Ez a tökéletes időpont a reggelizéshez – a szíve hálás lesz érte

Vajon kora reggel, vagy kicsit később érdemes reggelizni?

A régi mondás, miszerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése, ma már tudományosan is egyre több bizonyítékot nyer. A szív, mint az emberi test motorja, különösen érzékenyen reagál arra, mikor és hogyan táplálkozunk – nemcsak arra, mit eszünk, hanem mikor. Friss kutatások szerint az első étkezés időzítése legalább olyan fontos, mint annak összetétele: ideális esetben legkésőbb reggel 9 óráig érdemes reggelizni.

A szakaszos böjt és a késői reggelik rejtett kockázatai

Az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvend a szakaszos böjt – vagyis az az étkezési forma, amikor a nap bizonyos szakaszaiban (ún. „étkezési ablakokban”) engedélyezett a táplálékbevitel, míg más időszakokban teljesen mellőzzük az evést. Bár ez a módszer sokaknál segít a testsúly szabályozásában és az anyagcsere optimalizálásában, a tudósok szerint nem minden szervrendszer számára előnyös.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ha valaki túlságosan kitolja a nap első étkezését – például délelőtt 10 óra után reggelizik –, az kedvezőtlen hatással lehet a szív- és érrendszerre. A szervezetünk ugyanis a nap első óráiban a legaktívabb az inzulin- és vércukorszint-szabályozásban, és ha ezt a folyamatot késleltetjük, azzal felboríthatjuk a belső biológiai óránkat, az ún. cirkadián ritmust is.

Étkezés és a keringési rendszer kapcsolata

A Health Guide a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozik, amely az étkezések időzítése és a szív egészsége közötti kapcsolatot vizsgálta. A nemzetközi kutatócsoport több mint 103 000, átlagosan 42 éves résztvevő adatait elemezte. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, miként befolyásolja a nap folyamán történő étkezések időpontja és gyakorisága a szív- és érrendszeri funkciókat.

A kutatók részletes kérdőíveken keresztül gyűjtöttek információkat az alanyok táplálkozási szokásairól, és megállapították:

• Az étkezések időzítése szoros összefüggésben áll a keringési rendszer állapotával.
• A hosszabb esti böjt és a korai reggeli javítja a szívritmus-szabályozást és az érfalak rugalmasságát.
• Az étkezések rendszertelensége és a túl késői reggelizés növeli a szívbetegségek kockázatát.

Mikor a legjobb reggelizni?

A kutatók szerint azok az emberek, akik reggel 9 óra után kezdenek enni, akár 28%-kal nagyobb eséllyel szenvednek el szívrohamot vagy más keringési rendellenességet. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy ez a kockázat különösen a nőknél jelentős, de a férfiaknál sem elhanyagolható.

Ezzel szemben azok, akik reggel 8 óráig elfogyasztják az első étkezésüket, szignifikánsan jobb eredményeket mutattak mind a vérnyomás, mind a koleszterinszint tekintetében.

A szakértők szerint az ideális napi ritmus a következőképpen néz ki:

• Az első étkezés reggel 7:00 és 8:00 között történjen.
• Az utolsó falat legkésőbb este 8:00 körül legyen.
• A két étkezés között ne teljen el több mint 12 óra.

Ez az időkeret biztosítja, hogy a szervezet megfelelően regenerálódjon, miközben az anyagcsere és a vérkeringés optimális szinten marad.

A reggeli kihagyása több, mint rossz szokás

A tudósok hangsúlyozzák: a reggeli elhagyása nem csupán fogyókúrás tévedés, hanem komoly egészségügyi kockázat is. Az első étkezés ugyanis nemcsak energiát biztosít a nap kezdetén, hanem jelzést ad az anyagcserének és a hormonrendszernek is, hogy megkezdje a napi működést.

Ha ezt a „startjelet” kihagyjuk, az alábbi problémákhoz vezethet:

• Vércukorszint-ingadozás és inzulinrezisztencia kialakulása
• Testsúlynövekedés a nap későbbi szakaszában fokozódó étvágy miatt
• Fáradtság és koncentrációs zavarok
• Hosszú távon pedig a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata

Ilyen a szívbarát reggeli

Bár az időzítés kulcstényező, nem mindegy, mit teszünk a tányérra. A szakértők a következőket ajánlják egy szívbarát reggelihez:

• Teljes kiőrlésű gabonák, például zabpehely vagy rozskenyér, amelyek stabilizálják a vércukorszintet.
• Friss gyümölcsök, különösen bogyósok, amelyek antioxidánsokban gazdagok.
• Diófélék, magvak és olívaolaj, melyek egészséges zsírsavakat tartalmaznak.
• Fehérjeforrások, mint a tojás vagy a görög joghurt, amelyek tartós jóllakottságot adnak.

Figyelmébe ajánljuk

10 hiba, amit elkövethet a reggelizés során, ha fogyni akar

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!