50 év felett különösen ajánlott rendszeresen fogyasztani – nemcsak az emésztésnek, de az ízületeknek is jót tesz
Sokan csak az ünnepi asztalra teszik, pedig sokkal gyakrabban kellene fogyasztani.
Az ünnepi asztalon gyakran felbukkan, aztán hosszú hónapokra eltűnik a konyhából – pedig a torma jóval több egyszeri hagyománynál. Ez az erőteljes illatú, csípős gyökér nemcsak karaktert ad az ételeknek, hanem a mindennapokban is képes támogatni a szervezetet. Különösen idősebb korban lehet hasznos, amikor az emésztés lassul, az ízületek pedig egyre gyakrabban jeleznek.
Egy régi kincs a kert végéből
A torma évszázadok óta része Közép- és Kelet-Európa gasztronómiájának, sok helyen szinte magától nő a kertekben. Bár gyakran igénytelen növényként tekintenek rá, gyökere valóságos tápanyagraktár. Ásványi anyagokban – például káliumban, kalciumban, magnéziumban és vasban – gazdag, emellett A-, C- és B-vitaminokat is tartalmaz. Jellegzetes csípősségéért olyan természetes vegyületek felelősek, amelyek biológiailag aktívak.
Bár a boltokban többféle formában elérhető, de ha teheti, érdemes friss gyökeret választania. Íze intenzívebb, hatóanyagai pedig kevésbé sérülnek a feldolgozás során.
Természetes segítség megfázás idején
A tormát régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban légúti panaszok enyhítésére. Reszelve vagy szirup formájában segíthet az orrjáratok felszabadításában, a letapadt váladék oldásában, és hozzájárulhat a torok irritációjának csökkentéséhez. Illóanyagai „átjárják” a felső légutakat, ezért sokan már az első falatnál érzik, ahogy kitisztul az orruk.
Megfázásos időszakban különösen értékes lehet, hiszen természetes módon támogatja a szervezet védekező folyamatait.
Ízületek és izmok: belülről és kívülről
A torma nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is hasznos lehet. Frissen reszelve, pakolásként alkalmazva melegítő hatású, ami enyhítheti az ízületi merevséget, az izomfájdalmat vagy a reumatikus panaszokat. Sokan esküsznek rá derékfájás, isiász vagy túlerőltetés után is.
Fontos azonban, hogy érzékeny bőr esetén óvatosan használja, rövid ideig, és mindig figyelje a bőr reakcióit. Mindig rövid ideig, textílián keresztül és soha ne sérült bőrfelületen alkalmazza.
Az emésztés csendes támogatója
A torma egyik legnagyobb előnye, hogy serkenti az emésztőnedvek termelődését. Ez különösen jól jöhet nehezebb, zsírosabb ételek után, amikor gyakori a teltségérzet vagy a puffadás. Már kis mennyiségben is segítheti az emésztést, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az étkezések kevésbé terheljék meg a gyomrot és a beleket.
Idősebb korban, amikor az emésztőrendszer működése természetes módon lassul, ez a hatás kifejezetten értékes lehet.
Több, mint köret a sonka mellé
Bár sokan kizárólag húsvéti kísérőként gondolnak rá, a torma meglepően sokoldalú alapanyag. Kiváló húsokhoz, halakhoz, tojásételekhez és sajtokhoz, de levesek, mártások, pástétomok vagy akár zöldséges fogások ízét is izgalmasabbá teszi. Egy kevés vajjal vagy joghurttal elkeverve kifinomultabb, lágyabb krémet kapunk, amely a mindennapi ételekhez is könnyen beilleszthető.
Azért csak óvatosan
A torma hatóanyagai erősek, ezért nem mindenkinek és nem korlátlan mennyiségben ideális. Nagyobb adagban irritálhatja a gyomornyálkahártyát, fokozhatja a gyomorsav-termelést, és érzékenyebb embereknél gyomorégést, égő érzést okozhat. Különösen igaz ez gyomorfekély, reflux vagy aktív gyomorhurut esetén, amikor inkább kerülendő vagy csak nagyon kis mennyiségben ajánlható.
Hasznos tanács
A torma reszelés után gyorsan veszít az erejéből és C-vitamin-tartalmából. Érdemes ezért frissen elkészíteni, vagy azonnal enyhén savas közegbe – például citromlébe vagy almaecetbe – tenni, mert ez lassítja az oxidációt és megőrzi az ízét, hatóanyagait.
Mire jó a torma? Ezért egyen belőle jó sokat!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
