Demencia: a házasság elbutuláshoz vezet hosszútávon - igaz ez?
Valóban butábbá tesz a házasság? Nézzük, mit mondanak a kutatások a demencia kockázatáról és az együttélésről.
Az utóbbi napokban egyre több olvasó figyelt fel egy meglepő állításra: a házasság hosszú távon növelheti a demencia kockázatát. Az erről szóló hírek gyorsan bejárták az internetet. De vajon mennyire állják meg a helyüket ezek az állítások? És ami még fontosabb: mit kezdhet mindezzel az, aki hosszú, egészséges életet szeretne élni – akár párban, akár egyedül?
Tényleg jobban jár, aki egyedül él? Egy 18 éves kutatás tanulságai
Az, hogy a házasság „elbutítana”, túlzó és leegyszerűsítő kijelentés – de az új kutatások valóban árnyalják a korábbi nézeteket. A világ egyik legnagyobb Alzheimer-kutató folyóiratában nemrég jelent meg egy átfogó, 18 éven át tartó longitudinális vizsgálat, amely 16 ország több mint 250 ezer résztvevőjét követte. Az eredmények szerint az egyedülállók, elváltak és özvegyek demenciakockázata alacsonyabb volt, mint a házasságban élőké.
Ez meglepő fordulat, különösen azért, mert korábban számos tanulmány épp ellenkező következtetésre jutott: hogy a társas támogatás – például a házastárs jelenléte – védőfaktorként működik a kognitív hanyatlással szemben. Csakhogy ezek a vizsgálatok sokszor nem vették figyelembe az együttélés minőségét, és nem különböztették meg a „jó” és a „rossz” házasságokat.
A kapcsolat minősége számít, nem a státusz
A legújabb kutatások szerint az életminőség és a kapcsolat minősége sokkal fontosabb tényező, mint az, hogy valaki házas vagy sem. A Social Science & Medicine folyóiratban megjelent friss elemzés például azt mutatta ki, hogy a házasságban élők közül azok, akik krónikus stresszt, konfliktusokat vagy érzelmi távolságot élnek meg, rosszabb kognitív mutatókat produkálnak, mint az egyedülállók.
Más szóval: a boldogtalan kapcsolat kockázati tényező lehet. Az ilyen házasságokban a társas támogatás helyett inkább érzelmi elszigeteltség, tartós stressz és csökkent életöröm jelenik meg – ezek pedig jól ismert rizikófaktorai a demenciának.
Miért lehet előnyben az, aki egyedül él?
A magányosság önmagában nem feltétlenül rossz. Aki aktív közösségi életet él, szoros baráti kapcsolatokkal, társas elfoglaltságokkal és kognitív kihívásokkal, az gyakran jobb mentális egészségnek örvend, mint az, aki ugyan párkapcsolatban él, de zárkózottan, stresszben vagy érzelmi elhanyagoltságban. A Science News Today egy korábbi összefoglalója is kiemeli: az egyedülállók körében jellemzőbb a nyitottabb társas kapcsolatrendszer, a rendszeresebb mozgás, és gyakrabban vállalnak új tanulási vagy önkéntes tevékenységeket – mindezek pedig hozzájárulnak az agy „edzésben tartásához”.
Nem a házasság, hanem a társas dinamika a kulcs
Fontos tehát megkülönböztetni a jogi és szociális státuszt attól, hogy valaki mennyire él kapcsolatban, és milyen annak a minősége. Egy jó házasság valóban támogató közeg lehet: segít a stressz csökkentésében, erősíti az identitást, biztonságot ad, és közös élményekkel gazdagítja az életet. Viszont, ha a kapcsolat megterhelő, az idővel az idegrendszerre is rányomhatja a bélyegét.
Mit tehet a demencia megelőzéséért – függetlenül attól, hogy él-e párkapcsolatban?
A jó hír az, hogy nem a párkapcsolati státusz, hanem a napi szintű életvitel az, ami igazán számít. Az alábbi tényezők bizonyítottan hozzájárulnak az agy egészségének megőrzéséhez:
- Mozgás: a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát.
- Mentális aktivitás: új dolgok tanulása, idegen nyelvek, hangszerek, rejtvények – minden, ami „dolgoztatja” az agyat.
- Társas kapcsolatok: legyen szó barátokról, szomszédokról vagy egy közösségi klubról, a rendszeres társas érintkezés védőfaktor.
- Egészséges étrend: különösen a mediterrán diéta (halak, olívaolaj, zöldségek, diófélék) bizonyult hatékonynak.
- Alvás és stresszkezelés: a krónikus alváshiány és a tartós stressz komoly rizikót jelent a mentális hanyatlás szempontjából.
Összefoglalva: ne a címkékben, hanem a minőségben keresse a megoldást
Akár egyedül él, akár hosszú házasságban, akár új kapcsolatot tervez – a legfontosabb, hogy milyen minőségű életet él. A boldog kapcsolatok segíthetnek megőrizni a mentális egészséget, a rossz kapcsolatok viszont ronthatják. Az egyedüllét nem egyenlő a magánnyal, és nem kell, hogy az legyen – ha közben aktív, kíváncsi és nyitott marad.
A demencia kockázata tehát nem azon múlik, hogy házas-e, hanem azon, hogy hogyan él.
Demencia-jelek: ezek lehetnek a szellemi hanyatlás legelső tünetei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
