Mindenki ezt nézi most!

CSUKLÁS R06.6 ICD-11: MD11.6

Csuklás: oka, tünete és kezelése

csuklás, oka, tünete, kezelése, légzés, rekeszizom, fájdalom

A csuklás mindennapos jelenség: jellegzetes hang, melyet a rekeszizom akaratlan összerándulása okoz. Oka a legtöbb esetben teljesen banális, de időnként súlyos betegségekre is figyelmeztethet.

A csuklás oka és kialakulása

A csuklás tulajdonképpen nem más, mint a mellkas üregét a hasüregtől elválasztó rekeszizom hirtelen, akaratlan, reflexszerű összehúzódása, összerándulása. A csuklás, más reflexekkel összehasonlítva, jóval titokzatosabb, még nem jöttek rá, hogy pontosan miért alakult (hiszen nincs egyértelmű fiziológiás előnye, mint a köhögésnek vagy a tüsszögésnek), és arról sincs tudományos konszenzus, hogy mi váltja ki. A két legelfogadottabb elmélet szerint a csuklás vagy a légzést irányító idegek, a bolygóideg, vagy pedig a rekeszizom működésében nagy szerepet játszó idegek irritációját, stimulációját követően következik be.

Mivel a rekeszizom a légzésben is részt vevő egyik legnagyobb, legfontosabb izom, a hirtelen összerándulás hatására levegő távozásával is jár. Ez okozza a jellegzetes, mindenki számára jól ismert hanghatást. Bár a csuklás maga csak a rekeszizom összerándulását jelenti, az általa kiváltott hatás szinte az egész felsőtesten érzékelhető, látható: a vállak, a mellkas, a has is megremeghet, megrázkódhat. A csuklás önmagában nem fájdalmas, de az izmok összerándulása időnként éles, szúró fájdalommal járhat együtt, mely a mellkasban vagy a hasban jelentkezik.

Egyes elméletek szerint a csuklás a csecsemők szopóreflexével áll kapcsolatban. Férfiaknál gyakrabban figyelhető meg a jelenség, mint nőknél. Egyes elméletek szerint a csuklás a csecsemők szopóreflexével áll kapcsolatban. Férfiaknál gyakrabban figyelhető meg a jelenség, mint nőknél. Forrás: gettyimages.com

A csuklás jelentkezhet magában, egy-egy csuklási „epizód” formájában, de csuklási rohamként is, ilyenkor több összehúzódás követi egymást. Az egyes csuklások közötti időtartam, a csuklási roham „ritmusa” viszonylag állandó.

A csuklás általában rövid időn, néhány percen belül magától is elmúlik.

Előfordulhat, hogy a csuklás hosszabb ideig is eltart, vagy időről időre visszatér. Krónikus vagy perzisztens csuklásról akkor beszélhetünk, ha valaki 48 óránál is hosszabb ideig többé-kevésbé folyamatosan csuklik. Bár a csuklás önmagában teljesen normális jelenség, bizonyos problémák esetén gyakoribbá válhat. A krónikus csuklás pedig szinte mindig valamilyen egészségi panasszal áll összefüggésben.

A csuklás okai - ha ezt tapasztalja, forduljon orvoshoz!

Mi okozhat csuklást?

Számtalan oka lehet annak, miért csuklik valaki. Mivel akaratlan reflexről van szó, szinte bármi kiválthatja, és a legtöbb esetben (mivel nem okoz panaszokat a csuklás) nincs is szükség ezen okok feltárására. Más esetekben a csuklás oka teljesen hétköznapi: gyakran csuklunk például szénsavas italok, fűszeres ételek vagy alkohol fogyasztása után, vagy ha túlságosan gyorsan, kapkodva eszünk. Csuklást okozhatnak bizonyos felfokozott lelki állapotok, a stressz, az izgatottság vagy a féktelen jókedv is.

A csuklásnak ugyanakkor ún. patofizológiás okai is lehetnek, vagyis a csuklás betegséggel áll összefüggésben. Gyakoribb lehet a csuklás többek között a rekeszizmot vagy a nyelőcsövet érintő betegségeknél (rekeszizomsérv, reflux), az idegrendszert érintő zavaroknál (szklerózis multiplex), idegrendszeri sérüléseknél. Máj- vagy veseelégtelenség is okozhat csuklást. Nagyon ritka, de a csuklás a szívroham, szívinfarktus egyik – sőt egyetlen – tünete lehet.

Epidemiológia

A csuklás nemtől, életkortól, egészségi állapottól függetlenül bárkinél jelentkezhet! Már a magzat is csuklik az anyaméhben. Minden évszakban ránk jöhet a csuklás, de a megfigyelések alapján az esti órákban gyakoribb.

A csuklás a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik a reflexesen záródó hangrésen keresztül, ez okozza ezt a különös hangjelenséget. A csuklás a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik a reflexesen záródó hangrésen keresztül, ez okozza ezt a különös hangjelenséget. Forrás: gettyimages.com

Kiket érinthet a csuklás?

Gyakoribbak lehetnek a csuklásos rohamok többek között:

A csuklás tünetei és jelei

A csuklás a laikusok számára is könnyen felismerhető jelenség: általában jellegzetes rövid hanghatással és a felsőtest megrázkódásával vagy összerándulásával jár együtt. A csuklás ritmusa (vagyis hogy az egyes csuklások milyen időközönként követik egymást) és a csukláshoz kapcsolódó hanghatás hangereje egymástól teljesen függetlenek. A csuklás jellemzői igen változatosak, egyénenként eltérők lehetnek. Átlagosan percenként 4-60 csuklás is történhet, de gyakoribb a lassú (4-nél kevesebb percenként), illetve a nagyon gyors (50-nél több percenként) csuklás. A csuklás ritmusa viszonylag állandó, nem jellemző, hogy először sokat csuklik valaki egy perc alatt, majd ez fokozatosan lassul, míg teljesen el nem múlik.

Csuklás diagnosztizálása

Mivel a csuklás önmagában nem betegség, könnyen felismerhető és nagyon gyorsan el is múlik, külön „diagnosztizálásra” nincs szükség. Ugyanakkor, ha valaki sokat csuklik, esetleg a csuklása krónikussá válik, érdemes orvoshoz fordulni a panasszal. Azonban ilyenkor sem magát a csuklást vizsgálják, hanem azt, a háttérben meghúzódó okot, mely kiválthatja.

A csuklás kialakulásáért két agyideg, a bolygóideg és a nyelv-garati ideg  felelős. Ha ezek az idegek ingerületbe jönnek, a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéznek elő. A csuklás kialakulásáért két agyideg, a bolygóideg és a nyelv-garati ideg felelős. Ha ezek az idegek ingerületbe jönnek, a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéznek elő. Forrás: gettyimages.com

Orvosnál a csuklás tünetével

Ha valaki feltűnően sokat csuklik vagy a csuklása krónikussá válik, érdemes alaposan kivizsgáltatni magunkat, nem áll-e valamilyen betegség a gyakori csuklás hátterében. Segítheti a kiváltó ok felderítését, a megfelelő terápia megválasztását, ha előre felkészülünk a következő kérdésekből:

  • Nagyjából mikor kezdődött a csuklás?
  • Kapcsolódik-e a csuklás kezdete valamilyen külső hatáshoz, például műtéthez, balesethez?
  • Megfigyeltünk-e összefüggést a csuklás és az elfogyasztott ételek, italok között? Van olyan étel vagy ital, melynek fogyasztása után gyakrabban csuklunk?
  • Kezdtünk-e új gyógyszert, étrend-kiegészítőt szedni a gyakori csuklás kezdetével nagyjából egy időben?
  • Jelentkezett-e bármilyen más tünet a gyakori csuklás kezdetével nagyjából egy időben?
  • Van-e valamilyen diagnosztizált, krónikus betegségünk?

Mik azok a krónikus betegségek, és miért nehezítik a covid felismerését?

A csuklás lefolyása és kimenetele

A csuklás, amilyen hirtelen kezdődik, annyira hirtelen, egyik pillanatról a másikra el is múlhat. Általában néhány percig tart a csuklás, ritka, hogy 10 percnél is tovább tartson. A legtöbben nem is vagyunk tudatában annak, hogy már vége a csuklási rohamnak, gyakran csak percekkel később csodálkozunk erre rá. Mivel normális jelenségről van szó, a csuklás tulajdonképpen bármikor meg is ismétlődhet.

A csuklás lehetséges szövődményei, komplikációi

A csuklás szinte minden esetben teljesen ártalmatlan jelenség. Kellemetlenséget maximum az jelenthet, hogy a csuklás miatt megváltozhat a lélegzetvétel ritmusa. A csuklás időnként egy-egy pillanatig tartó, nyilalló fájdalmat okozhat a mellkasban, a rekeszizomban, a hasban vagy a torokban, de ez sem ad okot az aggodalomra, hiszen ahogy elmúlik a csuklás, elmúlik a fájdalom is.

A csuklás kivizsgálásakor a részletes kórelőzmény kikérdezésén túl vérvizsgálat és mellkas vizsgálat is történik. A csuklás kivizsgálásakor a részletes kórelőzmény kikérdezésén túl vérvizsgálat és mellkas vizsgálat is történik. Forrás: gettyimages.com

A csuklásnak tehát önmagában nincsenek szövődményei. Ha azonban a gyakori csuklás hátterében valamilyen betegség áll, az számtalan komplikációt okozhat. Éppen ezért fontos a kivizsgálás és a megfelelő terápia.

Veszélyhelyzet csuklás esetén

Önmagában a csuklás, bármennyire „hangos” vagy zavaró is legyen, nem tekinthető panasznak, és nem veszélyezteti az egészségünket.

A csuklás kezelései lehetőségei

Mivel a csuklás nem betegség, egészségügyi panaszokat nem okoz, így kezelni sem szükséges. A legtöbb esetben úgyis néhány percen belül elmúlik.

Jelenleg nem ismerünk olyan „tökételes” terápiát, módszert vagy gyógyszert, mely minden esetben rövid időn belül megszüntetné a csuklást.

Természetesen, ha valamilyen betegség, rendellenesség áll a csuklás hátterében, annak a kezelését nem szabad elhanyagolni. Az alapbetegség kezelésével, gyógyításával a zavaróan gyakori csuklás is elmúlik.

A csuklás megelőzése

A csuklás teljesen normális reflex, megelőzésére nincs szükség (és mivel nem akarattal „idézzük elő”, nem is lehetséges). Ha valakinél bizonyos ételek, italok fogyasztása zavaró csuklást vált ki, akkor ezek kerülésével valószínűleg csuklásra sem kell „számítania” - ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy egy másik étel vagy ital okoz majd nála csuklást. Csökkenthető a csuklás akkor is, ha lassabban eszünk.

Mit tehetünk otthon csuklás esetén?

Megszámlálhatatlan házi módszer létezik a csuklás megállítására, azonban ezek egyikéről sem lehet kijelenteni, hogy mindig, minden esetben, mindenkinél tökéletesen működik – szerencsére, bármennyi módszert kipróbálhatunk, vagy annyiszor ismételgethetjük őket, ahányszor csak akarjuk. A szakemberek szerint hatásos lehet, amit a csuklás ellen teszünk, akkor, ha a módszer segít ellazítani a rekeszizmot, esetleg „átirányítja” az idegrendszert, vagy éppen megváltoztatja a lélegzetvétel ritmusát, „mélységét”. Jók a tapasztalatok az olyan módszerekkel, melyek ideiglenesen emelik a vérben oldott szén-dioxid parciális nyomását. Ilyen például az, ha papírzacskóba lélegzünk, vagy végrehajtjuk a Valsalva-manővert (vagyis befogjuk az orrunkat, becsukjuk a szánkat, és hirtelen nagyot fújunk az orrunkkal, mintha zsebkendőbe tennénk).

Számos egyszerű gyógymód létezik ártalmatlan csuklás esetén, amely akár hasznos is lehet. Számos egyszerű gyógymód létezik ártalmatlan csuklás esetén, amely akár hasznos is lehet. Forrás: gettyimages.com

Bár gyakran érdemesebb egyszerűen kivárni, hogy abbamaradjon a csuklás, ha mégis nagyon zavaró, megpróbálhatjuk meggyorsítani a folyamatot ezen „tuti” módszerek egyikével:

  • Vegyünk egy mély lélegzetet, tartsuk bent 10 másodpercig, majd kilégzés nélkül újra lélegezzünk be, és ezt is tartsuk bent, ezúttal 5 másodpercig. Lassan lélegezzünk ki.
  • Változtassuk meg a lélegzetvétel ritmusát: ziháljunk, lélegezzünk gyorsan és felületesen.
  • Van, aki a figyelem tudatos elterelésére esküszik. Tegyünk valami szokatlan dolgot, például kezdjünk el valamit egyensúlyozni a fejünkön, vagy kezdjünk el kétjegyű számokat fejben összeadni!
  • Idézzünk fel magunkban minél élénkebben egy kellemes vagy különösen szórakoztató emléket!
  • Igyunk néhány korty jéghideg vizet!
  • Nyújtsuk ki a nyelvünket és erőteljesen húzzuk előre!
  • „Csiklandozzuk” meg a lágy és a kemény szájpadlás találkozási pontját egy kiskanállal vagy egy benedvesített fültisztító pálcikával!
  • Masszírozzuk, dörzsöljük, csipkedjük vagy óvatosan ütögessük meg a gerinc nyaki részét.
  • Együnk meg egy kiskanál cukrot, vagy rágcsáljunk el egy szem kockacukrot!
  • Rágcsáljunk el egy darab kekszet vagy egy kis szelet kenyeret!
  • Szopogassunk citromgerezdet!
  • Üljünk le, húzzuk a térdünket a mellkasunkhoz, és lassan hajoljunk előre!
  • Üljünk a földre, húzzuk fel a térdünket a mellkasunkhoz, és többször guruljunk előre-hátra a hátunkon!
  • Tegyünk egy hideg vízbe mártott törülközőt (esetleg jól lehűtött zselépárnát) a hasra, a bordák alá!
  • Tegyünk hideg vizes borogatást a gerinc nyaki részére.

GYAKORI KÉRDÉSEK A CSUKLÁSRÓL

Mikor múlik el a csuklás?

Nem lehet előre megmondani, hogy mennyi ideig tarthat valakinél egy csuklási roham. Ritka azonban, hogy 5-10 percnél hosszabb ideig tartson – még akkor is, ha az „elszenvedője” számára ez sokkal hosszabbnak tűnik.

Aggódni kell, ha túl sokat csuklik valaki?

A „túl sok” meglehetősen szubjektív meghatározás, az, hogy mikor érezzük soknak a csuklást, számos egyéni tényezőtől függ. Van, akit már néhány csuklás is nagyon zavar, mások viszont szinte bármilyen tevékenységet képesek csuklás közben végezni. A csuklás alapvetően normális jelenség, ami miatt nem kell aggódni. Akkor azonban érdemes orvoshoz fordulni, ha a csuklás állandóvá vagy krónikussá válik, vagyis 48 óránál hosszabb ideig tart, illetve, ha valakire naponta többször is csuklási roham tör rá.

Ha a csuklás nem folyamatos, de nem is múlik el, első lépésben egy gasztroenterológiai szakrendelést keressen fel. Ha a csuklás nem folyamatos, de nem is múlik el, első lépésben egy gasztroenterológiai szakrendelést keressen fel. Forrás: gettyimages.com

Milyen lelki oka van a csuklásnak?

Az igaz, hogy a felfokozott lelkiállapot időnként csuklást okozhat, de ennek oka nem maga az izgatottság, a szorongás vagy az idegesség, hanem az ezekkel összefüggő fiziológiás változások, például a légzés felületesebbé és gyorsabbá válása.

Belehalhatunk a csuklásba?

Bár szól arról néhány városi legenda, hogy a csuklás okozta valaki halálát, az orvostudomány nem ismer olyan esetet, ahol valóban a csuklás közvetlen következményeként halt meg valaki.

Források:

Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/hiccups/symptoms-causes/syc-20352613

WebMD https://www.webmd.com/digestive-disorders/why-do-i-hiccup

Singultus https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538225/

Medical News Today https://www.medicalnewstoday.com/articles/320234

Hiccup in adults https://erj.ersjournals.com/content/erj/6/4/563.full.pdf

eMedicineHealth https://emedicine.medscape.com/article/775746-overview

Healthline https://www.healthline.com/health/why-do-we-hiccup

Forrás: egeszsegkalauz.hu