Vigyázat! Akár árthatnak is a probiotikumok

#probiotikum #belbakteriumok #antibiotikum-kura
2018.09.30. Módosítva: 2018.09.30.

Sokan orvosi felügyelet és korlátok nélkül szedik a probiotikumokat, nem gondolva arra, hogy esetleg mellékhatásaik, vagy nem kívánatos hatásaik lehetnek.

Néhány évtizeddel ezelőtt még szinte semmit sem tudtunk a bélben milliárd-számra élő jótékony baktériumokról. Ma már ismert, hogy az emberi bélcsatornában lakó "mikroszkopikus állatkertnek" nemcsak az elfogyasztott táplálék megemésztésében, de számos betegség megelőzésében vagy éppen kialakulásában lehet szerepe. Az emésztőrendszeri kórképek (pl. irritábilis bélszindróma), az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy az allergiás panaszok kialakulásában éppen úgy szerepet kaphat a bélflóra, mint – meglepő módon – a pszichés kórképek, köztük a depresszió létrejöttében.

Egyre több probiotikum kerül forgalomba

Felismerve azt, hogy a bélflóra milyen sokoldalú szerepet tölt be az emberi szervezetben, egyre több betegség esetén próbálkoznak a bélflóra felborultnak vélt egyensúlyának helyreállításával. Egyelőre azonban még gyermekcipőben jár ez a kutatási terület, és nagyon sok klinikai vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy "jótékony baktériumos" recepteket lehessen kínálni egy adott beteg egy adott kórképére. A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a jótékony baktériumokat tartalmazó termékek, az úgynevezett probiotikumok a gyógyszertárak és a drogériák polcain.

Vannak még szürke foltok...

Ma már többet tudunk a bélflóráról és a benne élő jótékony baktériumokról vagy azok hiányának következményeiről, mint korábban. Ennek ellenére leszögezendő, hogy még mindig nagyon sok szürke folttal tarkított területnek számít a bélflóra szerepének az egészség/betegség területen játszott szerepe.

  • Nem biztos, hogy hat.
  • Akár árthat is.
  • Mellékhatása is lehet!

A nemzetközi szakmai sajtóban nemrégiben jelentek meg azok a tudományos eredmények, amik óvatosságra intenek a probiotikum-alkalmazást illetően.

Úgy tűnik, hogy több probiotikum, nagy dózisban való együttes alkalmazása az emésztőrendszeri panaszokon (pl. puffadás) túl akár kognitív zavarokat is okozhat, azaz zavartságot és a koncentrációs képesség csökkenését tapasztalhatják a betegek. Mindez arra vezethető vissza, hogy bizonyos "kintről bevitt" baktériumok aránytalanul nagy számban telepednek meg a bélcsatornában, és a vér tejsavszintjét megemelik. Mint a közleményből kiderült, a probiotikumok szedésének abbahagyása a panaszok enyhüléséhez, megszűnéséhez vezetett.

Antibiotikum és probiotikum

Az antibiotikum kúrával egyidejűleg vagy azt követően ajánlott probiotikum-alkalmazás univerzális szükségességét és hatásosságát veszi górcső alá egy másik, a "Cell" folyóiratban frissen publikált cikk. Ez alapján számos betegnél a probiotikumok szedése nem segíti elő az antibiotikum-terápiát követően a bélflóra egyensúlyának helyreállását, sőt épp ellenkezőleg, akár két hónappal is késleltetheti azt!

Bélflórán keresztül gyógyítható a depresszió - lássuk, hogyan!

A probiotikumok univerzális hatásossága ellen szólnak azok az eredmények is, amik alapján bizonyos típusú jótékony baktériumok csak bizonyos személyekben képesek megtelepedni,- azaz mindenki számára alkalmas probiotikum nincs. Ennek fényében a jövőben – a probiotikumok alkalmazásakor – individualizált, korra, nemre, személyre szabott bakteriális koktélok kifejlesztésére lehet szükség.

Szedjük, vagy ne szedjük?

Az eredmények fényében a szakemberek felhívják a figyelmet a mértéktartó probiotikum-adagolásra, és néhányan azt tanácsolják, hogy a probiotikumokat nem étrend-kiegészítőként, hanem gyógyszerként kellene forgalomba hozni.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás: EgészségKalauz