyes ez a fertőzés?

A nekrotizáló szöveti fertőzések különlegessége abban rejlik, hogy a baktériumok nemcsak egyszerű gyulladást okoznak, hanem olyan toxinokat termelnek, amelyek szó szerint „lekapcsolják” a szövetek vérellátását. A csökkent oxigén- és tápanyagellátás miatt az érintett területen az immunsejtek sem tudnak hatékonyan működni, így a fertőzés szinte akadálytalanul terjed tovább.

Ezzel párhuzamosan a baktériumok által termelt mérgek az egész szervezetet megterhelik. Gyakori, hogy a helyi fertőzéshez nagyon gyorsan társul általános állapotromlás, szepszis, majd sokk. Ez magyarázza, hogy miért válhat életveszélyessé akár néhány óra alatt egy kezdetben ártalmatlannak tűnő bőrelváltozás.

A fájdalom mint figyelmeztető jel

Az egyik legfontosabb, de sokszor félreértett tünet a rendkívül erős fájdalom. A betegek gyakran számolnak be arról, hogy a fájdalom „nem arányos” a látható bőrtünetekkel. Ez azt jelenti, hogy a bőrön még csak enyhe vörösség látható, miközben a fájdalom elviselhetetlen. Ez a jelenség arra utal, hogy a mélyebb szövetekben már súlyos károsodás zajlik. Az ilyen jellegű fájdalmat mindig komolyan kell venni, és sürgős ellátást igényel.

Kórházi ellátás: mi történik a háttérben?

A beteg kezelése rendszerint intenzív osztályon történik. Itt nemcsak az antibiotikum-terápia és a sebészi beavatkozás zajlik, hanem folyamatos monitorozás is: figyelik a vérnyomást, a pulzust, a légzést, a vizelet mennyiségét és a laborértékeket. Gyakran szükség van folyadékpótlásra, vérkészítményekre, sőt, súlyos esetben lélegeztetésre is.

A sebészi beavatkozások sokszor nem egyszeriek. Előfordulhat, hogy a fertőzés terjedése miatt több egymást követő műtétre van szükség, amelyek során újra és újra eltávolítják az elhalt szöveteket. Ez fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő a beteg számára, ugyanakkor életmentő lépések.

Felépülés és rehabilitáció

A túlélés csak az első lépcsőfok. A felépülés gyakran hosszú hónapokat, akár éveket vehet igénybe. A nagy kiterjedésű szövetvesztés miatt plasztikai sebészeti beavatkozásokra, bőrátültetésekre lehet szükség. Ha amputáció történt, a betegnek meg kell tanulnia együtt élni az új helyzettel, amelyhez gyógytornász, rehabilitációs szakember és pszichológus segítsége is nélkülözhetetlen.

Nem szabad megfeledkezni a lelki következményekről sem. Sok beteg poszttraumás stressz tüneteket él át: visszatérő emlékek, szorongás, alvászavarok jelentkezhetnek. A pszichés támogatás ezért a kezelés fontos része, még ha erről kevesebb szó is esik.

Gyakori tévhitek a „húsevő baktériumról”

A köznyelvben elterjedt „húsevő baktérium” elnevezés félrevezető lehet. Valójában nem egyetlen baktériumról van szó, és nem arról, hogy a kórokozók szó szerint „megeszik” a húst. A szövetelhalást a baktériumok által termelt toxinok, valamint a keringési zavarok okozzák. Ezért fontos, hogy a jelenséget ne szenzációként, hanem súlyos, de orvosilag jól körülírható betegségként kezeljük.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha egy bőrsérülés környékén gyorsan romló tünetek jelennek meg, ha a fájdalom hirtelen fokozódik, ha láz, hidegrázás, általános rosszullét társul a bőrelváltozáshoz, vagy ha a bőr színe lilás, szürkés-feketéssé válik. Ilyen esetekben minden elvesztegetett óra rontja a túlélés esélyeit.

Gyakori kérdések a húsevő baktérium okozta fertőzésről (nekrotizáló szöveti nekrózis)

Fertőző-e emberről emberre a húsevő baktérium?

A nekrotizáló szöveti fertőzést okozó baktériumok – például a Streptococcus pyogenes – alapvetően cseppfertőzéssel vagy érintkezéssel is terjedhetnek, azonban maga a súlyos, „húsevő baktériumként” ismert fertőzés nem tekinthető klasszikus értelemben ragályos betegségnek. A legtöbb esetben akkor alakul ki, amikor a baktérium egy sérült bőrfelületen keresztül jut be a szervezetbe, nem pedig pusztán attól, hogy valaki fertőzött személlyel érintkezik.

Mindig látható seb előzi meg a fertőzést?

Nem feltétlenül. Bár gyakran egy vágás, horzsolás, rovarcsípés vagy műtéti seb jelenti a belépési kaput, előfordulhat, hogy a sérülés annyira apró, hogy a beteg nem is emlékszik rá. Ritkán belső sérülés, izomhúzódás vagy zúzódás után is kialakulhat a fertőzés, amikor a bőrön nincs feltűnő külső elváltozás.

Mennyi idő alatt alakul ki a súlyos állapot?

A betegség egyik legveszélyesebb jellemzője a gyors lefolyás. A kezdeti, enyhének tűnő tünetektől számítva akár 24–48 órán belül életveszélyes állapot alakulhat ki, súlyos esetekben pedig már néhány óra alatt drámai romlás következhet be. Ezért különösen fontos, hogy a gyanús tünetek megjelenésekor ne várakozzon, hanem azonnal orvoshoz forduljon.

Lehet-e otthon kezelni, antibiotikummal „kivárni”?

Nem. A nekrotizáló szöveti fertőzés sürgősségi állapot, amely kizárólag kórházi körülmények között kezelhető. Az otthon elkezdett antibiotikum-kezelés nemcsak elégtelen, hanem veszélyes is lehet, mert értékes időt vesz el a megfelelő beavatkozástól. A sikeres kezeléshez intravénás, nagy dózisú antibiotikumokra és legtöbbször azonnali sebészi ellátásra van szükség.

Minden esetben amputációval végződik?

Nem, de sajnos előfordulhat. Az amputációra akkor kerül sor, ha a fertőzés olyan mértékben károsítja a végtagot, hogy az eltávolítása nélkül nem menthető meg a beteg élete. Korai felismerés és gyors beavatkozás esetén sokszor elkerülhető, de a döntés mindig az adott helyzet súlyosságától függ.

Mekkora a túlélési esély?

A túlélés esélyét több tényező befolyásolja: a beteg általános egészségi állapota, az érintett baktérium típusa, a fertőzés kiterjedése és mindenekelőtt az, hogy milyen gyorsan kezdődik meg a kezelés. A szakirodalmi adatok szerint a halálozási arány még modern ellátás mellett is 20–40% körüli lehet, késlekedés esetén ennél jóval magasabb.

Gyermekeknél is előfordulhat?

Igen, bár ritkábban. Gyermekeknél is kialakulhat nekrotizáló szöveti fertőzés, akár teljesen egészséges immunrendszer mellett is. Náluk különösen fontos a szülők gyors reakciója, ha egy seb környékén szokatlan fájdalom, gyorsan romló bőrtünetek vagy általános rosszullét jelentkezik.

Visszatérhet a betegség?

A túlélők többségénél nem tér vissza ugyanaz a fertőzés, azonban az alapbetegség – például cukorbetegség vagy érrendszeri probléma – fennállása esetén a jövőben más súlyos fertőzések kockázata magasabb lehet. Ezért a gyógyulás után kiemelten fontos az alapbetegség gondozása és a bőrsérülések megelőzése.

Maradandó következményekkel kell számolni?

Sajnos gyakran igen. A túlélők egy részénél kiterjedt hegek, mozgáskorlátozottság, érzészavarok vagy funkcióvesztés alakulhat ki. Ezek kezelése hosszú rehabilitációt, esetenként további műtéteket igényel. A lelki feldolgozás legalább ilyen fontos része a felépülésnek.

Mit tehet, ha gyanús tüneteket észlel?

A legfontosabb: ne halogassa az orvosi vizsgálatot. Ha egy seb környékén gyorsan fokozódó fájdalmat, elszíneződést, duzzanatot, lázat vagy általános rosszullétet tapasztal, azonnal sürgősségi ellátásra van szükség. Ilyenkor valóban órákon múlhat az élet.

Felhasznált irodalom:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz

# szöveti nekrózis # nekrózis # húsevő baktérium # szöveti elhalás # szöveti fertőzés