Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

#kovászos uborka #uborka #mikrobiom
2020.08.28.

Ahhoz, hogy energikusak, fiatalosak és egészségesek maradjunk, érdemes rendszeresen fogyasztanunk fermentált ételeket és italokat. Nézzük, miért.

A fermentálás erjedést vagy erjesztést jelent, a magyarok kedvenc savanyúsága a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta is erjedéssel készül, de a sör, a bor, a kefir és még az antibiotikumok is. Sőt! Gondolná, hogy a kávé, a kakaó vagy a tea is átesik egy erjesztéses eljáráson, mielőtt csomagolják?

Emésztést segítő ételek

A fermentált ételekben értékes tápanyagok, pre- és probiotikumok találhatók, amelyek elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését, igazi, élő tápanyagul szolgálnak a bélflóránknak és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van. Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek amellett, hogy táplálják a mikrobiomot, fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást.

Az erjedés többféle lehet, attól függően, mit szeretnénk előállítani végezhetünk alkoholos erjesztést vagy tejsavast. Amikor kovászos uborkát, savanyú káposztát vagy joghurtot, kefirt készítünk, akkor a tejsavas erjesztés előnyeit használjuk ki: a tejsavbaktériumokkal a különböző szénhidrátokat (elsősorban a glükózt és a laktózt) anaerob úton tejsavvá bontjuk.

Bár a bélflóra helyreállításakor elsősorban a tejtermékeket szokták javasolni (kefír, joghurt) érdemes a fermentált zöldségeket előnyben részesíteni, hisz ezek vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok és laktózérzékenyek is fogyaszthatják.

A kovászos uborkát és egyéb fermentált zöldségeket különösen az alábbi betegségekben érdemes rendszeresen fogyasztani:

· bélbetegségek (székrekedés)

· allergia

· Candida-fertőzés

· gombás fertőzések

· legyengült immunrendszer

· szorongás, depresszió

· 2-es típusú cukorbetegség.

Jó, ha tudjuk, hogy savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így a fermentációs folyamat kiváló, természetes tartósítást is eredményez. Ezzel pedig a cukros-ecetes tartósítást is kiválthatjuk.

Kovászos uborka kenyér nélkül?

Tévhit, hogy a kovászos uborkát a kenyér „kovászolja meg”. Az erjedés kenyér nélkül is megindul, az uborkán és a levegőben található baktériumok munkájának köszönhetően. Sőt, tűző napra sem kell tenni az üveget, hogy megérjen az uborkánk. Tehát akár télen is nekifoghatunk kovászolni. Hogy készítsük kenyér nélkül?

· 2%-os sóoldatot készítünk: 1 liter vízhez kb. 2 evőkanál sót adunk, felforraljuk, hűlni hagyjuk.

· Az uborkát megmossuk, üvegbe rakjuk, ízlés szerint fűszerezzük, majd felöntjük a kihűlt felöntőlével.

· Rázárjuk az üvegre a tetőt, majd egy mélyebb tálba állítva nem túl meleg, szobahőmérsékletű, fénytől védett helyre tesszük és érni hagyjuk 2-3 napig.

· Minden nap megnyitjuk picit a tetőt és kiengedjük a gázokat (sziszegtetjük). Ha erjedés közben kifolyt kis lé a tálba, pótoljuk friss felöntőlével, fontos, hogy az uborkákat a lé mindig ellepje.

· A harmadik-negyedik naptól kóstolgathatjuk a levét: ha már eléggé „kovászos” visszazárjuk a tetőt és hideg helyre (hűtőbe) tesszük, ha kell még neki kis erjedés, hagyjuk dolgozni.

· Ezzel a módszerrel télire is eltehetünk nemcsak uborkát, hanem bármilyen, gyalult vagy apróra vágott, kockázott zöldséget is. Ilyenkor rögtön légmentesen lezárjuk, nem nyitogatjuk, és az erjedés után hűvös, fénytől védett helyen tároljuk.

Forrás: EgészségKalauz