Influenza, mesterséges intelligencia, orvoshiány – merre tart a magyar egészségügy?

Így látja a helyzetet az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

Csökken az influenzás betegek száma, de hátradőlni még korai – erről beszélt az Index Kibeszélő műsorában Dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese és az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A beszélgetés azonban jóval túlmutatott az aktuális járványhelyzeten: szó esett az orvos-beteg viszony átalakulásáról, az állami és magánegészségügy együttéléséről, a mesterséges intelligencia szerepéről, sőt arról is, miért olyan nehéz a magyar társadalmat rávenni a megelőzésre.

Túl vagyunk a csúcson, de nem dőlhetünk hátra

A február végi adatok alapján az influenzajárvány tetőzése mögöttünk lehet, a kórházba kerülő betegek száma mérséklődik. A főigazgató ugyanakkor óvatosságra intett: a fertőzöttek jelentős része továbbra is a legvédtelenebb korosztályokból – gyermekek és idősek közül – kerül ki.

Az Uzsoki Utcai Kórházban a járvány idején szigorúbb protokoll lépett életbe: kötelező maszkviselés, az influenzás betegek elkülönítése, valamint fokozott kézfertőtlenítési gyakorlat segíti a fertőzések visszaszorítását. A cél kettős: megvédeni a bent fekvő, sokszor eleve legyengült állapotú betegeket, és megelőzni, hogy a kórokozó a kórház falain kívülre is továbbterjedjen.

Orvos vagy menedzser? A vita nem új, de a válasz árnyalt

Az Index szerint az egészségügy egyik visszatérő kérdése, hogy kinek kellene irányítania a kórházakat: gyakorló orvosnak vagy menedzser szemléletű vezetőnek? Ficzere Andrea szerint a kettő nem zárja ki egymást.

Magyarországon hagyományosan orvosok állnak az intézmények élén, míg például az Egyesült Államokban inkább üzleti háttérrel rendelkező vezetők irányítanak. A főigazgató úgy látja, ma már elengedhetetlen, hogy egy orvosi végzettségű kórházvezető menedzsmentképzettséggel is rendelkezzen. A betegérdek és a finanszírozási realitások közötti egyensúly megtalálása ugyanis napi szintű kihívás.

Az ő álláspontja világos: a beteg érdeke az első, de a gazdasági környezetet sem lehet figyelmen kívül hagyni.

„Az egészség nem alanyi jogon jár”

A beszélgetés egyik legerősebb mondata nem a kórházi rendszerről, hanem a társadalmi hozzáállásról szólt. Ficzere Andrea szerint a legnagyobb probléma az, hogy sokan adottnak tekintik az egészségüket.

A mindennapi döntések – mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan kezeljük a stresszt – hosszú távon határozzák meg az állapotunkat, mégis kevesen gondolnak bele, hogy ezeknek évek múlva komoly következményei lehetnek. A megelőzés kultúrája szerinte elsősorban családi mintákon keresztül alakul ki: ha a gyerek azt látja, hogy a szülő sportol, odafigyel magára, a mentális jóllétére is ügyel, számára ez válik természetessé.

A fiatalok tudatosabbak – de nincs elveszett generáció

A főigazgató tapasztalata szerint a Z generáció jóval tudatosabban lép be az egészségügyi rendszerbe, mint korábban bármelyik korosztály. Egyre többen nemcsak a problémát szeretnék megoldani, hanem a bajt is megelőzni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősebb generációk ne lennének nyitottak a változásra. Sokan épp a fiatal felnőtt gyerekeik hatására kezdenek el életmódot váltani, sportolni, egészségesebben étkezni.

Állami és magánszektor: nem ellenfelek

A magánegészségügy térnyerése sok vitát vált ki, de Ficzere Andrea szerint a két rendszer nem egymás riválisa. A magánszektor elsősorban a diagnosztikában, a járóbeteg-ellátásban és az egynapos sebészetekben erős. Az állami rendszer ugyanakkor olyan komplex és hosszú távú ellátásokat biztosít – például daganatos betegek kezelése vagy intenzív osztályos ellátás –, amelyeket üzleti alapon nehéz vagy lehetetlen fenntarthatóan működtetni.

A kulcs szerinte egy átlátható, mindkét szektorra kiterjedő szabályozási és minőségbiztosítási rendszer lenne.

Jön a „robotorvos”? Nem úgy, ahogy sokan gondolják

A mesterséges intelligencia és a robotika sokakban félelmet kelt, de a főigazgató szerint alaptalan az a feltételezés, hogy a gépek leváltják az orvosokat. Az orvosi munka empátiára, emberi jelenlétre és felelősségvállalásra épül – ezt algoritmus nem tudja pótolni.

A radiológiában az MI-alapú rendszerek már most segítik az elváltozások felismerését, gyorsabbá és pontosabbá téve a diagnózist. A műtéti robotika pedig nem önálló döntéshozó, hanem precíziós eszköz: az operáló orvos irányítja, nélküle nem működik.

A valódi hiány nem mindig ott van, ahol gondolnánk

Orvoshiányról általánosságban nem beszélne, ugyanakkor a szakdolgozók – ápolók, asszisztensek – hiánya komoly és globális probléma. Ebben a helyzetben a technológiai fejlesztések nem luxusberuházások, hanem az ellátásbiztonságot támogató eszközök.

Az Uzsoki titka: a szemlélet

Ficzere Andrea szerint az Uzsoki Utcai Kórház sikerének kulcsa nem elsősorban a műszerezettség, hanem az intézményi kultúra. Az empatikus, együttműködő légkör nemcsak a betegek számára jelent jobb élményt, hanem a dolgozók megtartását is segíti.

A kórház jövője – és talán a magyar egészségügyé is – szerinte nem pusztán a technológián múlik, hanem azon, hogy sikerül-e egyensúlyt teremteni szakmaiság, gazdasági realitás és emberi hozzáállás között.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!