Csökkent vizeletürítés

A csökkent vizeletürítés állapota (oliguria), azt jelenti, hogy a szervezet kevesebb vizeletet termel és választ ki a normálisnál. Felnőttek esetében napi 400-500 ml alatti vizeletmennyiséget oliguriának nevezünk, míg normál esetben ez az érték napi 800-2000 ml között mozog, megfelelő folyadékbevitel mellett.

A csökkent vizeletürítés lehetséges okai

Az oliguria kialakulásának számos oka lehet, amelyek három fő csoportba sorolhatók:

Prerenális (a vesék előtti) okok:

• Csökkent véráramlás a vesékben, például súlyos kiszáradás, vérzés, alacsony vérnyomás vagy sokk esetén.
• Szív- és érrendszeri problémák, például szívelégtelenség, amely miatt a vesék nem kapnak elegendő vért.
• Extrém hányás, hasmenés, égési sérülések vagy túlzott izzadás okozta folyadékvesztés.

Renális (vesén belüli) okok:

• Akut vesekárosodás (AKI), amelyet mérgezések, gyógyszerek, fertőzések vagy autoimmun betegségek válthatnak ki.
• Krónikus vesebetegség előrehaladott állapotban.
• Glomerulonephritis (a vesék szűrőegységeinek gyulladása).
• Hosszú ideig fennálló magas vérnyomás vagy cukorbetegség, amely károsíthatja a veséket.

Posztrenális (a vesék utáni) okok:

• Húgyúti elzáródás, például vesekő, prosztata-megnagyobbodás vagy daganat következtében.
• Húgyhólyag beidegzési zavarai, például neurológiai betegségek esetén.

Az oliguria tünetei

• A napi vizeletmennyiség jelentős csökkenése.
• Sötétebb, koncentráltabb vizelet.
• Duzzanat a lábakban, bokákban vagy más testrészeken (ödéma).
• Fáradékonyság, zavartság, rossz közérzet.
• Súlyosabb esetekben magas káliumszint (hiperkalémia) és egyéb elektroliteltérések jelentkezhetnek, amelyek életveszélyes szövődményekhez vezethetnek.

Diagnózis: hogyan vizsgálható ki a csökkent vizeletürítés, oliguria?

Az oliguria kivizsgálásához az alábbi módszereket alkalmazhatják:

• Anamnézis és fizikális vizsgálat: az orvos felméri a beteg általános állapotát, folyadékfogyasztását és kórelőzményét.
• Laborvizsgálatok:
• Vérkép, vesefunkciós vizsgálatok (kreatinin, karbamid, GFR).
• Elektrolitok (nátrium, kálium, klorid, kalcium) szintjének ellenőrzése.
• Vizeletvizsgálat (fajsúly, fehérje-, glükóz- és vértartalom).
• Képalkotó vizsgálatok:
• Hasi ultrahang a vesék és húgyutak szerkezetének vizsgálatára.
• CT vagy MRI súlyosabb esetekben, daganat vagy súlyos elzáródás gyanúja esetén.

A csökkent vizeletürítés kezelése

A kezelés az alapbetegségtől függ, amely az oliguriát okozza:

• Folyadék- és elektrolitpótlás: ha kiszáradás vagy alacsony vérnyomás az ok.
• Diuretikumok (vízhajtók) alkalmazása, ha a vese még képes vizeletet termelni, de a kiválasztás csökkent.
• Húgyúti elzáródás megszüntetése katéterrel vagy sebészeti beavatkozással.
• Mérgezések vagy gyógyszer okozta veseelégtelenség esetén az adott anyag eltávolítása vagy ellenszer adása.
• Vesepótló kezelés (dialízis) súlyos esetekben, amikor a vese már nem képes megfelelően működni.

Gyakran ismételt kérdések a csökkent vizeletürítésről

A vizelet mennyiségének változása talán az egyik legszembetűnőbb panasz. Az akut vesekárosodás legnagyobb részében oliguria lép fel, azaz a vizelet 24 óra alatt mért mennyisége kevesebb lesz, mint 500 mL. Bizonyos esetekben pedig előfordulhat anuria is. Ilyenkor a vizelet mennyisége kevesebb mint 100 mL 24 óra alatt. A laboratóriumi paramétereket tekintve a szérum karbamid és/vagy a szérum kreatinin hirtelen megemelkedése, az alacsony szérum kalcium, a magas szérum foszfát és szérum kálium, a vizelet ozmolalitásának változása, valamint a lecsökkent glomeruláris filtrációs ráta (GFR) figyelhetők meg.

Milyen folyadékmennyiségnél számít valaki oliguriásnak?

Ha a napi vizeletmennyiség 500 ml alá csökken, akkor oliguriáról beszélünk. Súlyosabb esetben, amikor 100 ml alatti a napi vizeletürítés, anuriáról (teljes vizeletleállás) van szó.

Az oliguria mindig veseproblémára utal?

Nem feltétlenül. Kialakulhat egyszerű kiszáradás vagy alacsony folyadékbevitel miatt is. Azonban, ha huzamosabb ideig fennáll, vagy egyéb tünetekkel (pl. ödéma, zavartság) társul, akkor veseprobléma is állhat a háttérben.

Hogyan lehet megelőzni az oliguriát?

A megfelelő folyadékbevitel (napi 1,5-2 liter víz), az egészséges táplálkozás és a vesekárosító anyagok (pl. túlzott só, alkohol, bizonyos gyógyszerek) kerülése segíthet a megelőzésben. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, különösen krónikus betegségek esetén.

Milyen gyógyszerek okozhatnak csökkennő vizeletet?

Bizonyos fájdalomcsillapítók (NSAID-ok), antibiotikumok, kontrasztanyagok és egyes vérnyomáscsökkentők (például ACE-gátlók) károsíthatják a veséket, és oliguriát okozhatnak.

Mikor kell orvoshoz fordulni a csökkennő vizeletmennyiség miatt?

Ha a vizeletmennyiség tartósan alacsony, és egyéb tünetek is jelentkeznek (ödéma, hányinger, fáradtság, zavartság), azonnali orvosi vizsgálat szükséges. Akut vesekárosodás esetén gyors beavatkozásra lehet szükség a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• National Kidney Foundation
• Mayo Clinic – Oliguria
• Cochrane Library – Acute Kidney Injury